Én a saját régiómat illetően tudok nyilatkozni, itt még helyi rádiókon se ment és nem is megy az Oláh Ibolya szerzemény. A szolnoki Aktív, a Gong (amíg ki nem végezték a R1-gyel... a hálózatát...) és a Cegléd Rádió sose adta ezt a zenét. Kimondhatjuk, hogy ez a dal rádióban elérhetetlen az ország közepén, miközben a Mostantól-t, a Szerelem miért múlsz-t vagy a Running-ot mind a mai napig agyonjásszák.
Országos kereskedelmi rádió azért nincsen sok, van a Retro és az egy-kétszáz zenét állandóan ismétlő, évek óta változatlan dögunalmas R1, az is inkább hálózatos, mint országos. Az előbbi nem hiszem, hogy adna 2020-as évekbeli számokat, utóbbi ugyanazt a kevés külföldi zenét adja naponta más sorrendben, Oláh Ibolyát végképp nem játszik. Tippem nincs, melyik országos és egyben kereskedelmi rádió vállalhatta be Oláh Ibolya no-name zenéjét, melyikben hallhattad.
De ahogy írtad korábban, te is elkapcsoltál a műsorról, illetve végig se nézted, tehát azzal az állításommal, hogy ez az egész nagyjából az érdektelenségbe és a tét nélküliségbe fullad, a bejegyzésed alapján te is feltételezem, egyetértesz.
Még ami eszembe jutott, hogy furák nagyon a nézői pontok. Régen az ilyen amatőrkék kaptak 5-6 pontokat, a nézők nem díjazták a bénaságot. A jó produkciók kaptak 7-8 pontot, egyszer Freddie, aki kiment az ESC-re, eljutott a 9-ig.
Most meg pont ezek kapnak 9-10-eket, és fura módon az ismertebbek kapnak 6-7-eket, pl. Muri Enikő vagy tegnap Patai Anna. Érzésre nem sokan szavaznak, jó, ha érkezik 50 szavazat egy dalra.
Nagyjából ez a helyzet. 2020-ban annyira friss volt a kiválás az ESC-ről, hogy talán még nem tudatosodott mindenkiben a műsor értelmetlensége, ezért tudott itt megjelenni egy ismert sláger, a Mostantól Rácz Gergőéktől (mondjuk több abban az évben se volt). Na az tényleg sláger lett. Azóta az égvilágon semmi nincs, és bár van néhány húzónév minden évben, ezek általában csak azért kellenek, hogy legalább pár ember odakapcsoljon, és sokszor rögtön kiesnek, vagy valami kifizetés történik a részükre (ld. Oláh Ibolya).
Én már várom, hogy egyszer valamelyik szereplő betrollkodja élő adásba az Eurovíziót, hogy szeretne kimenni. Kivágni, kisípolni nem tudják, és az kellően kényelmetlen helyzetbe hozná az egész produktumot. Amúgy érdekelne az is, hogy ezek a tudálékoskodó, fontoskodó zsűritagok mit gondolnak erről az egészről úgy legbelül. Tényleg azt érzik, hogy ez, amit csinálnak, előremutató, fejleszti a magyar zenét, vagy csak azt gondolják, mint a random propaganda-híradós a szokásos sorosozás dollárbaloldalozás brüsszelezés során, hogy "megcsinálom, amit kérnek, és megyek a kasszához"?
Erről jut eszembe (kicsit off), hogy az X-es Tarány Tamás jelenleg két dallal is fenn van a "magyar top 40-es slágerlistán". Érdekes, hogy "beérett" a srác.
Oláh Ibolya dala nem jó példa, mert -a többivel ellentétben- ezt a mai napig is többször hallom a rádiókban. Nálunk a helyi adó pl. hetente 3-4 alkalommal adja, de országos kereskedelmi rádióban is hallottam már.
Itt az is kérdés, hogy egyáltalán van -e ennek a műsornak még bármi értelme, létjogosultsága. Amióta gyakorlatilag tét nélküli a verseny, mert a nyertes úgysem jut ki az Eurovízióra, a rádiók pedig úgyse játsszák ezeket a dalokat, a nívósabb énekesek távolmaradnak. Nekik már nem tét itt szerepelni, kínlódni.
Valóban, 2013 környékén még Keresztes Ildikó, Freddie, Kállay-Saunders András, Tóth Gabi, Radics Gigi és más nagy nevek versenyeztek. Ma már erre esély sincs. No-name, fiatal, meglehetősen tapasztalatlan, lámpalázas, pályájuk elején lévő kezdőkből áll a versenyzők többsége. Ez a műsor maximum nekik lehet érdekes, de a nagy nevek korábban azért jöttek ide, mert az Eurovízió, a nemzetközi hírnév felé kacsintgattak, nem egy felejthető párhetes országos műsortól akartak még népszerűbbek lenni. Akkor is, ha az Eurovízió jelen formájában egy rettenetesen égő giccsparádé, és sokszor minősíthetetlen a színvonal, vállalhatatlan nyertesekkel. Ellenben szereplési, kiugrási lehetőség, és ezt a nívósabb magyar énekesek szemszögéből így kell nézni.
Ami pedig a Dalt illeti, egészen véletlenül meg tudja valaki mondani az utóbbi 1-2 év győztes dalát? Hallotta bárki ezeket rádióban? Amikor Oláh Ibolya dala nyert, azt hányszor adták le utána, és lett országszerte ismert népszerű dal?
Ezek nem slágerek, nem maradandóak: nyer valaki, nem lesz híres, a kutyát nem fogja érdekelni a dala, oszt jónapot. Ennyit ér az egész műsor, mindezt közszolgálati orcában, az adófizetők pénzéből.
Még Rakonczai Viktor volt az első évadokban pozitív szereplő, meg Schell Judit a nők közül (nem tudom mikor volt, de emlékszem rá, hogy szokatlanul normálisan zsűrizett). Én amúgy Wolf Katit is kedveltem, bár a második stintjében voltak hülyeségei (gondolom előre megírt dolgok voltak).
Az a baj, hogy a kezdetek óta ez egy végtelenül korrupt műsor, nagyon sokszor a tisztogatás a célja, hogy a kiszemeltnek könnyű legyen az útja. Idén már közönségszavazás sincs, lényegében a zsűri beteheti az 5. embert a rangsorból a top4 mellé, aminek a világon semmi értelme.
A zsűri szerintem sosem volt erős pontja ennek a műsornak. A régi időkben sem, amikor a mára már egyik napról a másikra filmrendezővé váló Rákay Philip, meg Csiszár Jenő ültek ott. Talán Both Miklós volt az utolsó, akinek érdekes gondolatai voltak. A mélypont meg a Nagy Feró-Apáti Bence féle csapat volt. A mostaniak szimplán csak unalmasak.
Egyébként a két szélső zsűritag rohadtul idegesítő a zagyva álszakmai maszlaggal, amiket minden előadás után kényszeresen ledarálnak. Hogy ilyen 60-as évekbeli rythm and blues, meg olyan motown, meg faszsetudja, ezzel szerintem csak a saját nagyságukat reklámozzák, és ha nagyon elkezdenénk elemezni, lehet, hogy se füle se farka nem lenne annak, amit mondanak.
És akkor még ott van Szandi, hát nem tudom, kinek szimpatikus ez a nő, én falra mászok tőle, valami ösztönös negatív erő sugárzik belőle.
Olvasom a benyomásaitokat, és az a régi mondás jutott eszembe, hogy "bolond lyukból, bolond szél fúj." Az elmúlt hetek közéleti eseményei miatt egyszerűen nem tudtam rávenni magam, hogy egyetlen percet megnézzek az állami köztévé adásából. Még akkor se, ha csak egy kis videó egy talentshow-ból. Aztán kiderült, hogy igazam volt, mert ebből a lyukból már semmiféle értelmes dolog nem jön ki. Még egy hallgatható popdal se.
Azokkal értek egyet akik szerint borzalmas volt a tegnapi adás. Ilyen azért rtikán fordul elő, hogy 10 dalból egy se tetszen még minimálisan sem.
Jazztelen: Emlékszem rájuk tavalyról. Akkor is egy igénytelen dalt hoztak, és most is. Ez a frontember meg már 10 éve is egy irritáló műmájer volt, mikor az egyik tv2-s tehetségkutatóban szerepelt (Rising Star talán). Az egész előadásuk élvezhetetlen volt.
Kollányi Zsuzsi: Annyit tudok róla, hogy ő volt Majkáék vokalistája. Az pozitívum, hogy neki legalább van valamennyi kiállása, tud létezni a színpadon. De ez a dal egy összetákolt, sablonos valami, amihez hasonló már a 90-es években is rengeteg volt. Felejthetőre sikerült.
HelloPisti: Nagyon kellemetlen volt ezt a katyvaszt nézni, és hallgatni is. A frontember csaj minden pillanatban ripacskodott. A dal hangzásvilága is inkább idegesítő volt. A rap rész különösen gagyira sikerült.
Galambos Péter: Emlékszem rá még az X-faktoros Spiritből, meg most a Voiceban is láttam. Szép a hangszíne, de nekem ő az a tipikus unalmas jófiú. Szimpatikus, de nem érdekes. Ez a dala is ezt hozta. A szokásos pozitív panelekből épült, közhelyes is volt. Kellemesnek kellemes, de nem hallgatnám meg többször.
Negál: Olyan unalmas volt, hogy semmi nem maradt meg belőle, csak hogy a frontembernek mennyire kellemetlen, és meleg levegős volt a hangszíne. A műfajt sem tudtam behatárolni. Rockosnak akartak kinézni, de nem volt benne erő. Pophoz nem volt elég fülbemászó. Egy koncepciótlan, harmatos valami volt.
Patai Anna: Nem nagyon hallottam róla a Megasztár óta. Érdekes volt így felnőttként látni. A dal maga gyenge lett. Amolyan RNB koppintásnak tűnt a sok hajlítással. A színpadkép is ezt támasztotta alá. Amolyan "ezt már sokszor láttam" feelingem volt.
Bradics Jácint: Nagyon nyálas volt, és gejl. Mind hangzásban, mind szövegvilágban csöpögött. A srác megjelenése, hangszíne, modoroskodásra még egy lapáttal rátett a élvezhetetlenségre.
Liána: Semmit nem jegyeztem meg belőlük. Unalmas dal egy jelentéktelen formációtól. Altatóként tudna funkcionálni.
OliverFromEarth: Nem tartom túl sokra ezt a csávót, de tegnap ő volt az egyetlen, aki valamennyi érdeklődést kiváltott belőlem. Van a dalnak egy ereje, egy felépítése, valamennyire magával tud húzni. Olivért továbbra sem tartom jó zenésznek, inkább csak zenebohócnak. Így az ő éneklése, és a stílusa, megjelenése igencsak levett az élményből.
Here We Are: Az ügyeletes AWS koppintás. Ezzel mindent el is mondtam. Minden évben van egy ilyen sablonos zúzda. Ezek talán szövegileg, és megjelenésben kicsit populárisabbak. De ez meg az erőből vett el. Gyengék voltak.
Keresztes Ildikó és az akkor még nagyon kezdő Köteles Leander közöse a Nem akarok többé játszani az egyik legkedvesebb emlékem a műsorral kapcsolatban.
Én az első felét néztem a műsornak, de borzalmas volt.
Galambos Péter dala magasan a legjobb, az egyetlen dallamos, épkézláb dal volt, erre kiesett.
Kollányi Zsuzsi legalább jól énekelt, de a dala közepes volt.
A Jazztelen konkrétan hallgathatatlan volt, a Negál dala csak szimplán rossz, erre 47 ponttal továbbmentek. A masnis szemüveges csajsziék dala katyvasz, erre mondták, hogy "gondolkodtató"...
Nosztalgiából visszanéztem tegnap a 2013-as első elődöntőt (Cserpes Laura, Keresztes Ildikó, Polyák Lilla, Odett stb.). Mennyivel másabb műsor volt még...
Tök értelmetlen ez a végére hagyott zsűriszavazat, ha úgyis a sorban következő jut tovább. Namindegy persze, olyan nagy dolgokat nem hallottunk ma se, csupa közhelyes produkció, a végén a popmetál banda nekem erősen AWS klóngyanús volt.
Patai borzalmas volt, a legrosszabb azok közül, akiket hallottam. Vicces volt, ahogy a napi imáról beszélt, valahogy nem ilyennek képzelek el egy templomba járó nőt. :)
Oliverfromearth esetén az "így vagy tökéletes, nyolc pont" nagyjából a legnagyobb sértés, amit ez a műsor produkált a Vastag féle falunap, meg a Muri Enikőnek leadott "nem te vagy a legnagyobb név itt" óta.
- "Házibuli" Attila egész tűrhető dalt írt a fiának, de az is lehet, hogy a jó kiállású, jó hangú kis srác vitte abba a magasságba, ahol a nézők 10 ponttal jutalmazták.
Sajnos, egy kezemen megtudtam számolni, hogy hányan kommenteltek az adás idő alatt?! Sőt, később is hiába vártam a kedvenc zeneértő fórumtársak véleményét, de senki nem írt semmit. Csupán az "egyik," de csak később. A másik ugyan menet közben szűkszavúan írt megjegyzést, de csak egy-két mondat erejéig. De legalább megnevettetett! (Az "erdélyi Gyuri bácsis" megjegyzése kapcsán!😮 )
A műsorról röviden: Nekem az előző adás jobb volt, mint a tegnapi!
Bővebben: - Szabó Ádám és párja:
Nem is értettem, miért volt ez egy duett?! Hiszen Ádám "sokáig" csak egyedül állt a színpadon. Már azt hittem, hogy végül is egyedül fog énekelni?! De miért is kellett szinte előzmények nélkül - vagy csupán egy éves énektanulás után - énekelni a feleségnek?! Ha én egy énekeshez mentem volna feleségül - mondjuk a Hufnágel Pisti helyett -, akkor már én is énekesnővé kellett volna avanzsálni?! Bizonyára Ádám és Jennifer szeretik egymást, de nekem túl teátrális (?) vagy inkább szürreális (?) volt az előadásmód, a színpadi létük. (Bizonyára egyedül vagyok a véleményemmel, de nekem Szabó Ádám a tangóharmonikával a profi, az énekléssel kevésbé. Holott tudom, hogy az énekléssel is milyen sikereket ért el.)
- MattSet zenekar:
Már 2022-ben jártak a műsorban. De ha ezt nem mondják, én nem is emlékszem rájuk. Talán akkor sem voltak annyira jók, minttahogy most sem?! Ettől függetlenül, korrekt előadás volt a fiúk részéről.
- Kéméndi Tamás - Győrfi Anna:Én mindig hangsúlyozom, hogy én zeneszerető vagyok, és nem zeneértő! De rögtön lejött, hogy ez páros, sokkal lassabban (vontatottan) adja elő a produkciót a többieknél. Olyan jól el voltak a színpadon! Egyik fél a fiú zongorázott, a másik fél Anna pedig énekelt............ és nem jutottak tovább.....
- ARCIDRA: (A Dalban szereplő három tatai zenekar közül ők az elsők, akik színpadra léptek tegnap.) A zenekar szimpatikus, jó produkciót nyújtott, jobbat, mint az előttük fellépők. Az "Egészben kell" c. számuk kellemes, jó hangulatú volt. Sőt, szimpatikus volt a zenekar is. Örültem, hogy továbbjutottak.
- Bterv: Nem tetszett a produkció. ( A zenekar neve sem!) A "Menjek vagy maradjak" refrénnél én inkább azt gondoltam, hogy "inkább menjenek, mint maradjanak!" 😮
- Phoenix RT : A Felvidéki zenekar "zúzott-csörömpölt, " de a "mondatok helyett, félszavakkal" is, most harmadszorra végre továbbjutottak. Korrekt produkció volt.
- Kökény Dániel: Többször meghallgattam a számot. De akkor sem volt rám nagy hatással. Dani szimpatikus volt, ismét! A szubkultúrájára jellemző hajlítgatásokkal sosem voltam kibékülve. (Pláne amióta a "CsaF"-ban Kökény Attila elrontotta a sok hajlítással Máté Péter számát!) Egyébként nagyon korrekt előadás volt. A szimpátia miatt, örültem, hogy Dániel előadásában az "Ugyanaz a ház" c. dal továbbjutott.
- Lily: A fiatal kecskeméti lány "Csalódás voltál" c. számával kapcsolatban, ugyanazt tudom elmondani, ami egyben a produkció címe is.
- Pinkers együttes: Szimpatikus srácok, a maguk fiatalságával, lendületes hangzással előadott számmal tényleg kisütött a nap a stúdióban. Örültem, hogy továbbjutott az együttes.
- László Evelin: Remek, különleges előadás, produkció zárta a műsort. A képi megjelenés, a mondanó, a kristálytiszta hang, az est legjobb produkciója volt, szerintem. Mondom ezt úgy, hogy zeneileg nem az én világom. De, hajrá Evelin!
Kíváncsi leszek majd az újításokra! Lehet, hogy lesznek kellemes meglepetések?! ( Egyenlőre nem is tudom elképzelni, hogy legközelebb más stílusban hallom majd a dalokat. )
A zsűriről:
Nem tisztem véleményt mondani, de mégis megteszem. A két régebbi zsűritag Egri Péter és Ferenczi György eddig sem volt az est fénypontja számomra. Az újonnan érkező Németh Alajos (Lojzi) ismerős a Bikini együttesből, de sosem voltam a rajongójuk. Miután megláttam Szandit, az örökmozgót, a cirkuszi "karikás" jelenettel, már tudtam, hogy miatta, nem a zsűri lesz a kedvencem a műsorban!
Műsorvezetők:
A két műsorvezető Rókusfalvy Lili és Fodor Imre már "ismerős." Mint tudjuk ők vezetik a CSAF műsorát is. Már ott is írtam anno, hogy nem értek a divathoz (sem)! De! A sztájlisztok (a sminkesek is) nagyon slendrián munkát végeznek! Legalább is fekete pont annak, aki Rókusfalvy Lilit öltözteti! Vagy Lili nem néz tükörbe? Család, férj nem ad jó tanácsot neki? A vékony lábait nadrágba kellene bújtatni, vagy hosszú ruha alá dugni. Úgyszintén a nagyon vékony karjait is takarni kellene. De most sorozatban adnak rá olyan fazonú ruhákat, ahol a karja, vállai teljesen szabadok. Ráadásul a ruha hossza térdig ér! Így jól látható, ahogy szegény össze-vissza csetlik, botlik, csámpáskodik vékony lábaival, a tűsarkúban??? Sajnos, nagyon előnytelenül öltöztetik. Miért nem lehet, hogy számára előnyös sminkben, ruházatban, csinosan álljon színpadra?! Szerintem.
Én örülök ennek az újításnak. Érdekes dolgok sülhetnek ki belőle. Unalmas volt már, hogy mindenkinek akusztikus verziót kell csinálni. Főleg akkor nem volt ennek értelme, amikor egy alapból akusztikus dalból csináltak egy még akusztikusabbat.
Nekem Evelin volt tegnap egyedül igazán jó. Dani valóban messze nem annyira modoros, mint a sokan mások akik ebben a műfajban utaznak, de nekem még mindig vendéglátós kicsit ezekkel a hajlítgatásokkal. A műsor első feléből max az Arcidrát tudom ajánlani visszanézésre, esetleg a Phoenix Rt-t.
Szabó Ádám és Szabó Jennifer: Ádámot sosem kedveltem. Már az X-Faktor idején is műanyagnak tartottam, amit csinál. Ez a dal sem tetszett. Erőltetett, és klisés. Radásul duettként van előadva, mégis a háromnegyedét Ádám egyedül viszi. A lány csak a végére jelent meg, és gyakorlatilag feleslegessé vált ebben.
MattSet: Elvileg voltak már itt, nem emlékszem rájuk. Most sem fogtak meg. Tipikus tábortűz melletti lagymatag altató zenélgetés volt. Egyszer nem zavaró végighallgatni, de nincs túl sok kraft, és tartalom benne.
Györfi Anna és Kéméndi Tamás: Hasonlóan csöpögős volt, mind Ádáméké. Csak talán még lassúbb, még darabosabb. Csak itt legalább nem csak a duett egyik tagjának volt szerepe, mert Tamás elzongorázgatott ott a háttérben. Anna éneklése unalmas volt.
Arcidra: Az első, amit lehetett élvezni valamennyire. Nem fogja a világot megváltani, de kellemes volt. Jó volt az összhang az énekes srác, és a vokalista lány között. Külön jó volt a refréneknél amikor robbant egyet a dolog, és begyorsult.
Bterv: Hát, ez elég katyvaszos lett. Volt benne rap rész, ami totál középszerűre sikeredett. A refrén egy éneklésnek csúfolt erőltetett gajdolás. Még talán a lánynak a része volt valamennyire vállalható. Az egész több kis darabból áltt, semennyire nem állt össze, és senkinek nem volt értelmezhető a szerepe.
Phoenix Rt: Korábban is voltak már. Akkor is jót zúztak, és most is. Nem ez az én fő műfajom. Nekem ez is inkább csörömpölés, de ez legalább az erőteljes, kidolgozott fajta. A refrén is kifejezetten tetszett. Elvoltam velük.
Kökény Dániel: Átjött az üzenet, tetszett a szöveg. Külön örülök, hogy nem akart hatásvadász lenni előadásban. Ez az éneklési stílus nekem túl modoros, túl hajlítgatós. Próbált arányokat tartani, de így sem tudott rám olyan nagy hatást gyakorolni. Azért korrekt volt.
Lily: Végig azt néztem, hogy milyen csúnya sminket raktak szegényre. Ez jobban megmaradt mert a dalban semmi egyedi nem volt. Tele volt közhellyel, az éneklés harmatos volt, és meleg levegős. Volt itt is rapnak csúfolt gyorsan beszélés. A refrént meg már vagy ötszázszor hallhattuk különböző előadóktól.
Pinkers: Jópofa, egyszerű kis dalocska volt. Kicsit olyan, mint az epershake. Megiszod, kellemes érzés, aztán 5 perc múlva elfelejted. De legalább itt éreztem, hogy valami sajátot akartak alkotni, nem csak egy sablongenerátorral készült el.
László Evelin: Megmentette az estét, mert messze a legegyénibb dal volt. Elegáns volt, szép volt a népzenei hangzás. De közben volt benne erő. Fülbemászó is a dal. Autentikus színpadképet raktak mögé. Egyszerre volt energikus, és letisztult.
A két utolsó fellépőt láttam, mindkettő végül továbbjutott. Annak örültem, hogy Dani is, mert nekem szimpatikus a srác, végre nem egy "ezerszer hallott cigánygyerek" adta elő magát, mint más műsorokban.
Ami nem tetszik: az az újítás, hogy legközelebb más stílusban kell előadni a dalt. Kíváncsi leszek, hogy a fiatalasszonyka hogyan adja elő majd a Legényest, rock stílusban (a többi dal is elég furcsán fog szólni) és a táncosai vajon mit táncolnak majd, talán "rokiznak"? . Az ötletgazdának egy körmös kijár!
Ha csak magyarul lehet énekelni, miért van az, hogy a zenekarok ilyen lehetetlen (megjegyezhetetlen) neveket adnak maguknak? Jó-jó, a "Halott pénz" sem semmi, de azt legalább már megszoktuk. :-)
Visszahozták a régi szavazós rendszert, és most a közönségnek is lesz egy pici beleszólása. Ennek tudatában az első 10 dal:
Sugarloaf: Érdekes, hogy még mindig létezik ez a formáció. Én még a Kövér Erika korszakban szerettem őket. Muri Enikőt az X-Faktorban kedveltem meg, és az első lemezét is megvettem anno. Az utóbbi években őt sem követtem, hogy mit csinál. Kíváncsi voltam rájuk, és egész jól sikerült a dal. Jó kis energikus zúzás. Viszont Enikő kifejezetten színpadias volt éneklésben, és előadásmódban is. Mondhatni, ripacskodott. Ez azért levett az élményből rendesen.
Szinnyai Dóri: Elég semmilyen, jellegtelen dalocska lett. Többször mutatták a háttérben vokálozó, gitározó lányt. Rajta is azt éreztem, hogy mintha unná az egészet. Az énekes hölgyben sem találtam semmi megjegyezhetőt, vagy egyedit.
Magidom: Van egy daluk "Mosolyoghatnék" címmel amit pár évvel ezelőtt sokkal játszott a rádió. Azt a számukat kifejezetten szeretem, úgyhogy itt is vártam őket. Ez egy egyszerű dolog, de számomra pont ebben van a szerethetősége. Nincs sallang, nincs máshonnan nyúlkálás. Autentikusan nyomják, és nekem kellemes élményt okoztak most is.
Andalgó: Nevükhöz hűen elég lassacskán andalgott. A színpadkép tetszett. Jó ötlet volt ez a hintázós előadás. A refrén is fülbemászóra sikerült. A verzék viszont darabosak maradtak sajnos, és ez nekem széttördelte az egészet.
Fekete Mátyás: Na itt viszont azt éreztem, hogy az összes korszak nyáltengerébe vissza van nyúlva Kozsótól kezdve, Krisz Rudin keresztül egészen SP-ig. Mesterkélt volt, és műanyag. Tele volt pakolva közhelyekkel. Fürdött az egész a cukormázban. A srác is egy kellemetlen bájgúnár benyomását keltette.
Jósa Tamás: Kifejezetten kellemetlen látvány, amikor egy ilyen extravagáns megjelenésű srác ilyen erőtlenül tol egy rockos zenét ilyen gejl szöveggel. Nem tudtam eldönteni, hogy ő most össze popozza a rockot, vagy össze rockozza a popot, de akárhogy is nézzük, ez mindkét műfaj kereteit nézve harmatos volt.
Kocsis Tibor: Már az X-Faktor óta kedvelem. Örülök, hogy most is eljött, bár a tavalyi dala jobban tetszett. Ez most zenei felépítésben kicsit túl Disney filmzenés lett. De ettől függetlenül jó volt, és szeretem ezt a pozitív üzenethordozást, amit konzekvensen képvisel, és mindig profin tálalja azt, amit összehozott.
Name Project: Pár éve voltak itt, úgy emlékszem akkor is gyengék voltak. Most az elején még kratívan indult azzal a bevonulással. Utána már nem sok mindent tudtam megjegyezni belőle. Egy semmilyen lötyögés volt egy bizonytalan, és manírosan éneklő frontemberrel.
Myra Monoka: Nagyon tetszett ennek a lánynak a hangszíne. Ennek fényében még jobban sajnáltam, hogy milyen unalmas lett ez a dal. Tudom, hogy divatos ez a műfaj, de bennem nem hagyott nyomot. Dinamika nincs benne, semerre nem építkezik. Ahogy elkezdődik, úgy fejeződik be. Se füle, se farka az egésznek.
Everflash: Bihal Rolandot az utolsó Megasztár szériában kedveltem meg. Ezt a zenekart meg a tavalyi Dalos szereplésük óta követem. Ez egy igényesen összerakott dal. Főleg szövegben erős. Látszik, hogy sok munka van ebben, és jó az összhang a zenekarban. Rolandtól kicsit több energiát még elvártam volna, és azt, hogy a refrénben jobban kiengedje a hangját.
