És persze az sem ártana az első mondatok között elmondani a kezdőknek, hogy ez egy nagyon jó, bár elég bonyolult és összetett módszer megtervezni a kép tónusvilágát. Nem elvesztegetett idő az elméletét átolvasni. Azonban csak akkor van értelme az egésznek, ha minden egyes megtervezett expozíciót a hozzá illesztett egyedi módon hívunk elő. Magyarul minden síkfilmet külön kezelünk, az expozícióhoz illesztett módon. Mert ha egy tekercsen belül mindenféle képeket összeexponálunk zónázva, aztán egy nekifutásra ugyanúgy előhívjuk a tekercset, akkor kb. adtunk egy pofont a szarnak. Szerintem.
„az viszont valoban nem szerencses, ha valaki a masikra probal eroltetni valamit”
Maximálisan egyetértek veled, nagyon nehéz elvonatkoztatni főleg az elején attól amit mások mondanak, és sokkal kényelmesebb a monitor elött előre ítélkezni, egy módszer felett, úgy, hogy valaki ki sem próbálta, sőt lebeszélni másokat erről… Próbálni eldönteni dolgokat úgy, hogy videókat néztél róla.
Majd Te is rájössz miről beszélek, ha megpróbálsz nagyítani a fizikai valóság szintjén, és esetleg úgy, hogy lesz összehasonlításod, sok sok olyan negáról próbálsz nagyítani amit előzőleg nem kalibráltál, meg már van több olyan negatívod ami kalibrált.
„Te az évtizedes gyakorlatoddal nem fogsz senkit meggyőzni, hogy denzitometer nélkül nincs élet.”
A fenti kijelentéseddel több probléma is van:
1x Már elég sok embernek segítetten kalibrálni a laborját, ezeket az emberek nem kellett meggyőzni, látták a folyamatot. Aki még életében nem látott ilyet annak vannak ilyen gondolatai.
2x Nem csak denzitométerrel lehet kalibrálni…
Egyébként miért a denzitométer van „beakadva” az csak az egyik eszköz, a szenzitométer és spotmérő mellet.
Lehet nagyítani elég sokféle képpen, amit ajánlok nem az egyetlen módszer, csak a legjobb az eddigi ismereteim szerint. Egyébként Te próbáltad a zónarendszert? Próbáltár már valamit megvalósítani vele, mert ha nem akkor nem lehet gyakorlati tapasztalatod mennyivel egyszerűbb egy adott eredményt elérni vele…
„Azt, hogy mi a jó, rendkívül egyszerű megállapítani. Ránézek.”
Azt, hogy mi a jó, rendkívül egyszerű megállapítani. Ránézek. HA azt látom, amit a folyamat elején elképzeltem, akkor örülök.
Abban teljesen egyetértek, hogy precíznek és következetesnek kell lenni. De ezt a saját birodalmán belül tegye meg az ember. Te az évtizedes gyakorlatoddal nem fogsz senkit meggyőzni, hogy denzitometer nélkül nincs élet. A kezdők nem fogják tudni, hogy mi az, a tapasztaltak meg tudják, hogy nem teljesen igaz.
Nem tudom mostanában nagyítasz? Másrészt nem nagyon értem hogyan tudnék bármit is, bárkire ráerőltetni.
Másrészt az értelmezést nem nagyon értem, ha valamit „értelmezel” arról hogyan derül ki, hogy használható é a gyakorlatban? Szerintem ki kell próbálni ennyi.
Ha a negatívot megnézed a hordozó felől, és úgy helyes állásban van a szám, illetve kb. stimmelhet is a kockához a sorszám, akkor hátulról, azaz a hordozó felől jöhetett a hatás. Tehát valami a saját sorszámát világította rá a kockára.
Ha a hordozó felől nézve fejjel lefelé van a szám, és valamennyit elcsúszva, akkor viszont az emulzióval követlenül érintkező papírra nyomtatott szám hagyott nyomot az emulzión.
Ui.: Ha már máskor is előfordult másmilyen gyártmányú filmmel ugyanez a jelenség, akkor a közös pont vagy a tárolás, vagy a fényképezéshez használt eszköz/módszer lehetett. Vagy esetleg a labor, pontosabban az ottani tárolás, vagy filmbefűzés része a dolognak, már ha mindkét filmet ugyanott dolgozták ki. Itt kellene elkezdeni a gondolkodást, meg azon sem ártana tűnődni, hogy a filmek ugyanabból a forrásból lettek-e beszerezve, mert ott is kaphattak valamilyen nyaklevest. Esetleg egy jó kis röntgenezést a szállításnál.
Ha esetleg meg lehetne állapítani, hogy az adott kockán a saját számozása látszódik-e, vagy odébb lévő számozás, az nem ártana. Akkor lehetne következtetni, hogy a filmkapuban lévő film kapott hátulról valami hatást, mondjuk jó meleget/infrát a filmtartón keresztül, és az égett bele az emulzióba, vagy a tárolás során az emulzióval közvetlenül érintkező papír festékanyaga hatott-e az emulzióra?
A Noblex hátsó része nem valamilyen műanyag véletlenül, ami hosszú ideig volt kitéve erős napfénynek? Mert úgy tudom, hogy a műanyagból készült gépekbe nem szabad infrára érzékenyített filmet tölteni, ugyanis az anyaguk átengedi az infra tartományt. Nyilván a TMax alapból nincs érzékenyítve infrára, viszont azt senki sem tudja, hogy nem ócsítottak-e rajta valamit.
Úgy már jártam, hogy 6x9-es klappkameránál a lezárható vörös ablak nem zárt rendesen, és a papír felől fényt kapott a tekercs. De az nem így nézett ki, a papír rendes fényzáróként működött. Ott oldalról, a film szélétől volt fénybeszűrődés.
Az szerintem nem szemcse, hanem a papír valamilyen anyaga az emulzióban. A foltok az a beszívódott festék, vagy vegyszer nyoma, ami aztán egyenetlen hívást eredményez.
Nekem a rollei orthoval volt bajom. A film egy milliméterrel keskenyebb volt a minimális szabványnál. Lehetetlen volt akármilyen szabvány orsóban hívni. Arra sem bajszintottak semmit.
miutan egesz jo volt a tmax400 a noblexben, gondoltam most kiproszalom a tmax100-at, mennyivel elesebb
eredmeny megjött es erdeklödnek a nagyerdemütöl: mikor eg bele a transzportpapir kepszamozasa a filmbe?
egyebkent iszony szar szemcses az elöhivas. a 400as ehhez kepest tüeles. neztem 06/2017-es a 100 as, vegig hütöben volt, ennyi idö alatt nem szokott megromlani
egyszer mar volt ilyenem egy rollei 400-assal. sajna anno nem kaptam ra valaszt, hogy ez hogyan is törtenik pontosan
Ne hidd, hogy az emberek nem olvassák a soraidat, vagy nem értik az érveidet. Mindössze nem te vagy az egyetlen akit/amit olvasnak, értelmeznek. Elejétől a végéig erőltetni az általad preferált folyamatot senki sem fogja, szimplán mert mindannyian másként dolgozzuk fel, értelmezzük és használjuk felaz információkat.
Sziasztok! Magam nem folytatnám a vitát szóban, ha valakit érdekel miről beszélek be tudom mutatni a gyakorlatban, a fényméréstől a kész analóg képig.
Akit érdekel keressen meg, első lépésben meg tudom mutatni a új laboromat és tudok mutatni jópár analóg nagyítást is a helyszínen, nagyon különbözőeket. A tisztelt érdeklődő meg eldöntheti a látottak alapján, érdekli é egy full gyakorlati bemutató.
Remélem akinek más módszere van mint nekem, Ö is be tudja mutatni az esetleges érdeklődőknek. Az érdeklődő elmegy több helyre, és eldöntheti melyik módszer szimpatikus neki, és melyik módszerrel érhet el, könnyen jól nagyítható negákat.
A kérdésed másik részét meg nem nagyon értem, ha valaki megtanulja a zónarendszert, tudja alkalmazni stb., hol van az előírva, hogy innentől kezdve csak méricskélve fotózhat, kisérletezgethet.
Nem tudom vettél é mostanában fotópapírt vagy nézted é a fotópapír árakat. Amit ajánlok a kevesebb selejt, minőségibb nagyítás. De nézzünk egy konkrét példát, Work normál papírra nagyítanál, mondjuk 5Fé van a témán, hogyan olvasható ki, a gyári Ilford adatokból a megfelelő hívásidő.
