A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
További magyarázatok a Kettős Elemes Univerzum hipotézis 'működéséről' az Áltudomány-e a relativitáselmélet? c. fórum, 4300, 4302, 4307, 4308 hozzászólásaiban...
irrelevans kérdések. másolom eredetiből a részleteket. ezekről kérdezz.
a B részecske mező áramlása a mágneses hatás.
a B részecske áramlása forgásba hozza az elektron héjat. az áramlás megszűnése után a forgó elektronok hozzák létre a B részecske áramlást.
Az M1 részecske halmaz (mágnes) állandó B részecske mező áramlást generál a környezetében. VI/7/1. ábra.
Legyen az x térirány a B részecske mező átlagos áramlási iránya. A G részecskék x irányú mozgáskomponensét vizsgáljuk.
Tudjuk, hogy a B részecskék az NT energia szintjének elérésére törekednek, így a B részecskék megnövekedett Bσ értékéhez kisebb Bv rezgési sebesség tartozik.
A B részecske mező sűrűség változása a Mágnesen kívüli térben relatív nagyon kicsi, ezért a G részecskék a Mágnes külső felületét megközelítőleg az egyensúlyi sebességükkel érik el. A Mágnesen belül a B részecske mező sűrűség változás intenzitása megnő, így itt a G részecskék nem képesek az egyensúlyi sebességük megtartására, csak közelítenek felé.
A Mágnes minden Pm részecskéjére ható erő az x+ és x- irányban haladó G részecskék sebesség különbsége. A Mágnesre ható erők összessége a Gx- és Gx+ függvények közötti F+ és F- terület. A Mágnes B részecske mezőjének sűrűség változása szimmetrikus, így F+ = F- és a Mágnesre ható erők eredője 0.
Legyen M1 és M2 Mágnes egymás hatósugarában, egyező irányú B részecske áramlással.
A Mágnesek B részecske mező áramlása megnöveli, a két Mágnes között, a B részecske mező áramlási sebességét. A külső B részecske mező áramlási sebességének növekedése megnöveli a Mágnesek belső B részecske áramlásának sebességét is. A sebesség változás megnöveli a B részecske mező sűrűségét és lecsökkenti a B részecskék egyensúlyi rezgési sebességét. VI/8/1. ábra.
A B részecskék lecsökkent egyensúlyi rezgési sebessége és a beérkező G részecskék sebessége közti különbség megnő, ezért a B részecskék és a G részecskék közötti energia átadás mértéke csökken és G részecskék sebesség változásának mértéke csökken. Ez a csökkenés megváltoztatja az F+ és F- erőket. A változás hatására mindkét Mágnesre erő hat, ami egymás felé mozdítja őket.
Legyen M1 és M2 Mágnes egymás hatósugarában, ellentétes irányú B részecske áramlással.
Ilyenkor, függetlenül attól, hogy a két Mágnes egymás felé áramoltatja a B részecske mezőit, vagy egymástól elfele, a két Mágnes közti térben a B részecske mezők egymás mozgását akadályozzák, ezért a B részecske mezők áramlási sebessége lecsökken.
Külön magyarázat nélkül beláthatjuk, hogy ilyenkor az F+ és F- erők aránya ellentétesen változik, mint az egy irányban álló Mágnesek esetében, ezért a két Mágnesre ható erők, a Mágneseket távolítják egymástól.
Fontos megjegyeznünk, hogy két mágnes nem vonzza vagy taszítja egymást, hanem a két Mágnes által megváltozó G részecskék sebességének erőhatása hat mindkét Mágnesre.
a masik topikban leirtam, hogy egy mozgo P reszecske eseten hogy valtozik az elotte mogotte levo B reszecskek surusege es a G sebessege. elotte csokken a G sebessege, mogotte no a G sebessege. ez nem csak a P reszecske fele halado G reszecskekre igaz, hanem az onnan tavolodokra is. vagyis a mozgo P reszecske atellenes oldalain a G reszecskek sebessege kulonbozo.
az elmeletben reszletesen leirtam, h az atomok stabil elektronjai egy gombhelyon helyezkednek el. ez a koto palya. ezen belul is vannak elektron kezdemenyek, illetve a koto palyahoz kivulrol is csatlakoznai ideiglenesen elektronok. viszont a koto palya elektronjai a stabilak es kifele ezek adjak a kolcsonhatasokat.
ezen a koto palyan levo elektronok szabadon elforoghatnak. ha qz atomok kozotti kapcsolat (ket koto palya kozos elektron kapcsolata) geometriaja ezt megengedi, akkor a koto elektronokhoz kepest,mint fix tengely, a tobbi koto palya elektron elforoghat.
ha forgasba hozzuk ezeket az elektronokat, akkor a szamszedos atomok elektronjai csak egy megadott rendben foroghatnak ugy, hogy ne akadalyozzak, hanem erositsek egymas forgasat es ez a rend szuksegszeruen be is all, ha az atomi kotesek geometriaja engedi. ilyenkor az elektronhely forgasa tartosan megmarad. ezek az allando magnesek.
a forgo elektron helyak mozgasba hozzak az atomok kozotti B reszecskeket es ez egy iranyu aramlasba hozza azokat.
ez pont azt a hatast kelti, mint a mozgo P reszecske eseten, csak itt nem a P mozog es a B reszecskek allnak a kornyezethez kepest, hanem forditva. de a koztuk levo kolcsonhatas azonos.
ott nem reszleteztem, de itt fontos, hogy ha no a P reszecske (mostmar mondhatjuk, h relativ) sebessege, akkor mind elotte mind mogotte no az ero, ami a kornyezet felol hat ra. ez belathato, gondolom. tehat nagyobb sebesseghez nagyobb, de egymassal megegyezo nagysagu ellentetes ero hat ra.
ha ket magnest ellentetes polussal forditasz ossze, akkor az egyik fujja, masik szivja a B reszecskeket, meghozza azonos mennyisegben. ezek pedig kiegyenlitik egymast, vagyis a fujonak nem kell lekuzdenie a kulso nyomast, a szivonak nem kell tulszivni a kulso hianyt. ezzel itt megszunik a magnesekre hato ero egy resze. mivel a tulso oldalukon ugyan ugy le kell kuzdeni ezeket, mert ott nincs ami csokkentse az ellenhatast, ezert koztuk kisebb kulso ero hat rajuk mint a tuloldalon, mindketto elmozdul egymas fele. osszetapadva meg egy egyseges magneskent fognak mukodni.
ha ellentetes oldalukkal forditod ossze oket, akkor nem kiegyenlitodnek az erok, hanem osszeadodnak. vagyis ketszer akkora ellen nyomast ill nyomashianyt kell lekuzdeniuk. igy a koztuk levo terben megno a rajuk hato ero, mindketto tavolodik a masiktol.
de javaslom, h legalabb egyszer olvasd el qz elmeletet. de legalabbis a magnesekrol szolo reszt, szep eroabrakkal sokkal egyertelmubb, ill reszletesebb is a leiras.
(ez az alábbi idézet nagyon jó kis 'összefoglaló', gondoltam bemásolom ide 'kedvcsinálónak', ha netán egy 'tizenéves szabad-gondolkodó' 'erre tévedne'... ;)
a duelun.com weblapon le is írtam...
Az első alapfeltevésem az volt, hogy az Univerzum nem ismeri a logikát, nem tesz különbséget kicsi és nagy között, sem energiában, sem dimenzióban. Minden méretben és energiatartományban ugyanazok a törvények működnek a világon. Tehát a newtoni fizikának a szubatomi tartományban is érvényesnek kell lennie.
Ebből jött a második alapfeltevésem, miszerint a tér nem lehet üres, mert az energia anyag nélkül nem létezik. Tudjuk, hogy a „semmi” a világűrben nem teljesen nulla fok. Tehát kell lennie valamilyen anyagnak, amely energiát továbbít ott, ahol a mai fizika szerint „semmi” sincs.
A harmadik alapfeltevésem az volt, hogy nincs húzóerő. Makróvilágunkban nincs ismert kapcsolat - kivéve az atomi érintkezéseket -, amely vonzó hatást közvetíthetne. Mivel a fizikai törvényeket különböző méret-tartományokban univerzálisnak tartottam, feltételezem, hogy a szubatomi tartományban sincsenek vonzó erők.
Ezekre a feltételezésekre alapozva kezdtem el először azon gondolkodni, hogyan működhet a gravitáció vonzó erő nélkül. Valójában ez egyszerű: tolóeffektussal.
De minek lehet nyomós hatása? Például sok nagyon apró, nagy sebességű részecske, amely atomok között mozog. Ezzel a gravitáció működni látszik, mert két atom képes árnyékolni egymást az apró részecskékkel szemben, majd több részecske ütközik az atomok külső felületéhez, mint a két atom közötti felülethez, ami „húzó” hatású. a két atom között.
Rendben van, de a kis részecskék minden ütközésnél elveszítik mozgási energiájukat, az atomok pedig növelik az energiájukat. Néhány rossz ötlet után, hogy valami, ami „semmit” tölt be, lehet olyan anyag, amely nemcsak energiát tárol, és az elveszett mozgási energiát kis részecskékre tölti vissza, hanem el is tereli az atomoktól. Olyan energiaáramlást hoz létre, amely egyensúlyba hozza az elemi részek energiáját.
A gondolat gondolatot követett, és a modell működőképesnek tűnt. Valójában egy izgalmas dolog történt, amikor a rendszer paramétereinek, valamint a nukleonok típusának és számának változtatásával
elemeztem a modell viselkedését; az eredmény automatikus magyarázatot adott más fizikai jelenségekre. Vagyis a gravitáció működésének vizsgálata megadta a magyarázatot az elektromos töltésre, a magerőre, a mágnesességre,
az elektron- és protonképződésre, az atomi kötések eredetére, a tömegnövekedésre és szinte minden fizikai jelenségre anélkül, hogy külön kellett volna nézni.
Ezt követően „csak” érthető formába kellett foglalnom a gondolataimat, és mára megszületett a Kettős Elemes Univerzum hipotézise.
A hipotézis helyesen írja le a tényeket, magyarázza a tapasztalati fizika jelenségeit, és sokkal egyszerűbb szerkezetű, mint a jelenlegi anyagmodell. Összefog minden fizikai jelenséget, következetes és egyszerű magyarázatot ad a még nehezen, vagy egyáltalán nem magyarázható kérdésekre.'
az elmeletben egy anyagi (nem atomos, az atomosat alkoto) reszecske letezik, ket megjelenesi formajaban. felhasznalja a newtoni torvenyeket es azokbol levezetheto ero, sebesseg, impulzus, energia teteleket es a hook torvenyt.
es ezekbol lepesrol lepesre, logikus ok okozati osszefuggesekkel, ahol szukseges ott kepletekkel, felepitem a teljes anyagi vilagunkat, annak minden fo jelensegevel.
"nem tudom hogyan jottek ki a pontos szamok, mert nem tudom az eredetet az adatokat. szerintem az iv sem jo, mert szerintem nem gorbul vissza, hanem csokkeno novekedessel tart egy limithez."
Ez tényleg egy kérdés, hogy az a grafikon mért, vagy számított értékek alapján jött ki, vagy a kettő, 'kreatív' kombinálásával... ?! ;-/
ez az abra a wikipediarol van, a mainstream fele magyarazathoz tettem be. itt csak az egyszeruseg miatt hivatkoztam ra, mert nagysagrendileg mutatja az energia tartalmat egy protonnak es a lenyeg igy is jol koveheto rajta. nem tudom hogyan jottek ki a pontos szamok, a helium nekem se tetszik. szerintem az iv sem jo, mert szerintem nem gorbul vissza, hanem csokkeno novekedessel tart egy limithez. de vitatkozni nem tudok vele, mert nem tudom az eredetet az adatoknak.
" Ügyes! " . mondaná Khón bácsi, azaz jól megmagyaráztad, megértettem, köszönöm. (csak azt tudnám ki az aki 'minuszol' ahelyett, hogy érvek, tények, logikai levezetések 'alapon', cáfolná a fejtegetésedet... !) ;-/
Lenne még egy 'pontosító' kérdésem: az általad betett 'nukleáris energia' grafikont ábrázoló képen, a görbe 'eleje', nem szép, szabályos 'kutyagörbe'* szakasz, hanem 'cikkcakkos'. (a He4 nagyobb mint a Li6) Ez miért van ? :-o
('kutyagörbe'* > az az 'ív', amit a tanyasi kutya 'nyomvonala' leír, amikor a kutya meglátván a tanya melleti úton, kerékpáron elhaladó postást, feléje rohantában, 'kutyagörbe' íven mozog > lásd még: 'exponenciális görbe' ;) ;-)
az, hogy egy proton mennyi G reszecsket tud fogva tartani, az fugg a proton B reszecskejenek (mivel a proton tulkepp egy B reszecske amibe a G reszecskek beleszorulnak es ezzel a terfogatat is jelentosen megnovelik) nyomottsagatol (az anyaga mennyire van megfeszulve) es a kornyezet G reszecskeinek sebessegetol.
a kornyezet G reszecske sebessege hatarozza meg a protonbol kitorni akaro G reszecskek sebesseget es ennek az erohatasanak kell nagyobbnak lennie, mint a proton B reszecske anyaganak belso feszultsege. ha ez a B reszecske anyag jobban megfeszul, akkor kisebb erohatassal tud attorni a G reszecske.
az elemek protonszamanak novekedesevel csokken a protonba szorult G reszecskek sebessege, vagyis amikor fisszio tortenik, az elnyelt G reszecskek nagyobb mozgasi energia csokkenesen mennek keresztul, nagyobb az egy G reszecskere juto kibocsajtott energia.
ugyan akkor a protonszam novekedesevel no a protonba beszorulo G reszecskek szama, vagyis amikor fisszio tortenik, kevesebb G reszecsket tud elnyelni, ez alapjan csokken a kibocsajtott energia.
a ket hatas ellentetes, es a novekvo Egysegenergia es a csokkeno Darabszam kozos E*D fuggvenye kb azt az energiakibocsajtasi merteket adja egy protonra, amikor elszakad a magtol, mint a nemreg betett abra mutat.
az uran es kornyezetenek fisszioja soran a kb 230-240 protonszamu mag egy kb 90 es egy kb 130 protonszamu magra bomlik illetve par szolo protonra. hivatalosan ez harom, de ki tudja.
vagyis az abrarol saccolva kb 235 proton kienged 0.5 egysegnyi energiat es 3 kb 8 egysegnyi energiat. ez protononkent jo kozelitessel 0.5 egysegnyi energia.
viszont amikor a litium bomlik triciumma majd heliumma, akkor 3 egysegnyi energia szabadul fel protononkent, amibol valamennyit visszavesz a deuterium heliumma alakulasa, igy kb 2.5 egysegnyi energia szabadul fel protononkent a folyamatban. plusz ehhez hozzajon a heliumma ossze nem allo, neutronkent szetszorodo protonok energiaja, ami protononkent 5.5 egyseg.
vagyis all az a megallapitas, h akar 7-9 szeres energia kibocsajtasa lehet a h bombanak.
azert lehet korlatlan erossegu hidrogen bombat kesziteni, mert nincs kritikus tomege igy spontan nem indul be a fisszio barmekkora tomegnel, ellentetben az uran es tarsaival. ha viszont a litium-deuterium keverekben megindul a reakcio, akkor az akkora nyomast es hot gerjeszt, fuggetlenul az indito energiatol, h a reakcio vegigfut a teljes anyagmennyisegen.
a hivatalos allaspont szerint a protonok egymast taszito erejet a mageronek elnevezett hatas gyozi le, ez tartja ossze a protonokat. vagyis amikor egy proton leszakad a magrol, akkor a ra juto magero resz (sic) kisugarzodik energia formajaban. ha pedig egy protont kenyszeritunk a maghoz csatlakozni, akkor a magero megno, hisz tobb protont kell osszetartani, es ezt az energiat a kornyezetbol kell felvenni. tehat az eredeti maistream szerint is a fuzio energia elnyelo folyamat.
ebben a logikaban a magero egy konkret energia csomag, vagyis h az atommagban van x nukleon es y magero, ami erosen megkerdojelezheto azzal, h az energia az anyag tulajdonsaga. de ok, modellnek fogadjuk el.
a tovabbiak megertesehez az elemek egy nukleonra juto kotesi energia (magero) grafikonja:
a fisszio energia termelese se elmeleti se gyakorlati alapon nem kerdeses.
a fisszios energia termeles azonban eredetileg azon az elven alapul, h ha egy atom nukleonjait elvben szetszedjuk aztan kisebb fajlagos magerovel rendelkezo elemekke rakjuk ossze, akkor az energia kulonbseget kinyerhetjuk. ez all is, csak itt is fisszioval kell kezdeni ez csak utana jon a fuzio. de akkor mi szukseg ra? masreszt ez alapjan, az abrabol latszik, h az uran bomlasahol csak nala kisebb kotesi energiaju elem kepzodhetne, vagyis durvan szennel kisebb. de ennek ellentmond a tapasztalas. ugyanis zomeben az uran es a vas kozti elemek jonnek letre, amiknek nagyobb a konzervalt kotesi energiaja, vagyis energia elnyelesnek kellene tortennie.
vezessuk le a fissziot a mainstream szerint.
h2 ben van ket nukleon, darabja egy energia egyseg, osszesen ket energia egyseget tarol. he3 ban van harom nukleon, darabja kb 2.5 energia egyseg, osszesen 7.5. harom h2 bol lesz ket he3, osszesen hat nukleonnal. a hat nukleon a h2 ben 6 egyseg energia a he3 ban 15 egyseg. vagyis energiat gyujt be a fuzio.
Az tucatnyi lángeszű ember, akik a 20. század első felében felpörgették a fizikatudományt, ma nagyon hiányzik. Amit ők létrehoztak, azt mára kimaxolták. Valóban olyan feltalálókra lenne szükség, akik a fénynél gyorsabban akarnak utazni, antigravitációs járművekkel lebegni „vissza a jövőbe”.;-)
Az kérem tisztelettel egy apró tévedés, hogy a nagyobb energiájú neutronok okozzák a gyengített hasadóanyag láncreakcióját. Két hiba is van benne, de most csak az egyikre fókuszálok.
Az atommag is egy rezgő rendszer, ugyanógy, mint a Frank-Herz kísérletben a higanygőz elektronja.
Még mindig nem tudod megkülönböztetni az egyszerű, vissza nem térő mozgások szimmetrikus idődilatációját, a kiindulási pontra visszatérő, meg az ott maradó ikrek nem szimmetrikus időkülönbségétől?
A tekercsben - a menetemelkedéstől eltekintve - az elektron egy kör után visszatér a korábbi helyzetébe, viszont a változó mágneses mező potenciálja nem konzervetív. Ennek alapján az ikerparadoxonnak is lehet egy elburult mágneses analógiája. Ha akarjuk (egyesíteni) lehetséges.
"akkor mond meg nekem, h mi adja az energiat a fuzional es a fisszional?"
Ha jól emlékszem 'úgy tanultuk', hogy mindkettőnél az atommagok 'közötti' erők(?) 'elszakításából'/kor ("maghasadás"), ill. 'taszítóerő-legyőzése-után-a mag-egyesülés-utáni- -felesleges-energia-kisugárzás'-ból ("magfúzió") 'keletkezik', a -'jobbára' erős gamma sugárzás 'formájában megjelenő- 'többlet' energia. ;-)
