Nagynénémnek - amig hagyták - a Bolyai -ban volt kalapos boltja. Nagyon sokáig egyetlen és utolsó masamód volt. Az unokatestvéremék egy ideig a Deák-Főtér sarkán laktak. A Szentegyház utcában volt egy kerthelység. Oda jártunk sokat vacsorázni és táncolni mert vezetője - Minya bácsi - a család jóbarátja volt. Rég volt, szép volt, igaz sem volt talán....
A keramitkockás utcákat Bpesten is lebetonozták, mert nagyon balesettveszélyes volt. Kispesten hagytak meg "magnak" egy utcát. Az filmezésre használták, hogy korhű legyen a film. Ma már azt is felaszfaltozták. Viszont mindenhol alapnak használták, igy ott vannak az eredeti helyükön.
Emlékszel meg a Deák Ferenc utcának a keramit- burkolattára?
A múlt századfordulón vált divatossá az európai nagyvárosokban, hogy a főutcákat, gyakran a járdát és az úttestet is elegáns keramit-téglákkal burkolják.
És Kolozsvárt mindmáig láthatók a Deák Ferenc utcának a Főtértől a BolyaiMinorita utcákig terjedő szakaszán. Drága, de tartós és díszes borításnak számított. Jellemző módon Kolozsvárt a város legfőbb, s akkor rendkívül szélesnek számító utcáján is csak az úttest oldalsávjait borították vele, a forgalomnak elég volt a középső, aszfaltozott sáv. Ezelőtt két hónappal ottjártakor szomorúan láttam, hogy a százöt évvel ezelőtt letett burkolatot a házsorok felé eső sávokat csőcsere miatt szélesen feltúrták, a keramit-téglákat pedig miután törve-zúzva felszedték , mint valami szemetet, elszállították.
Igazad van. Azt hiszem, hogy bizony én tévednék el. Amint már írtam, 20 éve nem jártam Kváron. Sajnos a család egy része szétszéledt a nagyvilágba, az "öregek" meg már Házsongárdban vannak. Talán rá sem ismernék a városra. Kösz. az ismertetést a változásokról.
Dehogy tévedtem.A Széchenyi tér keleti végében álló háromemeletes vásárcsarnokot 1984-ben, az addig a piac két oldalán álló, ún. betonsátrak sorának lebontása után kezdték építeni, 1986-ban fejezték be. Eredetileg a földszint tér felőli oldalán állami zöldség- és gyümölcsforgalmazó csarnok létesült, hátsó részében az őstermelők kaptak helyet, az épület tetején a virágárusok, a harmadik emeleten vendéglőt rendeztek be. Az első és második emeleten létrehozott különálló élelmiszer, háztartási cikk, lábbeli és készruha üzlet eleinte nem volt fölösleges. 1990 után azonban az épület közvetlen és távolabbi környékén gombamód elszaporodott hasonló jellegű üzletek azzá tették valamennyit. Ekkor ahelyett, hogy valóban egy, az őstermelőket is befogadó korszerű csarnokot alakítottak volna ki az épületben, a földszinten McDonalds, tágas élelmiszer nagyáruház, az első emeleten bútorüzlet, a másodikon hatalmas mulató, ún. diszkó nyílt, a zöldség-, gyümölcs-, méz-, tej- és tejtermék árusok az utcára szorultak. A tetőt már korábban lezárták, s az itteni tágas virágpiac a csarnok épületének jobb oldalán, a Kisszamos (Apáczai Csere János) utca elején kapott helyet. Mindent egybevetve, ma mindennek nevezhető, csak vásárcsarnoknak nem. Az 1990-es évek elején lebontott Erzsébet-fürdő területe sem javított a helyzeten, ennek legnagyobb részét az olcsó közszükségleti cikkeket árusító ún. orosz, azaz besszarábiai és helyi kiskereskedők asztalai foglalták el. 2006 tavaszán a piacnak ezt a részét többemeletes parkolóház(lásd kép) építése végett az Apáczai Csere János utcába költöztették.
Ez a Széchenyi tér a mult század elején. Az előzőekben felrakott kép a Fő-tér volt. A Széchenyi téret már egyszer teljesen átépitették. Most mit bontanak? Húsz éve nem jártam arra, igy nagyon le vagyok maradva.
Keresem Simon Gabit a Monostoron majd a Györfalvi negyedben lakott.Osztálytársak voltunk estin a 3. Mat.Fiz-be.Utoljára Pesten találkoztunk,de nem találom '99 ota.Segitségetek köszönöm.
Egy ismerősömet keresem,állítólag Fórumtag ő is,hátha idetalál.Szűcs Levente,aki most Budapesten él és 1998-ban családjával együtt elkalauzolzam őket a Mezőségre.
Váradi László vagyok, a Hungária magazin főszerkesztője. A magazin alapitója: Csokai János, többszörös magyar válogatott birkozó bajnok, aki Nyiradonyban született, Agrártudományi Egyetemet végzett. Kanadában és Magyarországon több mint húsz évig tanulmányozta a hazai és nemzetközi pénzvilág működését, hogy felhasználja a magyar nép javára. Évtizedek óta részt vesz a nemzetközi és hazai politikai életben. Magyarságtudományi kutatásokat végez, angol nyelvterületeken is.
A világon sehol sem lehetünk közönbösek a magyar nemzeti megmaradás élethalál küzdelmében. A Hungaria magazin egyesíteni akarja a magyarságot -, gazdaságilag - pénzügyileg - és növelni nemzeti szellemi függetlenségét. Mindezért cserében elvárjuk a magyar hazaszeretetet, hazafiságot, hűseget az ősi földhöz, részvételt népűnk önvédelmi harcábol. Arra kérjük a vilag magyarságát, hogy fejezzük be az ezeréves testvérharcot, dobjuk a magyar történelem szemétkosarába a népbutító bal-jobb felosztás kényszerzubbonyát, mely hazánk nagyobbik részének elvesztéséhez vezetett. Adjuk vissza az isteni ősi magyar nyelv és történet-tudomány teljes szabadságát. Ma már mindannyian tudjuk, hogy a magyar nép milliói és a magyar állam vagyon nélkül maradt, míg adósságaink tovább emelkednek. A legyengült magyar állam csak újabb kölcsönök felvételével juthat pénzhez. Hazánk külső és belső adóssága akkora, hogy még az EU pénzügyi biztonságát is veszélyezteti. Gyermekeink soha ki nem fizethető adósságal jönnek a világra. Egy szűk pénzügyi csoport tulzott hatalma, visszaélésekre ad lehetőséget, mely veszélyezteti az egyenlő esélyek szabadságát és a demokrácia alapjait. Mi azt akarjuk, hogy az emberi műveltség bölcsőjét képező szabadságharcos magyar nép ismerje meg és harcolja ki, hogy részt vehessen a hazai és nemzetközi pénzügyek irányításában. Tanuljunk a történelemben elkövetet hibáinkból és a nagytudású nemzetközi bankároktol. Az államalapító, alkotó magyar nép, azonos magántulajdonát képező kiválló magyar állami bankok hálózzák be hazánkat és a világot. A tulajdonos magyar népet, gazdagítsák és ne uralhassák. Vagyont növelő eladható termékeket gyártó országos épitési terv beindításához, szükségünk van a magyar nemzeti bank hitelteremtésére Hagyjuk, a nemzetközi penzvilag működését virágozni Magyarországon, de legyünk egységesek a mostaninál sokkal jobb magyar pénzügyi politika kialakitásában. Olyan hazai pénzugyi politikát kell folytatnunk, hogy a magyar termelők és kereskedők uralhassák a hazai és nemzetközi piac jelentős részét. Mi igazsagot, kártéritést követelünk, Magyarország és minden kárt szenvedett ember részére. Mi az 1920 junius 4.-ei trianoni békeszerződest, igazságtalannak tekintjuk, mivel az ideiglenes katonai határok mögött, a szabad választásokat megtagadták. Magyarország teruletén is, terrorista műallamok jöttek létre, ahol a magyar es más népek egyaránt ki lettek rabolva. Tömeges népirtást követtek el, amit az egesz világ is láthatott. A műállamok jó resze szétesett, számtalan nép kivivta függetlenségét vagy egyesülhetett. A magyar ügyben azonban változas nem történt. Mindannyian tudjuk, hogy a trianoni békeszerződés pontjait megszegték, es kérnénk annak felülvizsgalatát. Ma már azt is tudjuk hogy a megszállt területeken az Egyesult Államok szabad valasztást követelt s mivel ez nem következett be, kongresszusa soha nem irta alá ezt a szerződést. Azt is tudjuk, hogy a nagyhatalmak utolag beismertek, hogy hamis adatok alapján döntöttek. El kell érnünk, hogy a magyar hit és magyar nemzet összeforjon es legyőzhetetlen legyen világszerte. Minden ország tudása áramoljon hozzánk, s a történelemben példa nélkülien gazdagodjunk meg mindannyian. A New York Times vezércikében, 1956. november. 23 ez a mondat ragyogott. ,, A történelemben nincs fényesebb fejezet, melyet a magyar nép írt le harcával a szabadságért. Mindent a teremtő Úristen dicsőségére a magyar és minden nép javára.
Örömmel értesitem, hogy 2005 januárjában megjelenik a Hungária Nemzetközi magazin 1. száma. Havonta hatvan oldalon foglalkozunk a mult elfelejtett igazságaival, a felvidék, kárpátalja, erdély és csonka-magyarország hireivel, gazdaság, kultura sport és aktualitások közlésével. Ahhoz, hogy a lap sokszinű legyen kérem a segitségét. Kérek öntöl minden olyan segitséget - legyen ez anyagi, tárgyi vagy szellemi- amivel a lap működését hosszú távra biztositani tudjuk. Kérem, hogy tartsa velünk a kapcsolatot és minden olyan hirt, vagy gondolatot juttasson el hozzánk amivel elősegithetjük a hazai és a határokon kint rekedt honfitársaink előbbrejutását.
Kérem küldje el ezt az e-mailt baratainak, ismerőseinek.
Egy barátom kért meg, hogy tegyem ezt közzé. Előre is köszi!
KEDVES BARÁTAIM!
2004. november 22-én este fél nyolckor gyönyörű hangverseny lesz a Magyar Állami Operaházban, Ruha István, a nemrégiben elhunyt kolozsvári hegedűművész emlékére. A koncerten fellép Ágoston András( egykori Ruha
növendék) és Bánfalvi Béla hegedűművész, Gábor Ferenc, erdélyi származású, Németországban élő brácsaművész, valamint a Budapesti Vonósok kamarazenekar, akik Ruha Istvánt közeli Barátjukként és szólistájukként tisztelhették, szerethették.
MŰSOR: J.S.Bach: d-moll Kettősverseny
J. Haydn: C-dúr Hegedűverseny
W.A. Mozart: Esz-dúr Sinfonia Concertante
A hangverseny jótékony célú előadás lesz, minden résztvevő lemondott a fellépti díjáról. Ezen az estén kerül bejelentésre a Ruha István emlékére és szellemében megalakuló alapítvány, amely a határon túli magyar hegedűsöset lesz hivatott támogatni.
Ruha István az a művész volt, akit a legnagyobbak között tisztelhettünk. Nemcsak azért mert gazdag hegedűjátéka minden csodálatot megérdemelt, mert virtuózítása és szívhez szóló hangja lebilincselő volt mindenki számára, és elvarázsolta a hallgatót, hanem mert hatalmas szívével egész életében azon fáradozott, hogy másokat segítsen testileg, lelkileg! Rengeteg nehézség közepette Ő tartotta a lelket a kolozsvári zenészekben akkor is, amikor nélkülöztek, fáztak, és nagykabátban voltak kénytelenek muzsikálni a koncerteken, olyan hideg volt a teremben. A hatóságok sem könnyítették meg az életét. Például előfordult, hogy külföldi vedégszereplésre nem engedték, hogy elvigye magával saját hegedűjét. Így kölcsön hangszeren volt kénytelen játszani.
Megtehette volna, hogy áttelepül nyugatra, ahol igen nagy elismerésben volt része, de ő élete végéig igaz példaként, lobogó fáklyként az "övéi"
között maradt.
Hegedűjátéka és embersége szívünkben él tovább! Ismét eggyel több csillag világít nekünk az égen.
Köszönet és hála Érte!
Jegyek 500-5000 Ft közti áron kaphatók a Zeneakadémai, az Opera jegypánztáraiban valamint az ismert jegypénztárakban.
Széchenyi tér
Szeretem a régi képeslapokat. Persze megvenni nem tudom, de ha lehet letöltöm. A Fó tér és az Egyetem utca sarkán még a régi 1 emeletes ház áll.
