Oké, de akkor esetleg elárulnád, hogy milyen anyagból fogod készíteni azt a cuccot? Mert én is elvégeztem a számítást, és nekem is több, mint 44000 g centripetális gyorsulás jött ki.
de biztos vagyok, hogy a gyakorlatban a hőkiegyenlítődés össze fog jönni.
Közben nekem is ez jutott az eszembe, de nem csak a gyakorlatban, hanem már az elvi elrendezésben is benne van a kiegyenlítődés kényszere. A meleg gáz kisebb fajsúlyú, mint a hideg. Ha a gázoszlop hőmérsékleti eloszlása a legkisebb mértékben is eltér a vízszintes rétegződéstől, a kissé kiemelkedő "ekvitermikus" felületen fölfelé áramlás jön létre, ami saját magát erősíti, örvényeket kelt, míg meg nem szűnik az inhomogén energiaeloszlás.
"A 100-200 m/s még megoldható. Egy 20centis átmérő 20 ezres fordulaton kényelmesen teljesíti. Még igaz vákuum sem kell köré, elég ha kap egy burkolatot amit vagy maga, vagy egy egyszerű vízsugárszivattyú légritkít."
Konkrétam milyen dolgaid vannak amikkel meg lehetni csinálni egy mérő darabot.
Sajnos nem értem az elvet, (a matekot főleg nem) de biztos vagyok, hogy a gyakorlatban a hőkiegyenlítődés össze fog jönni. Ha máshol nem a szilárd burkolaton át. Volt már itt a fórumon valami kissé hasonló. Ott az volt az elvvel a baj, hogy az ideális gáz modell nem tartalmazza a gáz viszkozitását, belső surlódásait. Pedig ez igencsak valós jelenség.
A 100-200 m/s még megoldható. Egy 20centis átmérő 20 ezres fordulaton kényelmesen teljesíti. Még igaz vákuum sem kell köré, elég ha kap egy burkolatot amit vagy maga, vagy egy egyszerű vízsugárszivattyú légritkít.
Ez a Ranque-féle örvénycső. Ebben a gáz bevezetésekor az örvénylés miatt a falra tóduló gáz nyomása megnő a szélén, a közepén meg lecsökken.
Némileg hasonlónak tűnik, de mégsem az. Itt a gáz adiabatikus kompressziója történik folyamatosan. A dolog ugyanaz mintha dugattyúval csinálnád, csak ott szakaszos. Folyamatos energia betáplálást igényel.
Nem tudom ezt hogyan érted, de az elv szerint nem egyenlítődik ki, tartósan megmarad.
"Lapos, 100 mm körüli dobátmérőt javasolok, 3-10 ezres fordulatszámot."
Az effektus akkor hatásos az én számításom szerint, ha a gázmolekulák sebessége összemérhető a dob kerületi sebességével. Nehéz gáz kell, abban lassabbak a molekulák, jobban kihozza az effektust.
"A zónákat( gyűrűket) a határozottabb jelenség miatt elszigetelném egymástól."
Ezt mindenképp.
Nagyobb dobot kéne csinálni, 100-200m/s kerületi sebesség az már biztos jó.
"Tisztában vagyok vele! De ez csak egy része a teljes rendszernek! A hőmérsékletkülönbség felhasználása (OK, fűtünk vele valamit, de ez a hő kötelezően kiáramlik, vissza a hideg irányába) zárja az energetikai kört,"
Persze füthetünk vele, de akár gőzt is fejleszthetünk, amit bevezethetünk egy turbinába, ami áramot termel. De több lépcsőbe is kapcsolható.
A hő újra ott keletkezik, ahol az energiát felhasználják. Lehet, hogy ezer kilométerrel odébb, ahol villannyal fűtenek, vagy egy motor súrlódásakor.
Ha valami úgy viselkedik, mint valamely ismert jelenség, akkor nincs értelme feltételezni, hogy az valami más.
Gyakran felmerül bennem, hogy miért is keresik az ismert fizikán kívüli jelenségeket az ismert fizika fogalomrendszerével,- ben. Nem inkább valami ismeretlen jelenséget kellen először találni?
"A termodinamika második főtételét tudtommal nem kísérletekre alapozzák, hanem a statisztikus fizikából matematikai úton következik, így csak akkor cáfolható, ha a levezetés hibás volt. " ---- Nekem nem ez a problémám a termodinamikával, hanem az hogy ennek a megfogalmazása és a kisérleti ellenörzése csakis a 'látható anyag' statisztikáján alapul, csak ezt veszi figyelemben. A topik címe miatt kellene arra is gondolni, hogy a tényleges vákuum különbözik a fizikai vákuumtól (ez az a helyzet ahol a 'látható anyag' hiányzik). Most nem a kvantumelméletek kilcsépelt elképzelésére gondolok, hanem arra, hogy a fizikai vákuum a neutrínókból álló 'sötés anyagot' tartalmazza. Ez a világmindenség kb 95%-át adja ki, tehát számolni kell vele. (itt nem akarom felosztani a 95%-ot 'sötét energiára' és 'sötét anyagra'.) Az én eleméletem szerint két féle neutrínó van. Az egyik fajta az elektronból (e) és a pozitronból (p) álló (e,p)-elektronneutrínó, a másik fajta a protonból (P) és az eltonnak (E) nevezett antiprotonból álló (P,E)-protonneutrínó. Ezeknek a hatása teljesen hiányzik a termodinamikából, ezt oda fel kell venni. A termodinamikát ki kell terjeszteni a 'sötét anyag'-ra is. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy a 'nullponti energiát' a 'sötét anyag' hatásával, a neutrínókkal magyarázni lehet.