„a fejlodeshez a technologiaban es lassan mar az eletben maradashoz is valami nagy ugras kell energiatermeles ugyeben. egy uj technologianal meg nem az a lenyeg h ki talalta ki, hanem h ki tudja legyartani, eladni es ezzel kezben tartani azt.”
A tudományos fantasztikus irodalom, már sok mindent leírt, Hoollywood meg a Netflix megfilmesített olyan „találmányokból”, aminek nagy hasznát venné az emberiség. Hol marad a gyakorlatba való átültetésük?:-(
„Háát... egy energia 'kicsatoló' és/vagy 'antigrav' berendezés megépítése szerintem nem egy 'hi-fi erősító építés' szint, úgyhogy azt hiszem ez esetben a 'tömeghatás' elmarad...”
Szerintem se egy 'hi-fi erősító építés' lenne az energiakicsatolás lényege, hanem a súlyos és tehetetlen tömegekre való mozgató hatása. Például ötmillió tonna kőhasáb gúlába rakása. Vagy a Baalbeki többszáz tonnás megalítok egymásra rakása (kézi munkával).;-)
„a fejlodeshez a technologiaban es lassan mar az eletben maradashoz is valami nagy ugras kell energiatermeles ugyeben.(kéne... ;-/ ) egy uj technologianal meg nem az a lenyeg h ki talalta ki, hanem h ki tudja legyartani, eladni es ezzel kezben tartani azt.” (elvileg...;-/ )
„pont ezert publikus, aki akarja talalja ki a felhasznalasat.”
Háát... egy energia 'kicsatoló' és/vagy 'antigrav' berendezés megépítése szerintem nem egy 'hi-fi erősító építés' szint, úgyhogy azt hiszem ez esetben a 'tömeghatás' elmarad... (főleg, hogy egy hi-fi erősítót is, csak konkrét kapcsolási rajz alapján tudnak a legtöbben/'tömegesen' "után-építeni", de megtervezni egy originálisan újat, na azt naggyon kevesen tudnak... és ugye, a fenti 'eszköz', nem egy hi-fi erősító 'szint'...) ;-/
szerintem ez azert ennyire nem durva. a fejlodeshez a technologiaban es lassan mar az eletben maradashoz is valami nagy ugras kell energiatermeles ugyeben. egy uj technologianal meg nem az a lenyeg h ki talalta ki, hanem h ki tudja legyartani, eladni es ezzel kezben tartani azt.
a lathatatoansagnak van egy hatranya, hogy kifele sem latni. igy ha megfigyeles a cel, akkor a hajtomuveket ugy kell hasznalni, h ne zavarjon bele az em hullamok utjaba. mondjuk szakaszos uzemmel, vagy nem teljes jarmufeluleten. de ennek kitalalasa meg nem idoszeru, szerintem.
szerintem az ufo eszlelesek nagy resze valami mas. de en ezzel nem is foglalkozom. qz elmeletem szerint ez igy mukodik, az esetleges hasonlosag lehet h csak a veletlen muve.
„van meg egy erdekes lehetoseg ebben a megoldasban. ... ha a jarmu egyik iranybol elnyeli a G reszecskeket, ... a jarmu egyik iranybol egyetlen frekvencian sem eszlelheto, ... magyarra leforditva, sem szabad szemmel, sem radarral nem lathato.”
OK, de akkor néha mit látnak az emberek, amire azt mondják, hogy 'UFO-t láttak'...??!
igy igaz, ebbol indult ki ez az egesz, hogy az elmeletem perdonto bizonyitasara osszerakom az energiatermelo kutyut. elobb befejezem a folyo kiserleteket, megirom publikaciot, aztan johet ez. ha csak addig nem csinalja meg valaki. az elmelet publikus.
Amit eddig megtudtunk az UFO-ról, azt mind felsoroltad nekünk. Köszi. Azonban van benne valami, ami kísérleti igazolásért kiált. Tudniillik, az éterből való energiakicsatolás. ( ez igazolná a téridő, avagy a fényközeg valódiságát is) ;-)
„olyan megoldas is lehetseges elvben, hogy a szerkezet egy kondenzatorbol hajtja at egy masikba az elektronokat es a kozottuk levo vezeteken lehet kitranszformalni az aramot. ... a teszla elektromos autoja valoszinuleg igy mukodott, legalabbis a leirasokbol en erre kovetkeztetek.”
És szerinted a kondenzátorok közötti átkapcsolgatást mivel oldotta meg Tesla: relékkel vagy elektroncsövekkel ... ?! ;-)
igen, a klasszikus ufo alak a leghatekonyabb forma.
a mozgasnal a kozegellenallas nem jatszik szerepet, foleg mert a legkorben valo mozgas elenyeszo sebessegu a kulso (bolygokozi) mozgasok sebessegehez. tovabba, mert a G reszecske aramlas a szerkezeten kivul is hat az anyagokra, igy a kozeg surlodasa nagyobb retegvastagsagban oszlik el.
mivel a hajtomu maga a szerkezet, igy a feluleti meretet a szukseges erohatashoz kell meretezni. egy objektum gravitaciojanak a legyozese a leg energiaigenyesebb, igy kell lennie egy oldalanak, ami a terfogatahoz (tomeg) eleg nagy ahhoz, hogy a gravitaciot legyozz es valamekkora fuggoleges sebesseget el tudjon erni. a tobbi oldalan (masik ket dimenzio) lenyegesen kisebb hajtoero is eleg, mivel csak a jarmu ellenhatas nelkuli tomeget kell mozgatnil a jo hatasfok miatt ez a ket dimenzionalis vetulet a leheto leg kisebb legyen. ezek alapjan egy lapos korong a jo forma.
viszont, ha lencse alaku a jarmu, akkor a legnagyobb feluletu (foirany) oldalba beepitett elemeket lehet ugy ket iranyba retegezni, hogy felvaltva, hol a foiranyba, hol erre meroleges iranyba adja le az erohatasat. mivel oldaliranyba kisebb ero szukseges, az sem baj, ha az oldaliranyhoa kepest csak szoget bezarva ad ki kisebb hatasfoku erohatast, mert a szimmetrikus elhelyezkedes miatt, igy is elore-hatra halad. elonye ennek az elhelyezesnek, hogy nincs szukseg fordulasra, az oldal irany 360 fokaban barmerre mehet azonos hatasfokkal.
tehat ha emelkedni akar akkor lent kibocsajtja felul bevonzza a G reszecskeket. ha oldal iranyba akar menni, akkor elore alul-felul bevonzza, hatrafele alul-felul kiengedi a G reszecskeket. (a bevonzza es kiengedi megfogalmazas csak jobb erhetoseg miatt van, nem a folyamatot irja le) vagyis barmerre megy, a teljes felulete - az osszes hajtomu kapacitas - dolgozik, igy a hatasfok maximalis.
van meg egy erdekes lehetoseg ebben a megoldasban. mivel a feny, mint minden em hullam, a rendezett G reszecske
csomagok szabalyos sorozata, ha a jarmu egyik iranybol elnyeli a G reszecskeket, az ellenkezo iranyban pedig egy zart G reszecske 'falat' bocsajt ki magabol, akkor gyakorlatilag megszunik a szabalyos G reszecske halmazok vagyis az em hullamok visszaverodese. a jarmu egyik iranybol egyetlen frekvencian sem eszlelheto, a masik iranyban egy nagyon alacsony frekvenciaju, kb mint a kozmikus hattersugarzas, jelforraskent erzekelheto. magyarra leforditva, sem szabad szemmel, sem radarral nem lathato.
a folyamat barmilyen kis frekvencian letrejon. persze a hatasfoka - vagyis az idoegyseg alatti energia termeles - fugg a periodusidotol ami a frekvencia. viszont mivel az uj elektronok termelodesehez G reszecskekre van szukseg, amik egy adott sebesseggel es mennyisegben erkezhetnek, mivel ez a B mezo anyagfutgetlen tulajdonsaga, maximum frekvencia van. ha ezt meghaladjuk, akkor mielott letrejonne uj elektron, az egyensuji palya visszaall alaphelyzetbe, tehat nem tud uj elektron kilepni ra.
biztos hogy asszimetrikus a jelalak, mivel az egyik fel fazisban az elektron kilepesehez, a masik fel fazisban a G reszecske visszatoltodesi sebessegehez kell igazitani a jelet.
az egely fele nagy frekvencia az elemek szetbontasahoz, atalakitasahoz szukseges. ez is hasonlo elven mukodik, de ahhoz, hogy az elemek kisebb protonszamu elemre bomoljanak G reszecske hianynak kell fellepnie. vagyis itt pont qz az allapot elerendo, ami az aramtermelesnel mar nem jo.
nem. a geometria alatt maganak a tekercseknek a formajat es egymashoz valo viszonyat ertem. mert a legegyszerubb megvalositasa a dolognak, amikor egy vezerlo aramkor egmasba agyazott tekercseken vezeti keresztul az aramot. kb mint a transzformator, csak mas kivezetesekkel es sokszoros retegzessel.
igen is meg nem is. a felvezetok birjak, viszont az aramnak is van egy sajat terjedesi sebessege, amit akkor sem akar atlepni, ha az alkatreszeien gyorsabban is haladhatna. ezert kell a jobb hatasfokhoz tobbszoros retegzes, hogy a gerjeszto feluleten, ahol az elektronok keletkeznek, ne csak az elektrontobblet taszito hatasa ervenyesuljon, hanem egy masik elem jovoltabol, ahol meg elektron hianyt alakitunk ki, 'vakumhatas' is legyen az elektronokra. igy gyorsabban hagyjak el az aktiv elemet.
egyik sem gond, csak probalkozadokat es mereseket igenyel.
olyan megoldas is lehetseges elvben, hogy a szerkezet egy kondenzatorbol hajtja at egy masikba az elektronokat es a kozottuk levo vezeteken lehet kitranszformalni az aramot. viszont ehhez qrva nagy kapacitasu kondik kellenek, es idonkent meg kell cserelni oket vagy lefoldelessel kiereszteni a tobblet elektronokat.
mondjuk a teszla elektromos autoja valoszinuleg igy mukodott, legalabbis a leirasokbol en erre kovetkeztetek.
"az elv ... kihasznalasahoz ... csak harom dolog szukseges: - megtalalni a jo gerjesztesi frekvenciat (Egely szerint ez viszonylag nagy frekvencián, és főleg! aszimmetrikus gerjesztési-hullám alakkal lehetséges -- stimt ?! ;) - megtalalni egy hatasos geometriai elhelyezkedest a termelo alkatreszeihez (ez a nagyfrekvenciás transzformátorok tulajdonságai, és az aszimmetrikus gerjesztési-hullám alak 'kombinációja' -- stimt ?! ;) - megoldani a keletkezo elektronok gyors elvezeteset, hogy ne ezek alakuljanak vissza, az uj keletkezese helyett." (ez talán nem lehet olyan 'túl bonyolult' ma már, a mai gyors félvezető elemek 'korában' -- stimt ?! ;) ;-)
Háát... nem semmi leírás, de még 'emésztenem' kell...
De ha már szabad kérdést feltenni ezzel kapcsolatban, akkor azt kérdezném meg tőled kedves cseik, hogy ha "a szerkezet maga a jarmu, aminek nagyon kicsi vastagsagu retegekbol allo kulso fala a 'hajtomu' ami egyben a szukseges elektromos aramot is megtermeli a mukedeshez" akkor szerinted lényeges/fontos a "szerkezet/jarmu" alakja is a hatékony működéshez ?
Tehát pl. az 'általánosan ismert' UFO alak ("csészealj") jobb/hatékonyabb energia kicsatolást és/vagy repülési/mozgatási tulajdonságokat eredményez mint másféle alak, és miért ? ;-)
tehat az elv ismert mindharom esetben. a kihasznalasahoz az elso kettonel tulkep csak harom dolog szukseges:
megtalalni a jo gerjesztesi frekvenciat
megtalalni egy hatasos geometriai elhelyezkedest a termelo alkatreszeihez
megoldani a keletkezo elektronok gyors elvezeteset, hogy ne ezek alakuljanak vissza, az uj keletkezese helyett.
ezek megoldhatoak -remenyeim szerint- akar mar tenyernyi meretben.
a harmadikon nem gondolkozok, mert ez mar ipari mertek.
a gravitacio a G reszecskek mechanikus hatasa az atomokra. ha egy atomnak (mag+elektronok egyuttesen) utkozo G reszecskek sebessege szimmetrikus az atomra, akkor azok hatasa kioltja egymast. ha asszimetrikus, akkor az atom elmozdul. ugyan igy, ha az atomot elhagyo G reszecskek sebessege nem szimmetrikus, akkor az atom szinten elmozdul.
az atomhoz kivulrol jovo G reszecskek sebessege csak a kulso ter fizikai prametereitol fugg. igy ha a kulso ter allapotat egy objektum ket ellentetes oldalan megvaltoztatjuk, pl valamelyik aramtermelo megoldasunk altal kibocsajtott vagy elnyelt G reszecskek kihasznalasaval, akkor az objektum a terben elmozdul.
egy anyagnak (annak protonjanak ill elektronjanak) utkozo G reszecske sebesseg vesztese, vagyis h mekkora az atadott kinetikus energia, anyagtol fuggo. vagyis mas pl. rezre es vasra. ha az objektum egynemul akkor a teriranyokbol leadott kinetikus energia szimmetrikus, az obj all. viszont ha pl a rez es vaslemezt osszeillesztjuk, akkor az objektumra asszimetrikus ero hat, a terben elmozdul. mivel a G reszecskek sebesseg vesztese dontoen az anyag par atom vastagsagu feluleten tortenik dontoen, ezert nagyon vekony anyagretegeknek kell lenni, hogy jo legyen a hatasfoka. illetve az anyagok megvalasztasa is donto, mert nem eleg csak annyi h nagy legyen a sebesseg vesztesi kulonbseg, de a feluletuknek is illeszkedniuk kell, hogy ott viszont ne legyen jelentos szakito ero.
a fentiek alapjan tehat szabalyosni tudjuk egyreszrol az objektumot ero G reszecskek mennyiseget es sebesseget (gravitacio manipulalasa) masreszrol egy atomi szintu tobblet erot tudunk raereszteni, ami mozgatja azt a gravitaciotol fuggetlenul.
mivel a hatas atomi szintu, nincs gyakorlati hatara sem a gyorsulasnak, sem a sebessegnek, mivel az objektum onmaga tudja ugy megvaltoztatni a korulotte levo B mezot, hogy ne legyen tehetetlensege ill megnovelje a ter sebesseg hatarat. (fenysebesseg)
mindket esetben a szerkezet maga a jarmu, aminek nagyon kicsi vastagsagu retegekbol allo kulso fala a 'hajtomu' ami egyben a szukseges elektromos aramot is megtermeli a mukedeshez.
az elv nem titok, hisz az elmeletem leirataban benne van, tobb helyen is. a leg egyertelmubben a vi/3 fejezetben van leirva.
az elektronok az atommag korul az atommag-elektron kozos gravitacios egyensulyi tavolsag altal meghatarozott gombfeluleten (tobbnyire es kvazi) helyeszkednek el. az elektronok kozotti tavolsagot az elektron-elektron grav egyensulyi tavolsag hatarozza meg. az elektron palyan belul is vannak 'rejtett' elektronok, elektron kezdemenyek, amik a normal elektronhoz kepest lenyegesen kevesebb G reszecskebol allnak, igy grav erejuk lenyegesen kisebb.
minden objektum gravitacios potencialja, igy az objektumok kozotti egyensulyi tavolsag is fugg a B reszecske mezo fizikai parametereitol. igy egy atomban levo egyensulyi tavolsagot egy masik atom kozelsege, a magneses terero, gravitacio, homerseklet valtozasa stb is megvaltoztatja. ilyenkor a dominans valtozas az elektron-elektron kozti egyensulyi tavolsagban kovetkezik be. a kozel azonos feluletnagysgu gombhejon pedig eltero szamu elektron tud elhelyezkedni, ha a koztuk levo tavolsag megvaltozik.
ha az egyensulyi tavolsag csokken, akkor elektron hiany lep fel az egyensulyi palyan. ekkor a palyan beluli elektron kezdemenyekbol feltoltodik ez a hiany, mikozben ezek az elektron kezdemenyek G reszecskeket zarnak maguiba.
ha az egyensulyi tavolsag no, akkor elektron tobblet keletkezik az egyensulyi palyan es a tobblet elektronok kilokodnek.
az aram termelo szerkezet tulajdonkeppen azt csinalja, amit a bor a vele megdorzeolt ebonitruddal. ciklikusan valtoztatja a B reszecske mezo fizikai allapotat, ami a fentiek alapjan elektronokat gerjeszt.
a masodik megoldas is benne van az elmeletben, igaz kevesbe direkt modon. es erdekes modon, ez is jo regen ismert jelenseg, ugyanugy mint az ebonitrudas.
az aram az elektronok aramlasa a vezetoben. amikor az elektronok mozognak, maguikal viszik a B reszecske mezo egy reszet is, ezzel egy B mezo aramlast hoznak letre. a B mezo aramlas magaval viszi a G reszecskeket is. pontosabban a G reszecskek mozgasi viszonyitasi ponjat mozgatja, a G reszecskek sebessege a terben asszimetrikus lesz. (ez maga a magneses ter) ha a vezeto nem egyenes (tekercs) akkor a megmozgatott G reszecskek a centrifugalis ero hatasara kifele elhagyjak a tekercset. ezek a G reszecskek eg masodlagos B reszecske aramlast hoznak letre, ami a tekercs ket vegen befele es a feluleten kifele halad. (elektromagnes) ha ebbe a G reszecske-B mezo aramlasba elektromos vezeto anyag kerul, akkor abban ugyan igy B mezo -> elektron aramlast hoz letre. (transzformator tekercs) tovabba ha a G reszecske aramlast megakasztjuk, pl szembe allitott azonos aramlassal, akkor itt a G reszecske suruseg megno, a B reszecske mezo nyomasa megni, ami tulajdon kepen az elektron keletkezesenek a melegagya.
a harmadik is benne van.
a magnesesseg a B mezo aramlasa. a B mezo aramlas, a magneses anyagokban az atom egyensulyi elektron hejat forgasba hozza. ez a megmarado forgas a forrasa a magneses hatasnak. ha a forgo elektronok sebessege eleri a 'szokesi' sebesseget, vagyis a rajuk hato centrifugalis ero nagyobb, mint az oket a maghoz koto grav ero, akkor kirepulnek. a helyukre pedig elektron kezdemenyek lepnek. a forgasi sebesseget ez fix maximum erteken tartja es kozben elektronokat termel.
en is azon a velemenyen vagyok, hogy nincs assziciacios keszseged. gorcsosen ragaszkodsz az altalad kitalalt, meghatarozott fogalmakhoz, fuggetlenul attol, h masok altalanossagban mit ertenek annak. legyel kicsit lazabb es koncentralj a lenyegre.
a ter, a koznapi es tudomanyos fogalmak szerinti ertelmezese szerint:
egy tetszoleges, zart hatarfelulettel korulvett terfogatresz, amiben valosagos entitasok letezhetnek, foglalhatnak el helyet. e wzerint a ter szigoruan veve tenyleg egy fogalom, de a tobbseg altal elfogadottan, egyben a benne levo entitasok egyutteset is meghatarozza, ha az entitasok a teret kitoltve, annak meghatarozo, szerves reszei is.
ennek fenyeben illetve normal logika wzerint, ha azt mondjuk, h energiat vonunk ki a terbol, az azt jelenti, hogy olyan entitasokbol jutunk energiahoz, amik a terben megtalalhatoak, fuggetlenul attol, hogy a konkret teret hol ertelmezzuk. pl. a levegobol kivont energia nem terenergia, mivel nem mindenhol van levego, van ahol vas, szen vagy akarmi tolti ki a teret, vagy vakuum. vizsont ha az eterbol nyerjuk ki az energiat, akkor az a terbol kinyert energia, mert az eter mindenhol jelen van, fuggetlenul az anyagi vilag eloszlasatol.
„szoval igen, lehetseges olyan jarmu epitese, ami kulso energiaforrast nem igenyel (utantoltest sem) es a ter 3 dimenziojaban tetszoleges gyorsulassal es sebesseggel haladhat.”
Lehetne tudni valami 'közelebbit', ezen szerkezetek elvi és gyakorlati működési és megvalósítási módjáról ? ;-)
