Az általam adott linken 1.200Huf a modul.... Külön művészet lenne agyonvágni! (ami a Te konstrukciódtól nem mondható el...)
Azt azért megkérdezném,hogy mi a fenének kell ekkora teljesítményű híd egy nagy áttételes DC motor meghajtásához?
Bár,az is érdekelne,hogy mi a fenének kell a Napot "keresni"? (Pontosan tudható,hogy adott időbenhol kell(ene) lennie. Pl. a csillagászok is készítenek motoros követő mechanikákat. Az óraművek nagyszerűen működhetnek. :-) )
Nem a H hid a gond , hanem a vezérlés . Ismerem az IC-t , elég borsos ára van . Hagyományos IC-k ből itthon több kilónyi van , tulajdonképpen egy motorvezérlő felépítése csak a nyáklemez árába kerül .
Azért gondoltam az Ardunió vezérlést , mert ott be állítható bizonyos késleltetés, legalábbis a fellelhető külföldi irodalom szerint . /solar tracker /
Miért nem használsz egy kész híd IC-t? Abban általában benne van minden védelem (túláram, túlfeszültség, hőmérséklet, zárlat, stb), nem kell vele vacakolni, biztosan működik. Csak rákötöd az Arduinot és megy.
Ha szoftverből csinálod meg hogy ne nyissanak egymásra, akkor mi történik amikor bootol a cucc? Vagy amikor lefagy? Ez a cucc akkor lesz megbízható, ha beton hardverből meg van oldva hogy nem nyitnak egyszerre.
Ezek a FET-ek FOLYAMATOS(!) űtzemben is 33A-t tudnak elviselni. Impulzusban meg 100A felett. Perce: IMPULZUSBAN(és nem prellben). Az egybenyitást könnyű kivédeni minden erőlködés nélkül: rövidzár védett híd táp, vegy egy mezei soros ellenállás,ami megfogja az áramlökést. Ellenben a motor fékezésekor létrejövő önindukciót kordában tartani,miközben a GATE kapacitás miatt a FET-ek nyitva vannak,az már mókásabb. :-)A lenti linket érdemes átfutni.
Én ugyan nem foglalkoztam ilyen motorvezérléssel, de nekem is furcsa, hogy a P és az N FET gate-je ugyanazon a vezérlésen van.
És a kollégának minden bizonnyal igaza van, de akkor minden egyes átmenetnél ki kellene lőnie a FET-eket, nem csak néha.
Ámbár ha a táp prellezése is kinyírja őket, akkor mégiscsak ez lehet, legfeljebb egyébként is rövidzárba mennek, de azt még elviselik, csak ha többször egymás után, rövid idő alatt kapják ezt, azt nem bírják már.
Ennél az 555 + kapuzásnál biztos, hogy sokkal egyszerűbb lenne.
Ezzel a H-híd variációval én is megjártam. A FET-ek már kb. 5V GS feszültségnél nyitnak. A L-H átmenetnél 5-7V között mindkét fet nyitva van. Elég gyorsak ahhoz, hogy a tápot rövidre zárják. Azt kéne elérni, hogy addig az egyik FET ne tudjon kinyitni, amíg a másik le nem zárt. Ezt csak a 4 FET külön vezérlésével lehet precízen megoldani. Mivel "maszekba" sokkal nagyobb munka, ezért maradtam a kész IBT-2-nél.
Bocsánat , a szöveg még a kilences verzióból maradt! Ennél már nem kell az LM másik fele , jobbnak láttam egy CD 4011 -el elvégezni bizonyos feladatokat , egyszerűbb lett nem nagyon kell szint beállításokkal bíbelődni.
Van itt egy nem kicsi gond: a képről hiányzik az a bizonyos 3. és 4, LM324-es cella,amelynek feladata -a képen leírt szöveg alapján!-,hogy megvédje a hídat az egyszerre nyitástól......
Ez a legújabb verzió , nem a H híddal,van a gond , hanem a vezérléssel . Ilyen H hidat használok már vagy húsz éve , annyiban változott, hogy a korábbiak még tranzisztorosak voltak.
A FET elpusztításához már az is elegendő , hogy pl. a tápfesz. vezetéket összecsavarom, hozzáérintem nem kapcsolón keresztül adom a rendszerre.
A rajzjelekkel kapcsolatban csak annyit , hogy mivel csak magamnak dolgozom , esetenként jobban kedvelem a magam által készített alkatrész jeleket, mert a nyák készítésnél nekem egyszerűbb .
Kösz,de elég jól ismerem a híd kapcsolást.Pont ezért kértem a kapcs.rajzot! Ha a sorba kapcsolt FET-ek egyszerre nyílhatnak,akkor szar a vezérlés... Továbbra is várom a rajzot.
Ha az azonos oldali két FET egyszerre van nyitva, akkor azokon keresztül rövidzár alakul ki, mert nem folyik át az áram a motoron, aminek az üzemi áramfelvételére vannak méretezve a FET-ek. És akkor azoknak végük.
"a vezérlő LM IC akasztja ki néha a H hidat , vagyis összezár ,és két FET szokott elszállni.": ez érdekes.Mutatanál egy kapcs.rajzot.hoy kiderüljön ,miként tud elszállni a hídban a FET?
Igen , ezzel az a probléma , hogy igazából léptető motorokkal lehetne forgatni, ami elég költséges beruházás.
A másik , hogy a nap állása nem igazán köthető az időhöz , hiszen évszakonként nagyon sokat változik, pl. nyáron délután nyolckor még ragyogóan terme a rendszer valahol teljes nyugat irányban, de ilyenkor már sötét van és a nap is inkább dél-nyugaton tűnik el. De valóban léteznek ilyen rendszerek , ezek helyre , napra és órára vannak programozva.
Nekem egyszerűbbnek tűnik az analóg követős megoldás .
A jelenlegi rendszereim LM 324-es IC -vel mennek , ezek analóg rendszerek , folyamatosan mérik, hogy melyik irányból érkezik nagyobb jel , ennek megfelelően indul a tolómotor.
Addig szabályoz amíg a két jel azonos szintű nem lesz , akkor leáll .
Van egy harmadik szenzor ez a visszaforgatás napkelte irányba ,vagyis keletre. Ez teljes sötétedésre indul , és a végállás kapcsoló állítja meg.
Ilyenkor a kelet-nyugat irányú vezérlést teljesen kikapcsolja , hiszen még egy rávilágító zseblámpa vénye is okozhatna problémát , vagyis FET halált.
Elképzelésem szerint az Ardunióval elég lenne a két szenzor, hiszen ha egyáltalán nincs jel / 100kOhm fölött van a kelet-nyugat irányok ellenállása / akkor visszaforgathatná keletre.
Esetleg egy harmadik kimeneten.
Az Ardunio kimeneteknek csak egy optótriggert kellene meghajtani 5-10mA árammal. A FET-es H hid meghajtást jelenleg is az optótrigerrek végzik.
Ezekkel nincs problémám csak a vezérlő LM IC akasztja ki néha a H hidat , vagyis összezár ,és két FET szokott elszállni.
Két napkollektoros vízmelegítő rendszerem van ezzel a rendszerrel megépítve és három forgatható napelem rendszer is működik.
Tél van , ilyenkor szoktam a korszerűsítési munkákat elvégezni , azért gondoltam az Arduniós váltásra.Talán a vezérlést biztonságosabbá lehetne tenni azzal pl, hogy az Ardunió két vezérlő kimenetén
egy időben sohasem lehet jel. Mindig csak egy kimenet lehet aktív , még az is jó lenne ha előbb biztosan kikapcsolja az aktív kimenetet és pár másodperc után lenne aktív csak az újabb jel.
Ha a napelem tengelye tudna forgatni egy potmétert, akkor viszonylag egyszerű, mert a potméter értékét tudja olvasni az arduino, a feteket is egyszerűen tudja kapcsolgatni, a nap követése meg óra szerint menne, mert pl 12:00 órakor dél felé kell fordítani a napelemet (ezt a potméter állásából tudná). Vagy két fotoellenállás értékét olvasná, és ha az egyiket jobban megvilágítja a nap, akkor addig forgatná amíg a két fotoellenállás értéke közel egyforma nem lesz. Ez már programozós részletkérdés.
Ha ez megvan, "él", és nem teljesen kotványul van gyártva az Arduino, akkor egy erre alkalmas programmal lehet másolni (kiolvasni, átírni, védetté tenni, stb.) az eredetit. Konkrét programot most nem tudok hirtelen, utána kell nézni egy kicsit. Úgy 7-8-9 éve mentettem így pont Nanókat.
