Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
Na jó 12 percig bírtam nézni folyamatosan, aztán belepörgetve.... aztán feladva az egészet, hogy ez csak amolyan bulvár összeollózás és mesélgetés. Felejthető.
Ezt többek közt Bertrand Russel (1872-1970) matematikus is felismerte a zárt logikai rendszerek körkörösségi érvelési hiba önellentmondását, az önmagát borotváló meg nem is falu borbélya paradoxon tanpéldájával.
*„Hogy a ’szép’ melléknév szép-e vagy nem, ízlés kérdése. Még inkább áll ez a Russell-féle antinómiának arra a népszerű, tréfás alakjára, amely a falu borbélyát úgy definiálja, hogy az az a férfi a faluban, aki azokat és csak azokat a férfiakat borotválja a falu lakosai közül, akik nem borotválkoznak maguk. Ha feltesszük, hogy a falu borbélya maga borotválkozik, akkor ebből a definícióból az derül ki, hogy mégsem borotválkozik maga, mert azokat, akik maguk borotválkoznak, nem ő borotválja. Ez azonban azt jelenti, hogy feltevésünk – ti., hogy a falu borbélya, tehát egy olyan ember, aki nem borotvál meg olyan embert, aki maga borotválkozik, maga borotválkozzék – lehetetlen, így az derül ki a falu borbélya fenti definíciójából, hogy a falu borbélya maga nem borotválkozhatik. Ha azonban ő maga nem borotválkozik, akkor a definícióból az derül ki, hogy mégis csak maga borotválkozik, mert azokat, akik maguk nem borotválkoznak, S borotválja; tehát ellentmondásra jutottunk a falu borbélya definíciójának azon következménye ellen, hogy a falu borbélya maga nem borotválkozik. Ennek a fogalmazásnak nagy hátránya az, hogy tulajdonképpen nem ellentmondás jött ki, hanem csak az derült ki, hogy a kérdéses definíció hibás. Definiálás közben ti. a falu összes többi lakosaira gondoltunk, csak magára a falusi borbélyra nem.”
Mert Russel is felismerte a zárt logikai rendszerek körkörösség érvelési hiba önellentmondását.
"A végtelen halmazok elmélete „Georg Cantor nevéhez fűződik. Ő lépi meg annak az euklidészi axiómának az elvetését, hogy az egész nagyobb, mint a rész. Ha két halmaz között van kölcsönösen egyértelmű leképezés, akkor azok egyforma nagyok, még ha az egyik valódi része is a másiknak. Cantor először is bebizonyítja azt, hogy ez nem annyit jelent: a végtelen halmazokat mind egyforma nagynak tekintjük. Sőt, kidolgozza a végtelen számosságok elméletét, melynek az egyik alapvető, viszonylag egyszerű tétele éppen az, hogy minden végtelennél létezik nagyobb végtelen, sőt, végtelenek egy adott, növekvő sorozatánál is van nagyobb és így tovább.Cantor halmazelmélete egyfelől, a nagy végtelenek aritmetikájával, meglehetősen fantasztikus építménynek tűnik. … Igen ám, csakhogy még maga Cantor észreveszi azt a kellemetlen tényt, ami aztán elsősorban Bertrand Russel révén vált nevezetessé: hogy ez a halmazelmélet egyáltalán nem tökéletes, hanem ellentmondásos.”
Új fejezetet nyitottam a memetikában és új névvel. Pszichpvirulógia. Ennek a módszertanával sikerült Kurt Gödel első nemteljességi tételének az érvénytelenségét is kimutatnom, mert az csak memetikusan és nem tudományosan terjedt el. Duglas Richard Hofstadter tehát tévedett erről is az egyik könyvében.
Angolul:
I opened a new chapter in memetics and with a new name. Psychovirology. Using this methodology, I also managed to demonstrate the invalidity of Kurt Gödel's first incompleteness theorem, because it only spread memetically and not scientifically. Douglas Richard Hofstadter was also wrong about this in one of his books.
Miután a Magyar Tudományos Akadémia egyik volt elnöke is elkérte tőlem Kurt Gödel első nemteljességi tételének érvénytelenségét kimutató feltárásomat átolvasásra ... ezen felbuzdulva elküldtem a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének is.
Sokan mások is írnak hasonlóakat: "Gödel nem-teljességi tételének bizonyítása egy önmagára hivatkozó matematikai kifejezés felírásán alapul, hasonlóan az Epimenidész paradoxonhoz.”
(Duglas Richard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány.
Eddig nem is írtam, de remélem azt már tényleg ki tudja mindenki logikázni, hogy ha Gödel első nemteljességi tétele megbukott a tudományosság mércéi szerint, akkor velejárója, hogy a második ilyen tételének is ez a sorsa. Sőt attól tartok, hogy az úgynevezett teljességi tétele is hibás logikára épül. Bár azt még nem elemeztem. Mert eleve a matematikai formalizálás, mint helyes bizonyítási és érvelési módszertan lehetőségei erősen korlátozottak és rengeteg benne a hibalehetőség. Hatalmas hibalehetőség már az, hogy a sokkal több lehetséges és valós változónál csak egyes kiválasztott változókkal kalkulál és számol. (mazsolázgatás érvelési hiba). Tudománytörténeti tény, hogy fél, de inkább az egészhez nagyon közeli matek adott szakterületi szakma azon rőkönyödött meg és röhögött, amikor Gödel már a matematikai formalizálást is formalizálta ... és csak számokat akart használni. Ez már nem is ment át, ez már akkor megbukott.
- Jó, de eddig eldönthető dolgokról beszéltünk!- Azt is el lehet dönteni, hogy valami paradoxon vagy sem. Oximoron vagy sem. Vagy esetleg más egyéb.
A Tényeket Tisztelők Társasága 1998-as konferenciáról nagyon sok értékes előadást és előadót is kiemelhetnék, de most csak Frid Ervin matematikus megfogó szavaival teszem ezt. "Rossz az iskola rendszerünk...A gyereknek el kell hinni amit a felnőttek tanítanak... Babonára tanítunk... Az emberek bután tartása hasznos dolog, sokan csinálnak ebből hasznot... Tekintélyelvű a világunk... A tévedés jogát fenn kell tartanunk." forrás és bővebben
Egy (K.A. számára) eldönthetetlen, de mégis igaz állítás
• „K. A. nem tudja bebizonyítani ennek a mondatnak az igazságát.”
Gondoljuk csak meg: mi tudjuk, hogy nem tudja bebizonyítani, az állítás tehát igaz. K. A. viszont tényleg nem tudja bebizonyítani, hiszen ha bebizonyítaná, akkor épp az ellenkezőjét bizonyítaná annak, amit bizonyít…
Sokan mások is írnak hasonlóakat: "Gödel nem-teljességi tételének bizonyítása egy önmagára hivatkozó matematikai kifejezés felírásán alapul, hasonlóan az Epimenidész paradoxonhoz.” (Duglas Ridhard Hofstadter (1945 -), kognitív tudomány.
"A Gödel tételben szereplő 'nem eldönthető állítás' egyszerűen azért nem dönthető el, mert eleve úgy lett megfogalmazva, hogy önmagának ellentmondjon. Abban pedig semmi csodálnivaló nincs, hogy egy önmagának ellentmondó, azaz logikai hibát tartalmazó állítás nem eldönthető. A Gödel tétel az ilyen 'patologiás állításokról' bizonyítja, hogy eldönthetetlenek - de ezt formalizálás nélkül is tudjuk."forrás (Geier János ELTE Pszichológiai Intézet, mellesleg alapból matematikus) Bővebb verzió itt: Gondolat 2004
Gödel első nemteljességi tétele sérti a helyes érvelés szabályait és főként hamis dilemma alapú érvelési hibát tartalmaz, de fellelhető benne a körkörös, mazsolázgatás, nem igazi skót és a szakértői álca nevezetű érvelési hiba is. Továbbá az újdonság hiánya is szemére vethető, hiszen az oximoronok és a paradoxonok már legalább 2500 éve feltártak és ismertek. Számos, akár 5-6 ok miatt is elvetendő a tudományban. Így valóságban ez csak egy a többitől némileg eltérő paradoxon tanpélda. Így az emberi gondolkozás és logika evolúciójának egy fontos része, de már kinőhető és túlhaladható. Megmaradhat, mint tudománytörténet.
Tisztában voltam és vagyok vele hogy a matematikai formalizálás formalizálásának a matematikában nincs értelme, mert csak érthetetlenné bonyolít, szinte már rejtjelezés. A gépeknek ez nem gond és ott lehet hasznos. Jómagam is végeztem hasonló kódolásokat és felprogramozásokat is régebben.
"Neumann nem az a fajta ember volt, amilyennek a zsenit el szoktuk képzelni. Nem volt benne semmi elszálltság, gondolatai úgy tudtak szárnyalni, hogy közben két lábbal a földön állt. Amikor a Princetoni Egyetem (pontosabban: az egyetem mellett működő Institute for Advanced Studies) szerződtette, kialkudott magának egy tizenhatezer dolláros fizetést (ez ugyan éves fizetés volt, de akkor nagyjából annyinak felelt meg, mintha ma havi jövedelem lenne). És volt még egy feltétele: azt mondta, csak akkor jön ide, ha azt a két embert is szerződtetik, akit ő magánál okosabbnak tart. Ez a két ember Albert Einstein és Kurt Gödel volt, akiknek szintén el kellett menekülniük a hitleri Európából. Neumann pontosan tudta, amit oly kevesen: ha te vagy a legokosabb a társaságban, akkor rossz helyen vagy.Neumann megkérdezte Einsteint, mekkora fizetést szeretne Princetonban. Einstein szerényen kétezer dollárt mondott, hogy annyi talán dukálna neki. Neumann ráparancsolt, hogy most két napig tűnjön el a világ szeme elől, ne is lássák, és ezalatt kialkudott Einsteinnek egy tizennyolcezer dolláros fizetést. Gödel fizetéséről nem szól a fáma, mindenesetre a princetoniak valóban leszerződtették őt is."Részlet "A csodák logikája" című könyvemből.
Nekem is megfelelne távmunkában egy olyan munkahely, mint a Institute for Advanced Studies. Ráadásul már ki is érdemelném a "Gödel első nemteljességi tétele alaplogikai hibás. Attól még a matek lehetne teljes." című bizonyításom miatt.
Közben kiderült, hogy a mínusz egy gyökvonása sem értelmetlen már, legalább is a matematikusoknak, holott sokáig paradoxonnak, vagy önellentmondásnak számított náluk is. Mára már arra is van axióma, vagy nem is tudom mi, de reális definíció az aligha lehet. Tehát ma már az a matematikai kis "i". Segédmarhaság, talán ez a legjobb kifejezés rá. Jómagam ezt mint alkalmazott mérnöki tudományban is képzett inkább elrettentésül tanultuk, mint "nem hasznos" és nem is használható tudást. Nekünk inkább valós világunkon kívüli oximoron (önellentmondó képtelenség) volt.
Nincs ebben semmi fura a matematikához erősen hasonlító egyik vallásban XY egy darabig nem volt Ízé, azaz "I" azaz "Isten", aztán szavaztak róla és ~316 igen, kettő nem mellett meg lett szavazva és attól kezdve már az. Az nem nagyon zavarta szavazókat, hogy az egyistenhitükben eggyel több "Isten" lett a kelleténél és illendőnél. A matematikusok meg négyzetre és köbre is emelik a "végtelent" is. Bár némelyik azért belereccsent ebbe mentálisan régebben.
