Árban ugyan ott van, mintha megveszek sok egyebet.
Amúgy még mindig örülnék, ha lenne valaki, aki értelmesen válaszolna a kérdésre, hogy ez mi mindenre jó.
Amennyit angolul kisilabizáltam, a hivatalos weboldalon figyelmeztetés van, hogy a funkciók nagy része profik számára van, de egy betű sincs arról, hogy mire való "az átlagnak" szóló alapfunkció.
Nagyon vigyáznak, nehogy egyetlen értelmes mondatot is leírjanak, hogy mi célra gyártották. ;)
digitalWrite ( 0 , HIGH ) ; //előfeszítés digitalWrite ( 1 , HIGH ) ; //előfeszítés }
void loop() { if (digitalRead( 0 ) == HIGH && digitalRead(1) == LOW && digitalRead(10) == HIGH ) { digitalWrite(13, HIGH); analogWrite(3, 255); } else { digitalWrite(13, LOW); analogWrite(3, 55);
} }
Annyit bele kellett piszkálnom : így nem jó hogy digitalRead (D0) nem fordította le
helyesen digitalRead(0) így rendben
Nem mindig tudok belépni és fényképet betűzni de majd rendbe teszem a fiókom. Ezért nem tudta tegnap reagálni.
A triakos motorok optocsatolóval vannak vezérelve, a mosfetesek pedig optocsatolóval és LM324 es komparátorokkal , ezeket én is használom.
Lehetőleg egyszerre egy gombot nyomunk és a zavarok ellen megpróbálok 2-3 msec késleltetéseket beletenni.
Ami gond : van több Arduino UNO R3 panelem , de mind utángyártott és elég bizonytalanok , nem mindig csatlakoznak a laptophoz. 2 vagy 3 db kell a kimenetek száma miatt , lehet jobb a Arduino Mega , de ez nincs.
Jobb lenne I2C kommunikáció , kevesebb lenne a vezeték ehhez én vagyok Móricka.
Csak az lcd kijelző lesz 4 vezetékes.
Eredeti kezelőfelülete is 4 vezetékes volt.
Most elkezdem a hosszú menetelés , remélem nem kell többet kérdeznem ,de ha mégis ki kell tennem az elakadásjelző háromszöget akkor itt megtaláltok.
Prof ! Köszönöm a válaszod, én is valami hasonlóban gondolkodtam, csak még nálad is bonyolultabban.
LCD_Keypad.- al és egy UNOR3 panellel kísérleteztem .
- FEL pwm értékét növeli lcd.-én ellenőrzöm megy
- Le pwm értékét csökkenti lcd.-én ellenőrzöm megy
- BAL henger behúz pwm a D3.-on nem megy
- JOBB henger kitol pwm a D3.-on és D4.-en irányváltás nem megy
A feleségemnek fáj a dereka és vettünk egy masszázsfotelt csak úgy vakra, de tudtuk , hogy nem működik.
40.000Ft volt ez kb 5%.-a az újnak, a többi az én kockázatom.
Még csak hasonlót sem láttam , de már kitököltem, nagyjából miket kellene csinálnia.
A panelja nekem magas, mint nyúlnak a farzseb, a vezérléséből semmit nem tudok használni, újat csinálok.
Amit használok belőle : tápegységek : +5v , +12V ,+15V , +145VDC a motoroknak.
Ezek vannak benne :
- lábemelő motor 145VDC MOSFET vez. elektromos munkahenger fel és le + végállás kapcsoló
- háttámla döntés "" "" """ """ előre és hátra + végállás kapcsoló
- hátmasszírozó mozgatás 120VAC TRIAC menetes orsó fel és le mozgás + végállás HALL érzékelős
- masszírozó 145VDC MOSFET vez. egy irányba forog
- valami rezgető 145VDC MOSFET vez. egy irányba forog
- kompresszor 120VAC TRIAC egy irányba forog
- 3 + 3 + 2 pneumatikus szelep 24VDC , valami dögönyözés, még nem világos
- még egy rahedli szenzor , nem túl érdekesek.
Nehéz mint fene 95Kg és elfoglalja a fél szobát és csak a macska alszik benne.
Most már becsületem érdekében is meg kell csinálnom.
130 sorban írtam a lábemelő programot / ennek több mint fele monitor és kijelző program / de a kimeneti parancsok nem működtek.
Még kicsit játszom vele ,de ha nem jól működik , akkor a végállás vezérlést vagy kapuáramkörökkel vagy Omron ZEN minivezérlővel csinálom . Nagyon drága és kevés ki és bemenet .
Én a Cseh Róbert TAVIR anyagából kupálódtam ,de nekem is fura volt , hogy nem nagyon látok benne vezérlési példákat.
Ez még 3-4 hét , de majd tájékoztatlak mi lett vele , mert ez neked alanyi jogon jár a segítségedért.
Így azért egy soros kódot írni elég meredek... Több alapfeltevést tisztázni kell, amelyek elsősorban a logikát hivatottak rendbe tenni. Tehát.
Ha feltételezzük, hogy Arduino keretrendszerről van szó, a ki- és bemenetek természetes logikával működnek (vagyis az aktív állapot magas, a passzív állapot alacsony jelszintet jelent), akkor...
if (digitalRead(D4) && digitalRead(D0) == LOW)
{
digitalWrite(D2, HIGH);
analogWrite(D3, 255);
}
A másik:
if (digitalRead(D5) && digitalRead(D1) == LOW)
{
digitalWrite(D2, LOW);
analogWrite(D3, 255);
}
Viszont...
Alapvetően ez egy állapotgépes feladat. Pontosabban azzal lehet normálisan karbantartható módon, normálisan (egyszerűen) bővíthetően megcsinálni. A felső két kódrészlet elképesztően béna, szarul karbantartható, a potenciális lehetőségek töredékét használja csak ki, és minden, csak nem olvasható. Szóval alapvetően mindent, ami az Arduino keretrendszerben (és a hozzá kapcsolódó tengernyi mintában) rossz, azt hozza. Csak hirtelen: nincs prellmentesítés; nincs kezelve, hogy ha egyszerre mindkét gombot nyomod, akkor mi történik; nincs kezelve a DC motor áramszabályozása (fix 255 a kimenet értéke, vagyis 100% kitöltési tényező van); a logika "ha nyomod, megy" elvre épül, tehát nem az van, hogy gombnyomásra indul, hanem akkor, és csak akkor megy, ha nyomod a gombot.
Sziasztok! Létrehoztam egy videocsatornát hasonló témában, nézzétek meg a videóimat és iratkozzatok fel a csatornámra. Az oldalt folyamatosan frissítem és töltöm fel az új videókat ahogyan haladnak a projektek.
Én már MINDENT úgy dobozolok, hogy az előlap egy 3 mm-es átlátszó, esetleg füstszín polikarbonát, arra hátulról simán ráfektetem a kijelzőt. Semmit sem kell vágni, védi az LCD-t. Engem nem zavar, ha látható egy szalagkábel.
Megjött az aliexpress-es csomagom, minden működik, pedig volt közte 250 és 98 Forintos Arduino Nano is, az utólag nem derült ki, hogy melyikek voltak az olcsók mert csak kódszámos tasakokban voltak. A TM1637-ek nagy üzlet volt, 10 darab került annyiba mint itthon egy, mert ami nem piros azt 4100 Ft-ért árulják (mikroelektronik.hu) bizonyos helyeken (Frugoo.hu-n 6390Ft).
Ezt az 1637-et ti hogyan építitek be? Nem láttam hozzá szerelőkeretet, egy négyzetet olyan precízen kivágni, hogy ne legyen csúnya azt szinte lehetetlen, azon gondolkoztam, hogy ha kiönteném üveggyantával, azt vajon kibírná a nyák?
Nos, engedtessék meg ezt egy cseppet pontosítanom.
A Nap égi útja viszonylag kötött. Az a látszólagos mozgás, amit a naptári nap ugyanabban az időpontjában látható helyzete "rajzol", vizuálisan az analemmával ábrázolható. Ezt akár felületesen is megnézve az derül ki, hogy a Nap látszólagos útján függőleges irányban (a látóhatár feletti legnagyobb magasságát tekintve) 46,8 fokot tér ki, széltében viszont ennél számottevően kevesebbet, alig több, mint 22 fokot (vagyis +/- 11 fokot). Pontszerű fényforrás esetén (a Napot napelemek tekintetében annak vesszük) ez a +/- 11 fok 2 (kettő) százalék maximális bevilágítási veszteséget jelent. Jópofa dolog erre összpontosítani, de valószínűleg elég kontraproduktív erre összpontosítva egy számottevő plusz komplikációt tervezni a rendszerbe. Mivel egy tengelyes megoldásról van szó, így az alap dőlés változtatásával lehet(ne) optimalizálni, a napon belüli követő forgást pedig simán középértékre számolni. Ennél egyszerűbb megoldás nincs.
Végtelenül és indokolatlanul túl van bonyolítva a kérdés. Ezt a problémát 200 éve teljesen mechanikus úton már megoldották (ekvatoriális távcsőmechanika), nem látom/érzem indokoltnak újra feltalálni a spanyol viaszt.
A kollégák alant alaposan kivesézték, hogy -- valószínűleg -- milyen lehetséges okok vezethetnek a visszatérő hibához. Én még ezen kívül megnézném a mechanikai kivitelt is, mert ott is el lehet hantolva az eb, ami problémát okoz.
Viszont.
Azzal, hogy tisztán analógról részben digitális szabályozásra-vezérlésre térsz rá, legalább ugyanannyi, ha épp nem több potenciális problémával fogsz szembesülni, mint amit most szeretnél megoldani. Nyilván attól, hogy egy Atmel egy galvanikus leválasztón és egy H-hídon át teker egy motort, addig, hogy van egy többszörösen redundáns, többszörösen visszacsatolt szabályozórendszert építesz, elég sok lépcső van. Utóbbiak azok, amelyek -- szerencsés esetben -- a kereskedelmi/ipari megoldásokban vannak. A két végpont közötti úton számos köztes mérföldkő van, a kérdés, hogy melyiknél akarsz megállni. Ezt pedig az fogja megadni, hogy mekkora szívásfaktort vagy hajlandó bevállalni, mennyi időd+pénzed van, és mennyire tűröd jól a kudarcokat (majd a sikert a végén, ha összejön).
Hogy az eredeti (és közben felvetett) kérdésedre reagáljak. Azzal, hogy a teljes rendszer egy részét lecseréled Arduinora (vagy bármilyen más mikrokontrollerre), nem teszel mást, mint a most meglévő analóg szabályozó áramkörök egy részét átteszed digitális, pontosabban programozott domainre. A kettő közötti szignifikáns különbség az lesz, hogy a bemenő jelekből (LDR, végálláskapcsoló, óra, kiskutyafüle) nem analóg eszközökkel, hanem egy programmal fogod előállítani a vezérlőjeleket. Esetleg annyi változtatás kell még, hogy a jelszinteket és az áramokat illeszteni kell, de azt jó eséllyel kisujjból kirázod. Egy kódban tök jól meg lehet oldani egy schmitt-trigger hangolását (hiszterézis), különösebb nehézség nélkül meg lehet oldani, hogy bizonyos bemeneti jeleket egyáltalán ne vegyen figyelembe bizonyos helyzetekben, ad abszurdum, be lehet építeni öntanulást, önbeálló PID-szabályozást és a többi. Ezeket analóg domainen sem lehetetlen megoldani, de azért itt még a filléres alkatrészekből és forraszanyagból is egy szemmel elég jól látható mennyiség kell, ami nem kifejezetten a pénztárca barátja. Plusz. Meg tudod oldani a távvezérlést, a kézi vezérlést, az üzemi működés változtatását forrasztás nélkül, kizárólag a firmware frissítésével és/vagy a szabályozást végző konstansok állíthatásával, tudsz logolni, és a többi, és a többi.
De.
A másik oldalon ott van, hogy:
meg kell értened a kód működését,
az állapotgépeket, úgy általában, és azok felépítését egy ilyen (egyébként elég egyszerű) rendszerben,
meg kell old az üzemszerű helyzetek mellett az összes lehetséges előforduló nem üzemszerű helyzet megoldását (szoftveresen és/vagy hardveresen, lásd pl. watchdog),
meg kell oldanod az analóg-digitális határ összes nehézségét (jelszintek, zaj, jel/zaj-viszony, A/D konverzió, hogy csak párat említsek),
meg kell oldanod a kontroller tápolását, lehetőleg úgy, hogy a külső kapcsolások, jelek, zavarok, stb. ne okozzanak üzemzavart vagy teljes leállást (ezen egy projektnél én több hétig szenvedtem).
Én a helyedben először megkeresném a FET-halálok kiváltó okait, és azt hárítanám el. Ha ez megvan, akkor kis átfedéssel áttervezném úgy az áramkört, hogy egy része kiváltható legyen a fent említett arduino-alapú szabályozó-vezérlő áramkörrel. Utána építenék egy makettet, amin a kódolástól kezdve az érzékelőkön át a vezérlőjelek kezeléséig mindent modelleznék, kikísérleteznék és megtanulnék. Ez így, azon túl, hogy roppant szórakoztató, még hasznos is.
Ha már Ardu: hagynám a fenébe az LDR-eket (meg az egész keresgetést,meg éjszakai autó,zseblámpa,villámlás,stb.-t).
Van egy procid,benne egy óra.Pontosan lehet tudni,hol a reggeli végállás (a tolómotorokba be van építve a végálláskapcsoló.legalábbis azokba,eamikkel dolgoztam!).a Nap helyzete és mozgása is tudott (óránként 15 fok). Csak szoft kérdése,hogy mennyire pontosan akarod követni a pályát. A túl pontos követésnek nem sok értelme van (hiszen csak egy tengelyes a vezérlés!) : félóránként elég arrébb taszigálni a cuccot. Az is tudható,hogy hol a legtávolabbi pont,ameddíg érdemes mozgatni a mechanikát:utána vissza a kezdő poziba,éjszaka pedig csucsuka.
Ez pl. egy ilyen rendszer: Bing-videók (remélem index megeszi...)
Szóval:valóban nem kellene túlragozni a dolgot. :-)
A FET-ekkel marad a szívás. Ha én csinálnék ilyent maradnék a jól kézbentartható teljesítménytranyóknál.Bár a relé se ördögtől való (naponta 25-30 kontaktot kellene adni,azt még a hitványabbak is tudják).
A szélről,meg a terhelésről csak annyit: jó konstrukcióban a szerkezet váza és a csapágyazás a teherviselő és nem a motor... Egy 5wattos szinkronmotor is lazán emel 50kg-t,csak áttétel kérdése. :-)
A visszaforgatást a meglévő 2 érzékelővel is meg lehet oldani.
Az más kérdés, hogy ahogy korábban említette valaki, azt valóban kezelni kell, hogy bootolás közben az arduino kimenetei tetszőleges állapotban lehetnek.
Hiszterézist is sokkal kényelmesebb állítani vele, például ha éjszaka rávilágít egy autó, ne kezdjen forogni.
Szóval jól meg lehet ezt csinálni szerintem, csak jó sokat kell próbálgatni/tesztelgetni, az adott környezeti viszonyokra adaptálni.
Szerintem túlgondoltuk az egészet. Ott az eredeti rajz amit Gyula tett fel, én ahogy ránéztem, kapásból a két optotriak-ot arduinora kötném, a két LDR-t szintén, és jöhet a programozás. Talán csak egy végálláskapcsoló kellene, hogy lehessen tudni, meddig kell este visszaforgatni a napelemtáblát, és kész.
Köszönöm a javaslataidat. Igazából már az első írásomnál is csak annyit kértem , ha valaki esetleg épített Ardunios napkövetőt ,szeretném vele megbeszélni , egyeztetni a tapasztalatait.
Elég sok problémát látok ebben a témában, pl. nem látom , hogy van megoldva az éjszakai visszaforgatás, a netten fennlévő videók , leírások nagy része nagyon szépen működik , de azok játékszerek , forgatnak egy picike motort , talán eszükbe sem jut , hogy valahogyan vissza kell állítani kelet irányba . Biztosan van erre megoldás , nálam ez jelenleg egy sötétedés érzékelővel van megoldva.
Megnéztem már talán száz videót is , de azok nagy része csak asztali makett.
Talán nem is lesz Ardunios vezérlésem , inkább tervezek egy atombiztos hagyományos vezérlést, több egymásra nyitást kizáró áramkörökkel.
Persze a jó pap is holtig tanul, teljesen egyetértek azért szerettem volna némi érdeklődést tanúsítani az Ardunio iránt.
A FET-ek vezérlése (ki és bekapcsolás) is ott van az egyik leírásban: komoly árammal és kell vezérelni,ha gyors kapcsolást szeretnél. Ez akkor is igaz,ha Arduval,vagy bármi mással akarod vezérelni. Ha jól emlékszem,még a legején mondtam,hogy a probléma okát kell megkeresni és nem másik projektbe kezdeni,amíg nincs tisztázva a hiba oka.
Tisztelem az ötven éves jártasságodat,de ahogy az öregek mondták:"A jó pap is holtáig tanul."
És végül még 1 tipp: Google keresendő: "solar tracker Arduino". Azután csak győzd a megoldások áradatát.
Ha meg ehhez hozzáteszed: "H-bridge controll" ,az már maga a manyország! :-)
Örülök,ha tudtam segíteni!
Üdv!
ui.: én sem ma kezdtem az elektronikát,de nem szégyen,hogy a mai napig is csak tanulom! :-)
Nagyon egyszerű a válaszom , ezekhez minden anyag megvan , tolómotorok jelenleg is fel vannak szerelve . Ismerem az általad említett megoldást , de pozicionáló motorokkal meghajtani egy 15-20 négyzetméteres felületű napelem rendszert , hát nem semmi. Hatalmas nagy a szél ellenállás , ezek a javaslatok nagyon szépek egy kis felületű játékszer megépítéséhez.
Egyébként nem igazán kínlódom a rendszerrel , hiszen egy részük már közel 20 éve megy. Ahogyan már írtam a pár darab FET cserét megoldom.
Csupán felmerült bennem egy korszerűsítési elképzelés , amire igazából senki sem adott választ , pontosan amiről a topik szól Ardunios vezérlés, csak ez volt a kérdésem.
Hm. elektronikában otthon vagyok , már vagy fél évszázada, csak az Arduniohoz kértem segítséget.
