Megkésve ugyan,de folytatódik a Balkán kalandok 2022.
Röviden a tartalomból. Mostar városától még egy utolsó búcsú, majd irány észak. Utunkat a szikrázó kora őszi napsütés kíséri végig a Neretva kanyon sziklái között. Ám a látvány nem ér véget, következett az ikonikussá vált Jablanicai híd és annak története. A nap koronája pedig túránk első nevesített hágója lett csodás látványtvilágban.
„Görögországban mindig kék az ég” …szokták mondani. Aztán azt is szokták mondani, hogy a kivétel erősíti a szabályt. De, egy kerékpártúrán a kivétel inkább gyengítse a szabályt, sőt… A Mount Parnonas Görögország egyik legnagyobb hegysége, vadsága, érintetlensége, tekintélyt parancsoló kétezer körüli hegycsúcsaival, mindig is a felfedezők, kalandvágyok célpontja volt. Bujazőld mediterrán fenyvesek és élhetetlenül kopár sziklás gerincek jellemzik a tájat. Az egy főre jutó kanyonok száma itt a legtöbb a Hellászban.
Tartalom: Innentől nem meglepő, hogy kalandoraink, miután egy önfeledt tengeri fürdőzéssel nyitva a napot egy égig érő „sohavégetnemérő” valószerütlen színű szurdokban találják magukat. De, még mielőtt észbe kapnának, már egy egekbe tekergőző szerpentinen küzdenek a gravitációval. Aztán egyszer csak szembejön Görögország leglehetetlenebb helyére épült kolostora, majd az égiek is úgy döntenek, beszállnak a játszmába.Vajon, utazóink teljesitik-e ezt az iszonytatóan nyomasztó próbatételt a spártai nagy elődök nyomdokain, egy zsémbes eltévedés után vajon jutalmul sikerül-e elfogyasztani egy „úri vacsorát” egy vízműtelep szerelőaknájában, erre is fény derül…de, még az sem kizárt, hogy nem..."
Nem akarom kétségbe vonni a tapasztalatodat, de fék esetén szemrebbenés nélkül meghazudtollak és amit mondok, ez esetben nettó tapasztalat. Én magam is tárcsafékre terhelem a maximalista módon felpakolt bringám teljes terhelését. Amiben teljesen egyet értek, az a tömör tárcsák és a fémes fékpofák. Elől 180mm-es XLC BR-X58-at, hátul 160mm-es Spyral System tárcsákat használok, de pont a nomád túra miatt a bowdenes fékeket értékelem többre, mert ha bármi gond van, akkor az olajosokkal ultramegacumi a szerelés. Esetemben egy egyszerű, olcsó Promax DSK-300R féknyereg az, ami kifejti a fékhatást. Eddig ugyan csak 17-19% volt a legmeredekebb mért leejtéses út, ahol használtam, viszont ott egy pillanatra sem éreztem bizonytalannak. Olajos shimano fékem már ment gatyára leejtőn lefelé a Schanzsattel-ről és nem igazán volt bizalomgerjesztő a helyzet, így az a túra a 2. napon félbe szakadt s örülök, hogy csak a túra repült a levesbe. Mehanikus fék esetén jobb esélyekkel indulsz, ha menet közben műszaki problémád akad. Alig két hete voltam az idei első nagycsomagoson a szomszédban (Semmering, Pfaffensattel, Alpl, Pretalsattel, Seeberg, Niederalpl, Preiner Gscheid) Leejtőzem többször is 80km/h felett is és mégsem volt egy pillanatra sem, hogy kevés lenne a fékhatás, vagy megbízhatatlan lenne a fék működése. Tény, hogy volt leejtőzés, ami után igazítottam egy kicsit, mert - sejtéseim szerint - a hőhatástól kicsit cicergőssé vált az első tárcsa. (Pici nyolcas a tárcsában)
Hellasz kemény világ, a hódítóknak is komoly fejtörést okoztak a történelem folyamán az itteni domborzati viszonyok. Nem úgy kalandorainknak, hiszen pont ezért jöttek. Bónusznap, bónusz program…aztán, hogy az égieknek lesz-e valamilyen ellenvetésük ez ellen, hogy az eredetileg tervezett sziklába vájt szerpentin megmászására vajon sor kerül-e, illetve a görög ételek bemutatására hívatott ismeretterjesztő sorozat, „grillezett bárányborda” epizódjának prezentálása sikeres lesz-e? Jó kérdések, de még az sem kizárt, hogy kiderül…”
Jó hely. Én 2020-ban voltam arra, a Covid határzárás miatt a Tátrai túránk helyett keveredtünk ide, meglepően jó benyomást tett rám a hely. A hídat akkor kezdték építeni, ideje volt.
"Cobrancoi-táv"...megtisztelő, de én már rég nem vagyok a régi, sőt...egyre inkább a túrakerékpározás definiciójában a túrázás kerül előtérben a kerékpározás rovására.
Tekertem ma egy Nagymaros-Párkány-Visegrádot, aztán komppal átjöttem, kellemes kör volt, ha nem is cobrancoi táv. :-) Végre meg tudtam nézni az új hidat Helembán, naggyon faszányos. Az autóknak még nem adták át, de cangával már járható. Video nem lesz, mert itthon hagytam az akció kamera tartóját, meg a dumám se elég nagy hozzá. :-)
Ebben a kontextusban, hogy már adott fékkar, meg bowdenes verzió, maradj a V-féknél, simán OK. Egy ütőképes tárcsafék-szett, ami már csomagos igénybevételre is jó és nem kopik szét egy túrán, százasba is belefut és még lehet, hogy alábecsültem.
A reggelihez: Azt tudni kell, hogy én itthon nem szoktam reggelizni, túrán viszont más a napirendünk, sokszor alig pár perc van kajálni. Erre egy kis édesség benyomása a legkézenfekvőbb. Én meg szeretem megadni a módját az étkezéseknek. Szalonna, kolbász persze ugyanúgy jó, csak ahhoz már neki kell ülni úgy istenigazából, kipakolás, optimális kajálóhely, stb. /az én olvasatomban/, ezért ez a ritkább, legalábbis az utóbbi időben. Nyilván az étterem adja magát, ott rá van szánva az idő. Illetve még az a technika, hogy összevonjuk az étkezéseket, pl. estebéd. Ezzel egyrészt időt spórolunk, másrészt költség hatékonyabb is. Persze hosszú távon nem egészséges csinálni. Valamelyik még nem publikus videóban részletezem is ezt.
A filmről még: szerintem nyugodtan beszélhetsz többet a technikáról. Akik komolyabb túrákat csinálnak, feltételezem, komolyabb gépük is van, és biztos érdekli őket a műszak.
És akkor egy kritika is jöjjön: reggelire miért csak ilyen édes szarokat esztek? Rossz nézni! Kolbász, szalonna? Vagy akkor nem menne fel a bicikli az emelkedőn?
Köszi! Nyilván a tárcsa nem is volt kérdés, mert gondolom ez volt a bringán gyárilag. Engem meg azért érdekel, mert villacsere előtt állok, és nem mellékes, melyik irányba megyek. Már csak azért sem, mert - ahogy kiderült, és mások is mondták már - ha a tárcsa mellett dönt az ember, akkor már megint csak nem a legolcsóbb megoldások jöhetnek szóba, és akkor az aprajáról nem is beszéltünk (Deore bowdenes fékváltókar=kuka). Egy szó mint száz: van még tartalék a V-fékben. (?)
Érdekes a kérdés, mert alapból jobb a tárcsafék. Persze, nem mindegy, hogy milyen, ezt ecseteltem a filmben, illetve, hogy miért kellett változtatnom. Sok függ a felhasználás módjától, üres bringákkal tárcsafék, de gyakorlati tapasztalatok alapján csomagos verzióban nagyon is versenyképes a V-fék, sőt olyannyira, hogy én 25 évig azzal túráztam, úgyhogy a válaszom a kérdésre, igen. Ami számomra minőségi előrelépés volt, nem a V-ről tárcsára, hanem a bowdenesről a hidraulikusra, ez viszont csomagosnál fokozottan is javallott. Működhet a hidraulikus V-fék verzió is. Nálam még egy egyedi szempont is játszik, én sokszor egy kézzel fékezek a kamera miatt, itt megint újabb problémák jöhetnek, de ez nyilván nem gond, úgyhogy ebbe most nem mennék bele.
Görögország, Égei-tengeri partvidéke mesébe illő helyszíneket rejteget. Együtt van jelen a történelmi tradiciókkal tüzdelt hagyomány, illetve a modern túrizmus által megkövetelt minden egyéb más. Hellászi bringatúránk újabb fejezete következik.
Tartalom: „Utazóink ezúttal egy időjárás által javasolt program módosításra kényszerülnek. Többségi szavazással elvetik a „Sportfeladat szakadó esőben” című műsort és helyette marad a szokásos, „unalmas” álom-tengeröblök meglátogatása kerül napirendre. Jönnek is tornasorban ahogy kell, de errefelé a történések irányításában az isteneknek is van szavuk. Hogy pozitív vagy negatív módon kontárkodnak bele a tervekbe, szigorúan csak azoknak derül ki, akik helyet foglalnak a képernyő előtt.”
Segítséget kérek! Barátommal július 10 körül, Albániába szeretnénk eljutni a kerékpárunkkal úgy, hogy legalább Podgoricáig együtt utaznánk a gépekkel. Kb 30-án vissza. Hónapok óta próbálunk megoldást találni, mindenfelé irogattunk, de eddig egyik busztársaság sem hajlandó erre. Vonat sem jár. A repülő drága. Szabadkáról is jó lenne, ha szerb a busz.
Nagyon hálásak lennénk, ha van valakinek használható ötlete!
Te biztos sok hasznos és érdekes túratémát mutattál be itt a forumon. Én most nem nézek utána, mert félek talán mégsincs így.
Aki ilyen vehemensen és kitartóan támad egy ilyen túrakerékpározásról szóló forumban annál nyilván van valami gond. Talán nincs sikerélményed az élet más téren? Vagy éppen itt...
Persze bármelyikünket érhet kudarc, vagy csalódás, de azt gondolom, hogy, ha készítesz egy filmet, vagy túraleírást az téged minősít. Ezzel az alkotó is tisztában van. Mindent nem lehet belerakni egy filmbe és kiragadni sem szabad. Lehetnek hibák, hisz ez egy amatőr műfaj. Aki profikat akar, az nézze az utazós, főzős tematikus csatornákat. Ott komoly stáb van és forgatókönyv, meg ami ezzel jár.
Visszatérve a kritikára. Elég egyszer említeni valamit, nem kell túlragozni. A kevesebb néha több. Ne legyen gumicsont effektus a témából.
túratársai sértve érzik magukat, akkor feltételezem, hogy elküldték a
Szó sincs róla, mivel ők lényegesen kulturáltabb emberek annál, hogy erre a szintre süllyedjenek. Magánéletükben és hivatásukban (tanár) is megtalálják a számításaikat, nem szorulnak rá, hogy videó sorozatban népszerűsítsék önmagukat.
A reakció csupán annyi, hogy nincs több közös túra. Egy volt és kész. Nem köpködnek visszafelé.
magamutogatásról szól
Nem a túrát, tájat mutatja be bringás szemszögből?
Nincs is ezzel semmi baj, amíg nem a túratársa hátát taposva kapaszkodik a népszerűség létráján, hogy lefele tapos felfele meg ny....
Mint már mondtam egyedül nem menne neki. Nem vagyunk egyformák, de a helyébe felezném a bevételt a társammal. Úgy lenne tisztességes, mert nélküle film se lenne, se bevétel se támogatás, se semmi. Előlegként pedig legalább a kaját, szállást fizetném számára. Nem az hogy vigyorogva mindent zsebre vágok, ahogy a hátát taposom.
Nem véletlen, hogy egy árva filmje sincs szólóban. Legfeljebb a Bükkben kering. Társ nélkül a Balatonig se jutna le forgó kamerával. Társak nélkül csatornája se lenne, azt se tudnák, hogy létezik Cobranco. Mindent nekik köszönhet.
Sziasztok! Egy kicsit félve osztom meg túrafilmem következő részét, de talán lesz olyan akinek tetszeni fog.
Figyelmetekbe ajánlom a Balkán kalandok 2022 folytatását amiben a történelem és a természet látványa varázsol el minket és remélhetőleg a nézőket is. Mostar és környéke, a cím sok mindent elárul. Mi ezen a csodás környéken csemegéztük a fügét a km-eket és a látnivalókat. Koptattuk cipőnk talpát történelmi helyeken és ámultunk a természet alkotta csodákban. Pocitelj vára, a Buna és a Neretva összefolyása, a Buna forrása, Blagaj és a Dervis ház, Mostar városa és öreg híd. Szinte csak címszavak a filmből.
Nem értek egyet forgione1 forumtárs véleményével, de egyes forumtagok túlzott személyeskedő, emonciónális alapon nyugvó hozzászólását sem értem ("a személyesen találkozunk és akkor megbeszéljük" részt)
Mindenkinek van mindenhez véleménye/és mindig lehet valami "okosat" mondani de ezt el kell fogadni és tudni kell kezelni.
Az illetékes fél (Cobranco) úgyis eldönti, hogy érdemes-e válaszolni reá vagy sem.
A kritika is kell, nem csak az elismerés. Lehet, hogy van néhány dolog amiben javíthatsz még. Miért is ne. Én elsősorban az éneklést emelném ki:-).
Azt hiszem ezt a túrafilmes műfajt Te találtad ki. Ennek megfelelően sokan próbálnak követni és igyekeznek valami hasonlót alakítani. A filmes kollégák simán átveszik a stílusodat, még a szófordulatokat és a vicces beszólásokat is.
1. Ha Cobranco túratársai sértve érzik magukat, akkor feltételezem, hogy elküldték a halál faszára, de biztos, hogy nem kérnek fogatlan ügyvédet. Megkockáztatom, tájékoztatva lettek, hogy részei lesznek egy filmforgatásnak és nem ők lesznek a főszereplők.
2. A film és akármelyik művészeti ág, bizony, a magamutogatásról szól. Mert különben nem születik meg az alkotás.
