Jó tudom, nem nagyvasút, ráadásul egyenáram is, de Miskolcon a villamos, Pesten a kisföldalatti mosóvágánya villamosított (de szerintem még máshol is előfordul) :)
Kérdés: Ha leold az alállomás, akkor egy idő múlva visszakapcsol. Nem ? Mert mint ha így emlékeznék.
Csak kérdezem, nem lehet hogy bekapcsoláskor a sajnálatosan elhunyt ember miatt leoldhatott, és talán viszakapcsolt . Még egyszer, nem kinyilatkoztatok hanem kérdezek-találgatok....
> "A használhatatlan tk.biztber.-rel sokáig nem tudtak mit kezdeni az Utasításszerkesztők sem."
─ Ma talán tudnak? Amikor egy illetékes szakember teljes nyugalommal kijelentheti: "A visszajelzésből egyértelműen megállapítható, hogy a berendezés [lehet hogy hibásan, de] működik; azaz használható!?" (Igaza van: a berendezés még valóban teljesíti [az egyik] rendeltetésszerű funkcióját ─ a működési hiba jelzését! ─ arra még használható.)
A "térközbiztosító berendezés használhatalansága" forgalomszervezési, közlekedésbiztonsági és műszaki értelemben nem egészen ugyanazt jelenti ─ holott a pongyola szóhasználat mindezt összemossa!
Meg is van a következménye: egy olyan vonatbefolyásoló berendezés, amelyre hivatkozva a két állomás között egyedül közlekedő vonat is "térközi követési rendben" cammog lépésben a hamis foglaltságot jelző [és visszajelző] térközök során át ─ habár minden érdekelt tudja, hogy se előtte se mögötte semmi más akadály nincs ─ a "nem használhatatlan" térközbiztosító berendezéseken kívül!
Mert ─ minő meglepetés és mily nehezen emészthető! ─ az állomásközi térközbiztosító berendezés nem egyetlen eszköz, hanem önállóan működő [vagy nem működő] berendezések láncba fűzött sora.
Amcsiban egy kék zászlót tesznek ki, ha a járművön/jármű alatt dolgoznak, a veszélyes szitu esetén emellé mindenki kitesz egy névvel ellátott zászlót is, amit csak ő vehet el. Ha már nincs több neves zászló, akkor vehető el a fő zászló.
Mondjuk ez a lakat biztosabb, de csak speciálisan kialakított kütyüre helyezhető fel.
Valamikor a Keleti fűtőházban olyan rendszer volt, hogy a kikapcsolt / s egyben leföldelt / kapcsolókaron sok lakat hely volt. Aki dolgozott a feszmentesített részen, az rátette a saját lakatját. Amíg minden lakat le nem került, nem lehetett visszakapcsolni.
Gondolom ma már a sok alvállalkozó..., s itt az eredmény :-((((
Nem ismerem a MÁV-os alállomásokat, de gondolom ott is van külön földelő szakaszoló, mint a kommunális alállomásokon. Ezek reteszelve vannak egymáshoz, hogy ne tudd leföldelni a feszültség alatt álló vonalat, illetve ne tudj rákapcsolni a földelt vonalra. (Feltehetően így van megoldva a kapcsoló kertekben is, ha ott ki van építve egyáltalán földelési lehetőség.) Ettől függetlenül a munkahelynél mindig kell földelést alkalmazni, éppen a hasonló esetek elkerülésére. Legalább is az áramszolgáltatóknál ez így volt és szerintem az előírások ilyen tekintetben nem változtak az alatt a 22 év alatt, amióta már nem ott dolgozom.
Hogy van ez? Le kell födelni valami rúddal is, vagy az árammentesítő kapcsoló egyben földel is? (mert ez esetben egy mozdulattal történik az árammentesítés és a földelés - és vissza)
A használhatatlan tk.biztber.-rel sokáig nem tudtak mit kezdeni az Utasításszerkesztők sem. Csak 2008-tól jelenik meg a:
a figyelmen kívül hagyandó jelzők csoportja, mely összhangban van az új F.2. sz. Forgalmi Utasításban az önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályákon a térközbiztosító berendezés használhatatlanságára vonatkozó szabályokkal. Az előbbiekben megfogalmazottak alapján „Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén az állomásközben lévő fehér árbocú térközjelzőket és azok jelzéseit a vonatközlekedés lebonyolítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A fehér árbocú térközjelzők és azok jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni kell"
Paládicspusztánál senki sem zárt le semmit. Kisorozták a vasvázas paklit a vonat elejéről, mert elfagyott a gőzfűtési vezetéke és a gép nem tudta volna fűteni a vonatot, ha a vonatban marad a kocsi. Így került első helyre a favázas posta, utána pedig a szintén favázas 2. osztályú kocsi, ami egyben gyermekkocsi is volt. Ezt részben az előtte futó posta, nagyobb részben viszont a rátorlodó szerelvény törte össze. (Ebben a kocsiban volt a halottak túlnyomó része.) A vasvázas kocsi a szakértők megállapítása szerint ha jól emlékszem, maximum 7 %-al ccökkenthete volna az áldozatok számát, mert a rátorlódó vonatnak nem bírt volna ellenállni. A posta és a kalauzkocsi praktikus okokból volt elől, nem az utasvédelem miatt.
Sokkal komolyabbról van szó: tételesen nem tudom, hol van megírva, de a paládicspusztai esetnél is megírták, hogy azért volt a lehetségesnél kevesebb áldozat, mert a vonatvezető kalauz lezárt egy vagy két fülkét - szolgálati szakaszként. Úgy emlékszem, annak idején ezt pont azzal indokolták, hogy ezzel védte meg az embereket. Úgy emlékszem, ugyanezért volt posta vagy kalauzkocsi is a vonatok elején. Volt ebben ellentmondás is, amit annakidején hangoztattak: a gyermekes kocsi is elől volt!
