Puskás a mitikus csapatunk mitikus csatára volt. Rengeteg barátot hagyott hátra, mert olyan ember volt, akit mindenki szeretett, mint labdarúgót és mint embert. Emlékezetünkben számtalan csodálatos gólja marad meg, nem véletlenül lett négyszer gólkirály. A madridiak úgy általában, az én korosztályom pedig különösen nagy űrt érzünk, hogy elvesztettük egyik példaképünket
Nem láttam mérkőzésen játszani, de volt szerencsém a Népstadionban egy bemutatón. Egy pocakos öregúr a tizenegyest a felső lécre lőtte. Na jó, öregszik, már az üres kaput sem találja, mormogták a nézők. A következő rúgásnál a jobb kapufát találta el, ekkor mindenkinek elakadt a hangja. Amikor a harmadik kisérletre a bal kapufára lőtte, kirobbant a publikum. Isten nyugosztalja.
Legendája tovább él. Emlékszem, hogy a portugal kamionos vagy az ausztrál dinnyeszedő is jól ismerte "Puszkászt", bár budapestről még nem nagyon hallott...
"A mai a Madridizmus történelmének egyik legszomorúbb napja. Az pedig biztos, hogy ez elnökségem legszomorúbb pillanata. Sok barátot hagyott itt. Emlékeimben rengeteg gólja maradt meg: négyszer volt gólkirály. Én is, és a madridisták is egy ilyen nagy idoll elvesztése után ürességet éreznek. Végezetül egy hatalmas ölelést akarok küldeni a családnak, barátoknak, és mindazoknak, akiknek fájdalmas elvesztése" - RAMÓN CALDERÓN."
Ramon Calderon-nak, a Real Madrid elnökének hivatalos kommünikéje:
"Este es uno de los días más tristes para el madridismo, puedo asegurar que el más doloroso desde mi llegada a la Presidencia. Puskas fue un jugador que marcó época en una delantera mítica. Ha dejado muchos amigos ya que era un hombre muy querido por todos, admirado como profesional y como persona”.
“Recuerdo con muchísimo cariño sus goles, fue cuatro veces pichichi. Los madridistas en general, y los de mi edad en particular, sentimos un gran vacío por la pérdida de uno de los ídolos de nuestra infancia. Por último quisiera enviar un fuerte abrazo a toda su familia y amigos en estos momentos tan dolorosos para todos."
"A mai a madridizmus történelmének egyik legszomorúbb napja. Az pedig biztos, hogy elnökségem legszomorúbb pillanata. Sok barátot hagyott itt. Emlékeimben rengeteg gólja maradt meg: négyszer volt gólkirály. Én is, és a madridisták is egy ilyen nagy idol elvesztése után ürességet éreznek. Végezetül egy hatalmas ölelést akarok küldeni a családnak, barátoknak, és mindazoknak, akiknek fájdalmas elvesztése" – Ramon Calderon
Az egyik legnagyobb magyar volt. Egyszer Braziliában voltam kint, és ott bizony többen is úgy fogadtak, hogy Puskást és az arany csapatot említették. Volt aki az egész névsort elsorolta. Nem volt ott olyan ember, aki Puskás nevét ne ismerte volna. (Sohasem kérdeztem, egyszerüen csak ez ek a nevek ugrottak be nekik Magyarországról.) Jó érzés volt.
Sajnos ebben az országban nagyon kevés olyan ember van akire mindenki büszkén nézhet fel. Puskás Ferenccel az utolsó ilyen emberek egyike távozott. Buszkeséggel tölt el, hogy bár manapság - legyen bármiről is szó - szinte ismeretlen a teljes egyetértés, de Őt MINDENKI szerette. Őt csak szeretni és tisztelni lehetett. Az egész ország elveszítette most egy kiemelkedően fontos nemzeti büszkeségét. Nyugodj békében Puskás Öcsi bácsi, emlélezetünkben mindörökké megmaradsz.
Elmentél Öcsi bácsi, de mégis köztünk maradsz!- a gondolatainkban, az emlékeinkben! Köszönjük , hogy büszkék lehettünk Rád! - köszönjük a sok-sok szép órát, percet.
Sokkal nagyobb volt ő mint egy futballista. Én ezzel akkor szembesültem igazán, amikor Asszuánba az egyik legkoszosabb, leglepusztultabb egyiptomi piacon, egy hajléktalanforma helyi lakos, kapásból Puskás nevét említette, amikor megtudta, hogy honnan jöttünk.
A világ nagy részének Magyarország egyet jelent Puskással. És ez a legnagyobb, amit ember tehet a hazájért. Jóval többet adott ennek az országnak, mint az elmúlt 60 évet. Nagyon sokáig emlékezni fogunk és fognak rá az emberek szerte a világon.
