A 723-ban volt szó 20 ezresről. És nem csak a fordulatszám számít, hanem a sugár is, bár az csak lineárisan, míg a fordulatszám négyzetesen. És szerintem az sem mindegy, hogy egy korongról van szó, vagy csak egy vékony gyűrűről (merthogy gáztartályról volt szó, és annak a keresztmetszete gyűrű).
Én is kiváncsi lettem hogy miről is van szó... a (709)-ben 3-10 ezres fordulatszámról volt szó... szerintem a hétköznapi szóhasználatban ez percenként értendő, azaz másodpercenként 50-167 fordulat... kb ennyit tekeregnek a Winchesterek is...
Szerintem meg is oldható a dolog és nem is akkora pukkanat mint ahgy itt többen gondolják. Könnyen lehet olyan anyagot kapni ami kibírja a 15000 ford/percet. A barkács áruházak többnyire 100-120 forint körül árulják és vágókorongak (flex) hívják. 120 mm átmérőjűt szoktam venni mert kicsi gépem van de akár nagyobbat is vehetsz. Általában a jobbminőségűekre szoktak 20000 max. fordulatot írni míg az átlagosakra 18000-et és a 100 forintosra 15000-et. Nekem még egy sem repült szét. :-) Centírozva nem is nagyon vannak mert némelyik ráz mint az őrült. Dobot is könnyen lehet csinálni belőlük mert szépen egy tengelyre egymás mellé lehet őket szorítani. Így viszont némi türelemmel és műszaki vénával addig lehet forgatni a tárcsákat egymáshoz képest amíg szép síma járásúvá lehet tenni a dobot. A felülete elég érdes így jól bele fog "kapaszkodni" a gázba. A korongok anyga elég rossz hővezető így a hőkiegyenlítődés a dob felől nem fog fenyegetni. 15000 fordulaton ennek 120mm átmérőjű dobnak a kerületi sebessége 94,25 m/s lesz és ha jobb minőségű korongokat szerzel akkor fel is mehetsz 20000 fordulatra. Ott a kerületi sebesség 126 m/s lesz. Szerintem ez így simán megoldható ha "nem a vizen járunk" hanem a földön és nem csesztetjük a másikat mintegy 50 hozzászóláson keresztül. :-)
Mindegy milyen a fordulat, és az átmérő, a kerületi sebességnek kell összemérhetőnek lennie a molekulák sebességével. 100-200m/s az már bőven jó szerintem.
Nem vonom kétségbe az ébredő feszültséget, csak azt nem értem mi a bajod vele. A felhasznált anyag belső szilárdságnak kell ezt az erőt ellensúlyozni. Erről szólna a tervezés, ami elől mégiscsak elhajolsz.
Ezt a hitet sürgősen felejtsd el. A forgó gyűrükben igenis ébred feszültség minden kiegyensúlyozás ellenére is. Mitöbb ez a méretezés alapja. (Ha nekem nem hiszel kérdezd meg Bástya elvtársadat. Belőle kinézem, hogy nem mond ekkora marhaságot) Az már csak hab a tortán, hogyha kiegyensúlyozatlanság is van akkor ez tovább rontja a helyzetet. Az, hogy idáig nem robbant szét egy általad kostruált ketyere ez pusztán annak köszönhető, hogy szerencséd volt és nem érted el a kritikus fordulatot.
Ami a tervezésbe történő besegítést illeti én nem szívesen szállnék be (isten bizony nem elhajolni akarok), mert nem szakmám. (Bár az alapjait ismerem) Esetleg kérd meg teacsőrt mivel ilyesmihez ő jobban ért.
Mások is megcsinálták. Nézz bele egy vacak sorozatban gyártott porszívóba. Ott 12-15 centis vacak alukorongok fordulnak 10-20 ezer közt. Nem értem mi ebben a különös. Asszem ezzel eléggé megalapozott a hitem.
Kicsit úgy gondolkozol, mit mikor Egely a lifterrel kapcsolatosan ki volt akadva a 50-100kV nagyságán. Mi ebben a különös? 100kV igazán nem ritka a technikánkban.
A barkácsfúrók , a gyorsvágók, a hajszárító, szinte bármely kefés törpemotor tud 10 ezres fordulatszámot.
Most, hogy valami konkrét lehetőséged van bizonyítani, kérlek segíts a számításokat elvégezni. Én csak kísérletileg alakítanám ki a darabot, most van lehetőséged, hogy számolj előtte.
Fery, most minden élcelődést félretéve te komolyan azt hiszed, hogyha tökéletesen kiegyensúlyozol (akár atomi szinten is) egy gyűrűt vagy korongot akkor abban nem ébred tangenciális erő és az nem fog szétszakadni egy kritikus fordulat felett ?
Azért annak örülök, hogy ennyire fontos vagyok neked. Már van értelme az életemnek!
Asszem a kis tudatlan fejemmel- melyet többre tartok bárki fejénél- , hogy te arra méltóztattál gondolni, hogy a palást anyaga tömeggel rendelkezik, és ezt megtartani a körpályán, a centripetális erő hivatott.
Azaz a centripetális gyorsulás által keltett erő ellenében az anyag megfolyási határ alatti tartományában, belső szerkezeti erőket kell igénybe venni, hogy a dob sértetlen maradjon.
Nos.
Ha megcsillanatanád fergeteges tudásod, akkor most volna jó lehetőséged, hogy bemutasd azt a felkészültséget, mellyel szerény tudásommal ostorozott ezoterikus barátaidat véded.
Nem tudom, talán nem egyértelmű, vagy inkább nem eléggé kiemelt, de azt akartam írni, hogy a gáz belső surlódása, amit arra akarunk felhasználni, hogy felpörgessük vele magát a gázt, adni fok egy olyan hőkiegyenlítősét, ami elnyomja magát a jelenséget. Ez átmérő független.
Két dolog van szerintem. Először az effektus kimérése, ehhez elég egy nagy fordulatú viszonylag kis átmérőjű dob 20-40cm. A valós felhasználáshoz szerintem kisebb fordulatú de lényegesen nagyobb átmérőjű kell, ugyanis egy olyan hőcserélő felületnek amin azt akarjuk, hogy át is menjen valami, kell hogy legyen felülete. Itt átmérő szerinetem 1-2méter. Fordulat: 30-60fordulat/secundum
Itt számolgatjátok a gyorsulást. Nekem is 400000 ezer körül jön ki. De ez mit is jelent? Azt hogy az anyag 1 gramm tömege a paláston 400 kg erőt fejt ki. Ezt kell megfogni. Amíg tized, századgrammra lehet ( kell is) centírozni addig ez nem jelenthet gondot.
Asszem most szóltad el magad igazán. Ha nullára kiegyensúlyozol egy forgó gyűrűt abban akkor is ébrednek erők és ezeknek semmi köze a centírozáshoz szakértőkém. Ezek valamelyest hasonlítanak azokhoz az erőkhöz amik belső nyomás hatására ébrednek egy edény falában. Azaz ezek tangenciálisan akarják széttépni a gyorsanforgó gyűrűket ill. tárcsákat. Ez amit most elmondtam első éves gépész anyag a műegyetemen. Neked nem róható fel, ha nem értesz hozzá, hiszen te középiskolás szinten gyártod a szerves anyagokat.
A gondom az, hogy sokkal többet képzelsz magadról mint ami valójában vagy. Igy viselkedtél akkor is amikor nekiugrottál az egypólusú generátornak és ilyen dilettáns módon birálgatod Egelyt is.
Nem szívesen offtopikolok és a magam részéről ezzel be is fejezem, de mégegyszer és őszintén felhívom a figyelmedet, hogy óvatosabban bánjál ezekkel a dolgokkal és vagy képezd magad ha valamihez hozzáfogsz vagy kérdezz meg egy náladnál okosabb embert főleg ha mások élete múlhat ezen.
"Komolyabb gondnak tartom a hőmérést, ami kontakt módon kizárt. Valami infrakamera kellene."
Nem tudom most milyen "hőkamerák" vannak forgalomban, de azt sem tudom biztosan, erre elég nagy-e a felbontásuk. Mármint arra hogy elég finom skálán lehessen kukkolnia a zeredményt..
Nem igazán értem az aggodalmatokat. Szedett már itt szét valaki porszívó szivattyút?
A legközönségesebben alacsonyan ötvözött 100N/mm2 szakító szilárdságú alulemez pörög benne 15 ezret 80mm-es sugáron.
Itt számolgatjátok a gyorsulást. Nekem is 400000 ezer körül jön ki. De ez mit is jelent? Azt hogy az anyag 1 gramm tömege a paláston 400 kg erőt fejt ki. Ezt kell megfogni. Amíg tized, századgrammra lehet ( kell is) centírozni addig ez nem jelenthet gondot.
Másrész egyáltalán nem ügy, sőt szükséges a fordulatszabályozás és a külső burok.
inkább dugjuk össze a fejünket és gondoljuk át együtt. Talán nem egymás nyakát, hanem eygmás kezét kellene szorongatni.
Felmerültek olyan megfontolások, (nálam gyakorlatiasabb, okosabb ember révén) melyek az egész effektus kialakulási lehetőségét vonják kétségbe. Ez pedig maga a gáz szerkezete.
Képzeljük el a dobban a gázt elhelyezkedését.
Mikor a dobot el kezdjük forgatni, csak a palásthoz és a két alaplaphoz tapadó surlódó gáz fog mozgásba jönni. Ezek a molekulák viszonylag könnyen fel fogják venni a sebességet és kiszorulnak a palást belső felére és ott nyomásnövekedéstől, a surlódástól felmelegszenek, felgyorsulnak. A bent, a tengely közelében maradt gázt a csökkenő nyomás teríti és lassanként (ez akár perces intervallum is lehet) a palásthoz terelei. Közben a palásthoz érő, onnan elpattanó már melegebb molekulákkal ütközve ezek is felmelegednek. Ha a palástot nem hűtjük(persze hül az magától is) akkor az ott felmelegedett molekulák lesznek olyan szemtelenek, hogy az egész teret ki fogják tölteni.
Bizonyos, hogy már az első pillantban is lesznek olyan molekulák, melyek a hőmozgásuk révén az egész térben terítik a a faltól szerzett mozgási energiájukat, a hőt. Attól tartok, hogy mielőtt szignifikánsan megjelenne az effektus a hő már el is oszlik.
Szóval ennyi.
Ha a tengelynél be és a paláston kiáramlást hagynánk akkor lehetne folyamatos a hőkülömbség. Asszem ebben nem is lenne semmi különös.
Oké, de akkor esetleg elárulnád, hogy milyen anyagból fogod készíteni azt a cuccot? Mert én is elvégeztem a számítást, és nekem is több, mint 44000 g centripetális gyorsulás jött ki.
