A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) visszavonta a Partner Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét, és felszámolási eljárást kezdeményezett ellene. A felügyelet elrendelte a pénztár működésének felfüggesztését a felszámolás kezdő időpontjáig. A felügyelet a multilevel marketing stratégiára épülő pénztárnál súlyos szabálytalanságokat tárt fel.
A PSZÁF visszavonja a Partner Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét, felfüggeszti a működését, és felszámolási eljárást indít ellene. A Partnernél (a volt Premier Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztárnál) tagfelvételi zárlatot rendelt el a felügyelet 2001. január elsejétől. A hatóság felszólította a pénztár igazgatótanácsának elnökét, Szedlacsik Miklóst, hogy intézkedjen a pénztári kifizetések letiltásáról.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de azt bíróságon meg lehet támadni. A PSZÁF 2000.december 6-án célellen?rzést rendelt el a pénztárnál, hogy - többek között - megvizsgálja az ÚjPremier Országos Nyugdíjpénztár kiválását. A Partner és az Új Premier képviselői nem tették lehetővé a helyszíni vizsgálatot, magyarázatukat a PSZÁF nem fogadta el.
A Partner (a volt Premier) 2000. júniusi ellen?rzése nyomán a PSZÁF megállapította, hogy a
pénztár nem tudta maradéktalanul teljesíteni a korábban megfogalmazott kötelezettségeket, ezért 2000. december 31-éig tagfelvételi zárlatot rendeltek el. A Partner küldöttgyűlése 2000.
szeptember 10-én elhatározta az Új Premier kiválását, a felügyelet azonban a lépést
jogszabálysértőnek ítélte, ezért elutasította az Új Premier Országos Nyugdíjpénztár tevékenységi kérelmét.
A továbbra is egy jogi személynek tekintett Partner és az Új Premier tagdíjfelosztási mechanizmusa a PSZÁF szerint a m?ködési tevékenység finanszírozását szolgálja, és a multilevel marketing stratégiára épül. A pénztár csak folyamatos bővülés, új tagok belépése esetén tudja finanszírozni működési kiadásait.
Az üggyel kapcsolatban megpróbáltuk elérni a Partner, illetve a Premier vezetőit, de a
telefonközpont csak azt közli, hogy „Sajnos jelenleg minden ügyintéz?nk foglalt". Szedlacsik egyik vezető beosztású munkatársa pedig azt közölte, hogy nem kívánják kommentálni az ügyet, így arra sem válaszolt, kívánnak-e fellebbezni a PSZÁF-határozat ellen.
Az - egykori nevén - Állami Pénztárfelügyeletnek is több ízben fejfájást okozott a Premier
Önkéntes Nyugdíjpénztár, illetve a Premier Országos Magánnyugdíjpénztár. A Premier Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét első ízben 1999. február 8-án június 30-ig függesztette fel a felügyelet, mivel egy 1998, október-novemberben tartott általános ellenőrzés során a nyilvántartási és könyvvezetési rendszerben lényeges hiányosságokat, az egyéni számlavezetésben és a hozamfelosztásban több hónapos lemaradást tapasztaltak. A felfüggesztés időtartama alatt a pénztár tagdíjat szedhetett, a felhalmozott vagyont befektethette, de szolgáltatást - a nyilvántartás hiányosságai miatt - nem nyújthatott és új tagokat sem vehetett fel. 2000 októberében kezdődött meg a Premier Országos Magánnyugdíjpénztár - későbbi nevén Saturnus Országos Magánnyugdíjpénztár - felszámolása.
A Premier Országos Magánnyugdíjpénztár a felügyelet közlése szerint 1998 áprilisában nyújtott be tevékenységi engedély iránti kérelmet a felügyelethez. A felügyelet célellenőrzés után elutasította a kérelmet, mivel határozata szerint a pénztár informatikai rendszere nem volt alkalmas a biztonságos pénztári tevékenység ellátására. A pénztár jogorvoslati kérelmét a pénzügyminiszter 1998októberében elutasította.
Sz. I. M. - G. Á.
Szedlacsik Miklós, munkatársai, illetve rokonai több, a pénztártól hivatalosan függetlenül működő társaságban vállaltak tulajdonosi vagy vezetői szerepet. Ilyen a P. Plusz Hálózat Befektetés,Biztosítás Közvetítő és Tanácsadó Rt., amely eredetileg - idén januárig - Premier Plusz Hálózat névre hallgatott. A szintén ebbe a körbe tartozó Premier Bróker Befektetés és Biztosítás Közvetítő Kft.-t idén februárban keresztelték át P. Horizont Kft.-vé, s ugyanitt, a Gizella úton működött a Fókusz Pénztárszolgáltató és Ügyviteli Kft. is. Az egyik cég idős résztulajdonosa csak Szedlacsik nevének említésére tudta felidézni, hogy ó maga is tulajdonos a társaságban.
(Napi Gazdaság, 2000. december 20., szerda, 1+7. oldal
Néha a pénztár is veszélyes lehet a (leendő) nyugdíjasokra
Francokat a nyugdijasok a veszelyesek!A patkanyok!
Azoknak negy labuk van,es elobb a kukahoz ernek
mint a nyugdijasok.(Kivetelt kepez erre termeszetesen,a Munkas-Paraszt hatalom elvonala,
a kiemelt nyugdijat elvezo volt Avo-sok,verbirak,
pufajkasok,a 301-es parcellat feltolto Biszkuk,
Farkas Vladimirok,meg a tobbi hasonlo gazember.)
A Rambo Arpi.
a nyugellátások és a baleseti járadék 2000. évi kiegészítő emeléséről
A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott elhatalmazás alapján - a Tny. 62. §-ának (5) bekezdésében foglaltak végrehajtására - a következőket rendeli el:
1. § (1) 2000. december 1-jétől - 2000. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - 2,6 százalékkal kell emelni a 2000. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. A január-november hónapokra egy összegben járó kifizetés összegét - a kamatot is magába foglaló - havi 3%-os emelésnek megfelelő összegben kell meghatározni.
(2) Ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell az (1) bekezdés szerint emelni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint kell emelni a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is.
(4) Az emelést a 2000. november havi ellátásnak
a) a nem társadalombiztosítási ellátás,
b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért járó pótlék, és
c) az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegére kell végrehajtani.
2. § Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított emelés illeti meg.
3. § Szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított nyugellátásból a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a magyar szerződő felet terhelő - arányos részt az 1. § (1)-(2) bekezdése szerint kell emelni.
4. § (1) Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet 1999. december 31-ét követően átmeneti járadék vagy rendszeres szociális járadék megszűnését követő naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának időpontját alapul véve kell az 1. §-ban foglaltak szerint emelni. Ezt az emelt nyugellátást alapul véve kell hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásokat is megállapítani.
(2) Több nyugellátásra való jogosultságot érintő változás esetén a változás időpontjától kezdődően a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátások összegét az 1. § (1)-(2) bekezdés rendelkezései figyelembevételével kell tovább folyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelőzően is önállóan került volna folyósításra.
(3) Az 1999. december 31-ét követően megállapított özvegyi, szülői nyugdíjat, árvaellátást és baleseti hozzátartozói nyugellátást az 1. § szerint a megállapítás időpontjától kezdődően kell emelni, feltéve, ha a jogszerző nyugellátását 2000. január 1-je előtt állapították meg.
5. § A 2000. január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadékot az 1. § rendelkezései szerint kell emelni.
6. § (1) A központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
a) a bányásznyugdíjak,
b) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet szerint az előadóművészek részére megállapított öregségi nyugdíjak,
c) a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka
emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összegek átutalására, illetőleg elszámolásának módjára vonatkozóan külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
7. § (1) Ez a rendelet 2000. november 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1-6. §-ok szerinti nyugdíjemelést oly módon kell végrehajtani, hogy az érintett személyeknek a 2000. január-november hónapokra járó nyugdíjemelés tizenegy havi összegét november hónapban kamattal megnövelve, egy összegben kell kiutalni és a december hónapra járó nyugellátást emelt összegben kell kifizetni.
Nos akkor Orbán Viktor még mindig tartozik a nyugdíjasoknak 9,5-6- 2,6=0,9 % -os (+ a kamat!) nyugdíjemeléssel!
A részvénypiac gyengélkedése rontotta a magánpénztárak eredményét
Kedvezőtlenül érintette a magánnyugdíjpénztárakat a részvénypiac második
negyedéves megingása, ami gyakorlatilag eliminálta az állampapírokon elért
hozamokat - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF)
jelentésében. A működési költségek három hónap alatt 25 százalékkal
emelkedtek; amit a pénztárak támogatásokból fedeztek.
Április és június között nem változott érzékelhetően a magánpénztárak 2,1 milliós
taglétszáma, a felhalmozott vagyon pedig elsősorban a tagdíjbevételeknek
köszönhetően gyarapodott. A létszám szerény mértékű növekedésének oka, hogy
már csak a pályakezdők szélesítik a tagok táborát. A pénztárak felállása óta június
végéig összesen 22,5 ezren léptek vissza a társadalombiztosítási (tb-) rendszerbe, ebből a
vizsgált időszakában mindössze másfél ezren.
A második negyedévben a magánpénztári vagyon a március végi 117 milliárd forintról 132
milliárdra nőtt. A gyarapodást főleg a tagdíjakból származó bevételek tették lehetővé, mivel
a befektetések a részvénypiac vergődése miatt a korábbi időszakoknál gyengébb
hozamokat produkáltak. A felügyelet szerint az összes vagyon 10 százalékát kitevő
részvényeken elszenvedett árfolyamveszteség lényegében felemésztette a vagyonon belül
mintegy 80 százalékos súlyt képviselő állampapír-befektetések utáni hozambevételt.
Az előző negyedévben a magánnyugdíjpénztárak 700 millió, az önkéntes nyugdíjpénztárak
pedig 460 millió forint befektetési tevékenységből származó nettó bevételt könyveltek el. Ez
a magánnyugdíjpénztárak esetében az előző negyedévben kimutatott 3 milliárd forint
egynegyedét sem érte el, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál pedig még az előző negyedévi
érték 10 százalékánál is alacsonyabb.
Nem fest túl szívderítő képet a pénztárak működéséről a jelentés működési költségek
alakulását vizsgáló része sem. A felügyelet szerint ezek április és június között 25
százalékkal nőttek, amit a tagdíjbevételekbe épített 5,5 százalékos működési tartalék nem
fedez. Ezt a hiányt a pénztárak az anyacég támogatásából tudják pótolni. A működési
költségek növekedése is jelzi, hogy a piacon versenyelőnyük van a pénzügyi befektetővel
rendelkező magánpénztáraknak. A jelentés szerint a magánkasszák között a munkáltatói
pénztárak súlya nagyon alacsony, mivel a hat legnagyobb banki és biztosítói háttérrel
rendelkező pénztárnál a tagság 85, a vagyon 80 százaléka koncentrálódik. Az elmúlt év
végéhez képest az első félévben öt magán- és húsz önkéntes nyugdíjpénztár döntött a
beolvadás vagy a felszámolás mellett, de - tekintve a kasszák mögött álló pénz- és tőkepiaci szereplők körének változásait - az év végére további fúziók várhatók.
A pénztári tagság 96, a pénztári vagyon 99 százaléka koncentrálódik a nyugdíjpénztárakban, míg a fennmaradó négy, illetve egy százalékon az önsegélyező és az
egészségpénztárak osztoznak.
A kormány 2001 helyett 20113-ig adna lehetőséget a magánpénztári tagoknak, hogy
véglegesen válasszanak a pénztárak és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer között. A
kabinet a tb-alapok egyensúlyának biztosítására hivatkozva döntött úgy, hogy a pénztárakba
fizetett munkavállalói nyugdíjjárulékrész a tervezett 8 százalék helyett 2003-ig 6 százalék
marad.
Növekvő gazdaságban is meg kell fizetni a "nyugdíszámlát"
Sokba kerül a reformok halogatása
Noha Európa kormányai eddig sem nézték tétlenül a kontinens elöregedése miatt a nyugdíjrendszerekben halmozódó problémákat, a korábbi intézkedésekkel csupán időt
nyertek - áll a PricewaterhouseCoopers szeptemberi jelentésében. Gondjait Nagy-Britannia sem oldotta meg a tőkefedezeti elem korai bevezetésével, mert ennek ára a jövő nyugdíjasainak alacsony jövedelme.
A mítoszok körébe tartozó hiedelem, hogy Európa állami nyugdíjrendszerei gyakorlatilag csődbe jutottak, mint ahogy az sem igaz, hogy mindeddig semmi sem történt a katasztrófa elkerülése érdekében. Az időzített "demográfiai bomba" azonban még mindig ketyeg, és a jelenlegi formájukban megőrzött struktúrák két-három évtizeden belül az érintett államok GDP-jének 25-50 százalékára rúgó deficitet halmozhatnak fel.
Egyes vélemények szerint a technológiai forradalomnak köszönhető stabil gazdasági növekedés automatikusan megoldja a problémát. Nyilvánvaló azonban, hogy nem elég, ha a nagyobb tortából a nyugdíjasoknak is nagyobb szeletet hasítanak majd ki, de több szeletet is kell kapniuk, ahogy a népességen belüli arányuk nő. Ekkor az átalakulás költségeit az aktív népesség viseli majd, melynek részaránya folyamatosan csökken. Illúzió a bevándorlás erősödésétől várni a gondok enyhülését, ehhez ugyanis a jelenlegi ütem háromszorosára lenne szükség. Ez évi 1,4 millió munkaképes korú ember befogadását jelentené, ami politikailag nehezen lenne elfogadtatható. Ráadásul a legtöbb előrejelzés szerint a nettó bevándorlás az unióba hosszú távon nullára redukálódik.
A magánnyugdíjrendszerek mindenhatóságának tanát is elutasítja az elemzés. Az öreg kontinens aktív generációjának egyszerre kell saját magánnyugdíját és a mára jelentős számúvá duzzadt nyugdíjasréteg állami nyugellátását finanszíroznia. Emellett arra sincs garancia, hogy a magánpénztárak a jövőben megismétlik kimagasló teljesítményüket befektetési döntéseik során. A magas hozamokat nagy kockázat vállalásával érték el, ráadásul amikor- 2020 körül – a jelentős nyugdíjkifizetések megindulásával megszűnik a pénztárakból a részvénypiacokra tartó nettó tőkeáramlás, a papírok ára is lefelé mozdulhat.
A megoldást kiegyensúlyozott reformok együttese jelentheti, melyek a nyugdíjrendszer mellett a munkaerőpiacot is érintik. A munkavállalás serkentésére, különösen a nők és az idősek
részvételének előmozdítására van szükség. E mellett a hosszú távú magánmegtakarításokat
ösztönző adórendszerek segíthetnek.
*
A német kormány épp a héten fogadta el nyugdíjreformjának részleteit (VG, 2000. szeptember 26, 2. oldal). Ennek főbb pontjai a következők:
1. Az állami nyugdíjrendszerbe fizetett járulékok mértéke a 2030-ig terjedő időszakban a
módosításoknak köszönhetően nem fogja meghaladni a bruttó bérek 22 százalékát.
2. A nyugdíjak 2011-tól kezdve évente csökkennek az úgynevezett módosító tényezővel, aminek következtében az átlagnyugdíj 2030-ig fokozatosan az átlagbér 70 százalékáról annak 64,5 százalékára mérséklődik.
3. A rendszerbe 2001-től bevezetett tőkefedezeti pillér kezdetben a bérek 0,5 százalékára rúgó
többletterhet jelent a dolgozóknak, ami 2008-ra 4 százalékra növekszik. A befizetések levonhatók az adóból, és az állam pótbefizetéseket teljesít az alacsony jövedelműek nyugdíjszámlájára.
4. Az ösztönzők jövőre 2,6 milliárd márkájába kerülnek a szövetségi költségvetésnek, 2008-ban
pedig már 19,5 milliárd márka bevételkiesést jelentenek majd.
5. A pénztárak ügyfeleinek védelmében a törvény korlátozza az alapok befektetési lehetőségeit és a nyújtható nyugdíjkonstrukciók körét.
(Világgazdaság, 2000. szeptember 28., csütörtök, 10. oldal)
Yes, 18,3 % (cca. 20%).....
Amikor a törvénymódosítás először szóba került akkor még nem voltak pontos adatok, ezért a cca. 20%...
;-))
Ezen má' ne vesszünk össze...
ugyanis a 18,3% > 11% !!!!
Akárhogyis nyomkodtam a számológépet ez 18,3%-os nominálnövekedés 97-rol 98-ra, és 13,9%-os 98-ról 99-re. Nem látom a 20%-ot. A járulékalap pedig a bruttó átlagkereset.
Ha pedig a keresok kb. 5%-a már átlépett magánnyugdíjpénztárba, akkor ez kb. 3,75%-kal csökkenti az állami nyugdíjjárulék-alapot - amennyiben feltételezzük, hogy az átlépok átlagkeresete ugyanannyi volt.
Azt nem tudom, hogy hányan léptek át, és milyen jövedelmuek, de kb 5% kell ahhoz, hogy a parlament által elfogadott, és alkotmányosnak ítélt átlagos emelés mértéke kijöjjön, ami nem lehetetlen, hiszen a pályakezdoknek pl. kötelezo volt ide belépniük már Hornék alatt, ha jól emlékszem.
Kedves aszora amennyiben az Orbán kormány jóvoltából "elmaradt" cca. 20%-os emelésre utalsz akkor ajánlom figyelmedbe egy korábbi hozzászólásom . [1999-12-22 08:12:23 (33) ]
Ha nem, akkor ezt a bejegyzésemet tekintsd tárgytalannak.
A nyugdíjakat az aktív népesség bruttó bérébol levont nyugdíjjárulék finanszírozza.
Ha a fizetések mondjuk 10%-kal nonek, akkor a nyugdíjjárulék összege is 10%-kal no, tehát a nyugdíjemelés mértéke elvileg nem lehet nagyobb, mint a fizetések emelkedése. Max akkor, ha azt más forrásból fedezik...
Ezért elvileg Hornék sem hibásak (nem ezért hibásak), mert akkor a reálkereset is csökkent, ez húzta magával lefelé a nyugdíjakat.
20%-os nyugdíjemelés így csak akkor lenne lehetséges, ha a reálkeresetek átlagosan 20%-kal nonének. Mivel ennyivel nem nottek, az ezt eloíró törvény nem volt más, mint demagógia, választási propaganda.
Csak annyit a nyugdíjasok helyzetéről, hogy most még elviselhető, mivel a dolgozók száma még meghaladja a nyugdíjasokét. De kérdem én, hogy az én nyugdíjamat majd 30 év múlva ki fogja fizetni? Mert hogy a TB nem lesz elég rá, az fix!
Vagy akkor majd a dolgozók fizetésének 60%-át vonják le TB címén?
"Reméljük, nem (bocs.) Az alacsony iskolázottságú, demagógiára hajlamos nyugdíjasok, mivel gondolkodni képtelenek, az MSZP legbiztosabb szavazóbázisát alkotják. Szerencsére, halandóságuk miatt, ez a bázis egyre kisebbedik… 2002-re remélhetôleg már annyi nyugdíjas távozik körünkbôl, hogy nem ôk fogják eldönteni a szavazást, hanem a társadalomnak még gondolkodni tudó része.
(Bocs, nem akartam durva lenni. Csak hát ismeritek a mondást – szemet szemért. Ha az MSZP megengedi magának a durvaságot, akkor én miért ne tehetném ugyanezt?) "
Nem akartál, de sikerült!
Hasonlókat kívánok Neked!
Reméljük, nem (bocs.) Az alacsony iskolázottságú, demagógiára hajlamos nyugdíjasok, mivel gondolkodni képtelenek, az MSZP legbiztosabb szavazóbázisát alkotják. Szerencsére, halandóságuk miatt, ez a bázis egyre kisebbedik… 2002-re remélhetôleg már annyi nyugdíjas távozik körünkbôl, hogy nem ôk fogják eldönteni a szavazást, hanem a társadalomnak még gondolkodni tudó része.
(Bocs, nem akartam durva lenni. Csak hát ismeritek a mondást – szemet szemért. Ha az MSZP megengedi magának a durvaságot, akkor én miért ne tehetném ugyanezt?)
Az Orbán-Torgyán-kormány eddig több mint 100 MILLIÁRD forintot lopott ki a nyugdíjasok zsebéből.Ennek jelentős részét saját klienseikhez és érdekszférájukhoz igyekeznek juttatni.
A nyugdíjasokat leírta a társadalom. De szavazni fogunk mi is 2002-ben. (ha megérjük)
Fő, hogy a legfőbb közjogi méltóságok fizetését megnyugtatóan rendezték
Novemberben kompenzálják a nyugdíjakat előreláthatóan 0,7 és 3 százalék közötti értékben. A lépés oka, hogy a nyugdíjemelés indexszámát (az emelés mértékét megadó szám) nyolc százalék fölé nyomhatja a korábbi jóslatokhoz képest emelkedő infláció és keresetnövekedés. A két mutató várható értékéről egyelőre megoszlanak a szakértői vélemények.
Fadgyas Gábor NÉPSZAVA
Novemberben várható az év közbeni nyugdíjemelés, mértékéről még nem lehet biztosat mondani - tudtuk meg Mészáros Józseftől, az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megbízott főigazgatójától. A már a kormány által is magasabbra jósolt infláció miatt emelkedik a nyugdíjemelésnél használt index értéke. (Ez az az érték, amelynek alapján a nyugdíjemelés nagyságát kiszámolják, a fogyasztói árak növekedésének 30, míg a nettó keresetnövekedés 70 százalékának súlyozott átlaga.) Idén ennek az előrejelzésnek az alapján 8 százalékkal emelték a nyugdíjakat.
A jogszabályok szerint, ha év közben ezen index legalább egy százalékkal meghaladja az év elején várt mértéket, akkor a nyugdíjakat az emelkedéshez igazítják. Ha egy százalék alatt marad a növekedése, a jogosultak egy összegben kapják kézhez a különbséget.
A Pénzügyminisztérium tavalyi előrejelzésénél némileg borúlátóbb: az idei inflációt már nem 6,3 százalékra, hanem 7-8 százalékra várják. A keresetnövekedés, egyelőre úgy tűnik, megmarad az 1999-ben várt szinten: 8-9 százalékkal számolnak. Mindez azt jelenti, hogy a PM rosszabb várakozásainak teljesülése esetén is egy százalék alatt (0,7 százalékon) marad az év közbeni indexemelkedés. Ekkora mértékű kompenzáció kifizetése 6,3 milliárd forintba kerülne. (Az idei átlagnyugdíjat - 36 000 forintot - alapul véve 0,7 százalékos egyszeri kompenzációt jelentene: 3024 forintot.)
A Gazdasági Kutató Intézet munkatársai 8,7 százalékos drágulással számolnak idén. A GKI a nettó keresetnövekedést 12 százalékra várja. Az e két mutató alapján számított index így már jócskán meghaladja az év elején adott nyolcszázalékos nyugdíjemelést: a túllépés mértéke 3,01 százalék. Ez azt jelentené, hogy összességében 2000-ben 11,01 százalékkal emelkedne a nyugdíj. Így a már megkapott 8 százalékos emelés mellett 3,01 százalékkal kellene emelni novemberben. Ehhez 27 milliárd forint többlet szükséges. (Az idei átlagnyugdíjat, 36 000 forintot alapul véve, ha az emelés mértéke 1,01-3,01 százalék közötti, akkor 3636-10 836 forint közötti emelésre számíthatnak a nyugdíjasok.)
Jövőre a nyugdíjak 6,5 százalékkal emelkednek, a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás összege viszont nem változik – derül ki a jövő évi költségvetés tervezését megalapozó köriratból. Jövőre és 2002-ben is csak hatszázalékos lesz a magánnyugdíj-pénztárakba fizethető tagdíj mértéke a kormány szándékai szerint.
".... A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy a nettó átlagkereset-emelkedés jövőre 8 százalékos lesz, az átlagos fogyasztói árindex pedig 6,8 százalékos.E kettő súlyozott átlaga 6,5 százaléknak felel meg, ennyivel emelkednek tehát jövőre a nyugdíjak – mint az a körirathoz mellékelt miniszterelnöki levélből is kiderül. ..."
62. § ... (4) A 2001. január 1-je előtti időponttól megállapított és az (1) bekezdésben meghatározott nyugellátást, baleseti nyugellátást 2001. január 1-jétôl kezdődően, a megállapítás naptári évét követő év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni. ..."
Hmmm.... Rendkívül érdekes a FIDESZ nyugdíjmatematikája ....
"... Orbán Viktor: ... Mit teszünk most mi? A kormányprogramban az a megfogalmazás szerepelt, hogy nem fordulhat elő még egyszer az, ami '94 és '98 között megtörtént, vagyis hogy a nyugdíjak veszítettek jelentősen a vásárlóértékükből. ... Nézzük ezt az inflációt! A következő évre az elgondolásunk szerint az árak növekedésének üteme 6 százalékos lesz. Sokan vitatják, hogy ez megtörténhet-e, reális-e, sikerülhet-e. Én azt gondolom, hogy igen. Erre van komoly esély, de nagyon határozott, az árak emelkedését fékezni próbáló kormányzati politika szükséges hozzá. A nyugdíjakat pedig 8,2- 8,3 százalékkal fogjuk emelni. Ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok ismét jövedelmüket, nyugdíjukat tekintve értékesebb pénzösszeghez jutnak, a vásárlóereje a nyugdíjuknak több lesz, mint 1999-ben volt. Tehát megint visszaadunk valamit abból, amit az előző kormány elvett tőlük. Kell-e aggódni amiatt, hogy az infláció magasabb lesz, és így aztán az ő reálérték-növekedésük sem lesz akkora, mint amit a kormány most ígér? Nem kell...
Lakatos Pál: Ezt Kovács József Nagykanizsáról is kérdezi.
Orbán Viktor: Nagyon jogos kérdés, mert ha én nyugdíjas lennék, én is azt mondanám, hogy mi a garancia arra, hogy de kérem, 6 százalékos inflációt mondtak, kiderül az év végén, hogy 10 lesz, én meg kaptam egy 8,3 százalékos nyugdíjemelést - hát akkor be vagyok csapva. Most ha ez történne, ez igaz lenne, de a hatályban lévő törvény ennek a lehetőségét nem adja meg. Tehát abban az esetben, hogyha az infláció mértéke, tehát az árak növekedésének üteme nagyobb, mint ami alapján a nyugdíjat kiszámolták, akkor köteles a kormány utólag ezzel a nyugdíjakat visszamenőlegesen is korrigálni. Tehát az a 2,3 százalékos vásárlóerő-növekedés, ami a költségvetésben szerepel, az akkor is megvalósul, a nyugdíjasok akkor is megkapják, hogyha egyébként az áremelkedések üteme a mi várakozásainkkal szemben nem 6, hanem annál nagyobb százaléknyi lenne. ..."
Uj belépőként, ennek megfelelő tisztelettel köszöntöm a törzstagokat!
A téma bár kissé lecsengeni látszik, azért egy-két gondolatot a témával kapcsolatban talán még nem késő elmondanom.
1., A nyugdijasok persze hogy terhet jelentenek az aktiv koru társadalomra, de a nyugdijasok között vannak az aktívok anyja-apja is. Gondolom, ha ebből a szempontbol (is) nézzük, akkor egy normálisan gondolkodó "gyermek" veszélyérzete talán csökken. De ne feledjük, hogy az aktívok gyermekei is csak felélik azt, amit apáik-anyáik ma megtermelenek. S később talán zokon vennék, ha éppen gyermekeik tartanák veszélyesnek a ma aktivokat.
2., Az Alkotmánybíróság döntött s ezért legfeljebb erkölcsi érzékünk tiltakozhat. Az enyém tiltakozik is! A nyugdíj járandóság, egyfajta biztosítás, amibe belekényszerítik jogszabályokkal az aktivokat. Elvárható tehát, hogy ebből senki se csináljon szociális segélyt!
Az alacsony nyugdíjakból élőket szerintem is támogatni kell, hiszen sokan az éhenhalás küszöbén vannak. Erre való a szociális segély.
Tévedés azt hinni, hogy ma egy nyugdíjas az "átkosban" betöltött akármilyen magas tisztsége okán horribilis nyugdíjban részesül. Egy un. magas nyugdij ma kb. egyenlő egy pályakezdő diplomás netto bérével a versenyszférában.(Jó esetben!!!)
3., Vezető politikusok (Járai, Mádi, Rogán) szerint a nyugdíjasok helyzete 4,3-4,8 %-kal javult 1999-ben. Most olvastam, hogy az éves infláció mértéke 10 % volt tavaly. 11 % volt a nyugdíjemelés. 11% - 10% az szerintem 1%-kal egyenlő. Milyen matematika szerint lett ez 4 % felett?
4., Többször elhangzott, hogy a Horn kormány alatt a nyugdíjak reálértéke 18 %-kal csökkent. Ez minden bizonnyal igaz s nem hiszem, hogy ez helyesléssel találkozott a nyugdíjas társadalom részéről - csak úgy, mint a gyermeknevelési támogatások megvonása a fitalok körében. A kormány átlagéletkorának is betudhatóan nagy szociális érzékenységet tanusít a gyermekvállalás érdekében. Igen helyesen!
A nyugdíjasoknál viszont a 20 %-os emelést 11%-ra
vette vissza - a kormánytöbbségű parlament döntésével támogatva. Szerintem ilyen körülmények között nem egészen politikus a Horn kormányt elmarasztalni a nyugdíjak reálértékének csökkentése miatt, hiszen a Fidesz kormány sem ebben az irányban lépett 1999-ben.
5., Ez évben 8 % lett a nyugdijemeleés mértéke. Igazodva az infláció prognosztizált 6-7%-os mértékéhez. A vasutasok 8,5% bruttó béremelés ellen sztrájkoltak, mondván, hogy a kb. 6%-os netto bér reálbércsökkenést eredményez. Ilyen körülmények között a nyugdijak reálértéke optimális esetben változatlan marad - s akkor a
nyugdíjasok szerencsésnek mondhatják magukat!
A kormány igéretet tett arra, hogy ha az infláció meghaladja a 8 %-ot, akkor kompenzációként a differenciát kiegyenliti. Hogy lehet ezt elhinni, amikor a Horn kormány emlékezetes 0,5%-os pótlólagos emeléséről enyhén szólva iróniával tesznek említést?
6., Az infláció mértéke az un. fogyasztói kosárhoz
viszonyitott, amelynek számítási módjáról igen kevés az ismeret (nekem is). Ugy sejtem azonban, hogy a nyugdíjas alacsony jövedelméhez egy olyan tartalmú fogyasztói kosár párosul, amelyben a túlsúlyt a kenyér, tej, cukor és még egyéb néhány alapvető élelmiszer, a gyógyszer, a közüzemi díjak, a közlekedés jelenti s kevésbé jelennek meg mondjuk a mosógépek, videok, autók és egyéb műszaki cikkek. Ismeretes, hogy ezek napjainkban megint markánsan növekednek. Amikor tehát a várható 6-7%-os inflációt porgnosztizálják, nem ártana néhány szót ejteni a viszonyítási alapról sem. Mert bizony pl. a magyar gazdaság 4 %-os ütemben fejlődik s ez kb. duplája az EU-nak. Mégis kérdés, hogy Magyarország gazdasági potenciálja mikor fogja elérni az EU átlagát?
Üdv
Frimi
39/1999. (XII. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1999. évi 118. számában
AB közlöny: VIII. évf. 12. szám
1/B/1999
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványok alapján – dr. Bihari Mihály, dr. Czúcz Ottó és dr. Kiss László különvéleményével – meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: a nyugdíjemeléseknél az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdése alapján gyakorolt pozitív diszkrimináció alkalmazásának alkotmányos korlátját jelenti a társadalombiztosítási nyugdíj biztosítási jellegének érvényesítése. A jogalkotónak a nyugdíjemelés mértékének megállapítása során figyelemmel kell lennie az Alkotmány 70/E. §-ából folyó azon követelményre, hogy a szociális szempontok érvényesülése érdekében a biztosítási elv ne sérüljön.
2. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 109. § (1) és (2) bekezdésével megállapított – 62. § (2) és (7) bekezdése, valamint a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről szóló 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványokat elutasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A határozat teljes egészében - a részletes indokolással és a különvéleményekkel együtt - az Alkotmánybíróság honlapján olvasható, mivel terjedelme miatt nem lett volna szerencsés az egész szöveget ide bemásolni.
Akkor meégegyszer.
1996-ban év elején 12 % nyugdíjemelés volt, 25 % infláció mellett. Ez 5-10%-os reálbér csökkenés. Az évi 12 %-ot egészytették ki 0,5%-al. Ez a
fél százaláékos emelés azért volt pofátlanság, mert 25% infláció mellett a nyugdíjak reálértékének megőrzését igérték. Amit tettek, a nyugdíjasok arculcsapása volt, hiszen emelés helyett minden 10000 Ft-ból 1000-et elvettek.
Hornék tavaly az általuk "nagylelkűen" megszavazott a 20%-ot nem 9 %-os inflációhoz kalkulálták, hiszen ők még jóval nagyobb pénzromlással számoltak. De kalkulálhatták akármihez, a legnagyobb igazságtalanság a differenciálás nélküli emelés lett volna, amikor egy önnyugdíjazott igazgató sokkal több emelést vágott volna zsebre, mint az átlag egész nyugdíja.
Most 13 % differenciált nyugdíjemelés van 9%-os infláció mellett, ami nyugdíjak reálértékének 4% -os emelését jelenti. Azaz átlagosan a nyugdíjasok minden 10000 Forinthoz az infláció követésére kapnak 3600 Forintot, és ezen felül 400 Forint emelést, és nem 1000 csökentést. Hornék szándékosan csaltak az infláció követésének kalkulációjánál, -úgy látszik- nem volt szükségük a nyugdíjsokra. Még messze volt a választás.
Neked vagy gyenge a memóriád vagy szándékosan teszed...
Ugyanis azon az őszön már a második nyugdíjemelés volt az évben.
Elég szerencsétlenül jött ki, de az a "hülye" kormány betartotta a törvényeket
" Jellemző, hogy Hornék alatt felére csökkentették az özvegyi nyugdíjakat, és volt olyan ősz, amikor fél százalékos nyugdíjemeléssel gondolták rendezni az az évi 5-10 %-os reálérték csökkenést."
Kösz HJM-nek az alkotmány-copyt!
A 70/A§ (1) bek.egyértelműen jelzi: fiatal barátaink bizony alkotmánysértést követtek el.
Kár, hogy másnak rögvest harácsoló kommunisták jönnek képbe, nekem pl. egy bányász apósom érintett (is),de igazán a saját jogbiztonságomat látom megtaposva.(A differenciálásra gondolok, természetesen).
Az érintettek ott követték el a legnagyobb hibát, hogy nem egyszerű polgári peres eljárásban jelentették fel pártunkat és kormányunkat,így aztán az AB határozat után talán csak az Európai Parlament,vagy micsoda maradt a reklamációra.
Ceterum censeo:
úgy döntöttem, gazember leszek!
tuutu
A nyugdíjasok igenis veszélyesek, mert ma egy öreg kommunista (ő mondta magáról) a rádióban azzal traktálta Bolgár Györgyöt, hogy a vörös csillag a munkásmozgalom jelképe, és ezek szerint a Fidesz fél a munkásságtól. Bolgárt meggyőzte, mert nem tiltakozott.
Engem kevésbé, mert mi van, ha egy másik nyugdíjas meg azzal áll elő legközelebb, hogy a horogkereszt a meander egyszerűsített változata, az pedig ősi görög építészeti motívum, ezért aki azt kifogásolja, az a kultúra bölcsőjét tagadja meg.
4 évenként választások előtt pitizik és igérget az összes párt, azontúl minden kormány csak a saját maga kliensredszerével foglalkozik.
Ha ezt valaki meg tudja cáfolni akor irjon emilt az én cimemre az anyámnak.
soltika/sohasem lesz nyugdijas/ + Finci Kutya/neki meg én vagyok/
Na még egyszer, csak hogy a tárgynál maradjunk:
Az utóbbi évtizedben gyakorlat volt, hogy az elvtársi öncsőddel tönkretett, "privatizált" volt állami vállalatok vezetői, mielőtt átültek az új "gazdasági társaságok" vezetői székébe, idő előtt, közpénzeken nyugdíjazták magukat és elvtársi haveri köreiket. A cégekkel (a privatizált köztulajdon és az ott dolgozó páriák terhére) váltották meg az idő elötti nyugdíjazás horribilis költségeit. Így azután ezrével ülnek manapság sok százezres igazgatói, elnök, igazgatótanácsi, vagy ügyvezetői székekben 55 év alatti "nyugdíjasok", hatalmas közpénzekből finanszírozott életjáradékokkal, amit ők nyugdíjnak neveznek. Ezzel egyidőben a 30 év feletti munkaviszonnyal rendelkező, de még Bokrosék által gerjesztett infláció elött nyugdíjba ment emberek a létminimum közelében tengődnek, mert induló nyugdíjuk a "szocializmus", akkori elvonásos -adakozásos módzsere szerint lett magállapítva éscsak az inflációt messze alulról kvetve növekedett valamennyire.
Jellemző, hogy Hornék alatt felére csökkentették az özvegyi nyugdíjakat, és volt olyan ősz, amikor fél százalékos nyugdíjemeléssel gondolták rendezni az az évi 5-10 %-os reálérték csökkenést. Meg is lett az erdeménye, a halálozási statisztikák ijesztő növekedésében, természetesen nem a horribilis életjáradékkal önmagukat "nyugdíjazók" körében.
Összességébenaz elmúlt kormányzati ciklusban 20%-al csökkent a nyugdíjak reálértéke.
Hornék utolsó szalmaszálként 20%-os nyugdíjemelést igértek, azzal a hátsó gondolattal, hogy ha nyernek, majd visszavonják a törvényt, vagy felemésztik az inflációval, ha meg vesztenek, "jól" megnehezítik az új kormány helyzetét.
A tervük nem vált be. Az új kormány azt tette, amit kellett. Differenciált nyugdíjemelést csinált, sajnos nem elég határozottan.
![[ftp]](http://www.ksh.hu/graphics/stada1.gif){kind=small}
A KSH jelenti - legfrissebb adatok