"Az egyik legfőbb probléma ezzel az, hogy maga Kádár is annak a kemény vonlnak a része, amelyik részt vett a 45-56 közto időszak csunyább részeiben. Ez alig köztudott. Szerepe a Rajk-perben, belügyminiszteri tevékenysége, és még sok minden.
A megtorlások jelentős részért személyesen is felelős. Az '57-ben, de főleg a 60-as években kialakult helyzet annak a felismerése, hogy a legnyugatibb csatlós államokban nem lehet ugyanazt csinálni, mint "otthon" a SZU-ban, mert ahoz ezek a társadalmak túl "nyugatiak" voltak. (Az orosz, román, bolgár stb.-hez képest.)
Szűcs Jenő elmélete a a 3 történelmi régióról valóban működött.
Én abban a látom a problémát, hogy a nálunk idősebbek csak a szépre emlékeznek, és ezel a részévével nem akarnak mit kezdeni, mert nem egyszerű elfogadni.
Kádárnak már nem sok köze volt gyakorlatban a 80-as évek végéhez, de a korábbi beidegződések egy része igen is működött még."
Ezt a beírást írtam be egy fórumba, itt a polidilin. Ellenvéleményeket várok, lehetőleg olyanoktól, aki értenek a dologhoz. Nálam jobban.
Mennyiben van igazam , és mennyiben nem. ott lehülyéztek érte, és megkérdőjelezték. Végzős történész vagyok.
Gratulálok. A szűk látókörűség, a történelmi ismeretek és összefüggések totális hiányát sikerült felvillantanod pár hozzászólásoddal. Az nyilvánvaló, hogy életedben nem olvastál el egyetlen történelmi művet sem, a "Kádár hazaáruló" mantrát hajtogatod egyfolytában anélkül, hogy ezt egyetlen érvvel is alátámasztottad volna, vagy elgondolkodtál volna azon, hogyan került az ország abba a helyzetbe, hogy Rákosi és Kádár itt hatalomra kerüljön.
Minekutána nem kívánok lesüllyedni a szintedre, ezért negligállak. x
Egyébként csak ne terelj, ne személyeskedj, itt kádárról van szó, nem a családomról vagy XY-ról a XVI. században (amit tegyél fel a megfelelő topicban, mert itt csak terelés).
leváltása után az akkor érvényes btk szerint is el kellett volna ítélni, ha bíróság elé állítják, sajnálatos módon nem élte meg a rendszerváltást, amely után törvényesen felelhetett volna tetteiért, vagy szökött volna gazdáihoz, mint Honecker tette.
Ugyan már, a szerencsenmosdatásotok kora lejárt, kádár papa bizony hazaáruló volt és szégyen, hogy vannak még - ha szerencsére egyre kevesebben is - akik megpróbálják lehazudni, relativizálni a valóságot. Bizony muszkavezető volt, aki tételes hazáruló, majd egész politikai pályafutása alatt vazallus kiszolgálója volt az adott szovjet főtitkárnak. Nagy patrónusának, hruscsovnak a leváltásán kicsit duzzogott, de a moszkvai irgum, burgum után brezsnyev elvtárs csókosa lett. Szó szerint.
Kevés?? :D Legalább 30 ember. Inkább több. Évszázadonként több mint 3-as átlag.
Ja, Istvánt - szándékkal - ki is hagytam. Erőszakkal, idegen katonaság igénybe vételével, megváltoztatta a társadalmi berendezkedést. S ne mondd, hogy eredendően joga volt rá, lévén pont ekkor dőlt el a szeniorátus - primogenitúra kérdés (illetve, Imre korai halála miatt igazából véglegesen még ekkor sem), tehát csak a győzelme után lett elmondható, hogy jog szerint tette amit tett.
Jobb híján komolytalankodsz, relativizálsz.
Kádárt miért nem kell történelmi környezetébe helyezve értékelni,
I. Bélát, III. Bélát, Bocskait, Bethlent, Andrássyt, stb. miért kell?
(Hogy Horthy uralomra jutásának jogszerűségéről, körülményeiről már ne is beszéljünk.)
Elvakítanak a szubjektív érzelmeid. A családod története. Az időbeni túl közeliség. Tudósemberhez méltatlan, elfogult megnyilvánulás. :P
Nem csak ő, vagy én nevezi hazaárulónak, hanem ő tette azzá magát. Nem kell mosdatni. Aki idegen hadsereggel jön a sajátjai ellen, idegen érdeket képvisel és érvényesít az bizony hazaáruló.
A régebbi BTK szerint is:
"Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét, vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el"'
Bőven kimerítette a tényállást Kádár János, hazaáruló.
"Aki nem akar hazaáruló lenni, aki nem akarja a népét irtani, az egész egyszerűen nem árulja el a hazáját, és nem irtja a népét."
Az, hogy te valakit hazaárulónak nevezel, még semmi köze a valósághoz. Véleményed persze lehet, még ha szánalmas is.
Például.
Horthy az antant kegyéből lett kormányzó, miután a román csapatok nyomán bekullogott a fővárosa.
A II. világháborúban pedig százezreket küldött a szovjet frontra meghalni, pedig a SZU-val szemben semmiféle követelésünk nem volt. Sem területi, sem más. Egyszerűen szolgai módon alávetette magát és az országot Hitlernek. Az eredmény: milliónyi halott, romba döntött, és totálisan kifosztott ország. Ahhoz persze már nem volt bátorsága Horthynak, hogy '45 után hazajöjjön és szemébe nézzen a népének.
Horthynál nagyobb hazaáruló nincs a magyar történekemben, ehhez képest az, hogy Kádár felkötött 200 embert, lófütty.
"Az nem ment fel egy bűnöst sem, hogy arról fantáziálunk, hogy ha egy másik bűnös lett volna a bűnös, akkor az még bűnösebb lett volna."
Belekeveredtél a saját mondanivalódba, mint majom a házicérnába. Szóval azt javaslom, hogy ennek fuss neki még egyszer :)
"Kádár szerette a hatalmat, és vállalta a bűnöket, amiket el kell követnie a hatalom birtoklása érdekében. Bűnos volt."
Érdekes módon azok nagy része, akik éltek a Kádár-rendszerben, teljesen másképp gondolják.
Igen, pontosan erre számítottam. Érvek hiányában elegánsan kihátrálsz a témából.
A legegyszerűbb bírálni, vagy mocskolni valakit, de amikor arról van szó, hogyan kellett volna jobban csinálni, akkor rendszerint elfogy a tudomány, és marad a süketelés.
"Szerintem meg már a magyarok többsége - életkori okokból - nem tudja milyen volt az átkosban, illetve már érdemben azt se tudja ki volt Kádár, s nem is érdekli. Egyébként ez így van jól."
És ez miért "jó"? A Kádár-korszak éppen úgy történelmünk része, mint a Horthy/Szálasi/Rákosi korszakok. Apám mindegyikben élt, és volt összehasonlítási alapja: A világháború borzalmai, Szálasi ámokfutása, kitelepítés Felvidékről, a Rákosi-rendszer beszolgáltatásai és nyomora után a család számára a Kádár-korszak maga a megtestesült nyugalom, és jólét volt. Pedig a háború előtt sem éltek rosszul ... és ez nem nosztalgia, hanem tapasztalat.
Szerintem meg már a magyarok többsége - életkori okokból - nem tudja milyen volt az átkosban, illetve már érdemben azt se tudja ki volt Kádár, s nem is érdekli. Egyébként ez így van jól. Nosztalgia legfeljebb az egykori haszonélvezőiben van, illetve a fiatalságuk után nosztalgiázó idősek egy részénél.
Pontosan Ady az egyik aki nemcsak a kritikájával, hanem létével és költészetével a dualizmust fényezi, meg Mikszáth, Jókai, Móricz, Munkácsy, Ybl, Hauszmann, Liszt, Erkel,
.
Véletlen sem általános tendencia, hanem az ország mint a birodalom részének sikeres felzárkózása Európához (ami igen ritka volt ezelőtt, ha volt egyáltalán)
A kivűándorlás miatt attól tartok kevered a Horthy rendszerrel
.
Ami a világháborúba való belesodródásunkat illeti és ennek előkészítését lásd a mártírhalált halt Somogyi József könyvét: A szabadkőművesség magyarországi történetéről és munkáiról.
Valóban Budapest akkor épült. Meg sok város is. Meg micsoda fejlődés: urbanizáció, vasutak, gázlámpák, telefon, automobil...
Dehát ez általános tendencia volt, mint ma az internet, mobiltelefon, okostévé, stadionok.
És mi van a mélyben: kivándorlás, korrupció, panamák, szegénység, országromboló nacionalizmus, ostoba hübrisz. Aztán durr bele a világháborúba. Ady egész életműve arról szól, hogy mennyire rohadt volt az a rendszer.
És Ady pontosan láttam hogy az egész tönkre fog menni, és Erdélyt is elveszik.
Igen a sikeres dualizmusnak a legnagyobb tragédia vetett véget. Olvastam de nézek és látok is.
Hosszú idő után Magyarország először kerül Európai középhatalmi státusban és történelmi örökségünk 80%-a (belelértve teljes Pestet a Keleti magasságáig) ekkor épül meg.
Ugyanakkor árnyoldalai mindennek megvan, ahogy a vita hevében is csak azt képesek látni, akik csak a cáfolatra törexenek.
Kérdésem: hogy kerülhette volna ki,ha sem az eladósodásban nem volt döntése: mert az pl. az afgán háborúkra ment és a szocialista rendszer exportjára (ti. szinte csak Magyarországnak adtak hiteleket) és ezt a világrendszer használta a Szovjetúnió diszponálásával.
.
Másrészt a magyar gazdaságot sem Kádár rendszere határozta meg: hanem a KGST döntött: mit alapíthatnak és mit kell felszámolni az egyes országokban és a KGST-n belül is a Szovjetúnió diszponált.
.
Tehát hogy kerülheti el a Kádár rendszer a csődöt?
"munkánk szinte semmi nem volt,"
Az első szám első személy rátok vonatkozhat és ha ingyenélők voltatok az szerencsés volt, édesanyám belerokkant a munkába :(
.
"Ez volt Kádár sikerének titka. És ez lett az ország tragédiája."
.
Az ország tragédiája: hogy ez egy kritikus fejlődési (pótolhatatlan) volt a kapitalizmus történetében, amikor a nemzeti tőke multinacionálissá alakul: ettől kezdve megszűnik a versenyhelyzet, tehát a 90-es évek exkomm országai már képtelenek felzárkózni. (pár félfelzárkózó szerencsés kivételt)
.
"Okosság, szorgalom, tudás, képesség és hajlandóság, az nincs!"
.
Egyetértek és ezt te tudod legjobban mi van nálad. Jó dolog, hogy a magyaroknál és más nemzeteknél szerencsére van. Magyaroknál és exkommoknál az okosság, tehetség, tudás és képesség behozhatatlan versenyhátránnyal is társul ami exkomm örökség.
volt iparunk, jó pénzünk,jólétünk,munkánk,jó közbiztonság volt.
Elég gyenge iparunk volt, a pénzünk sem érte el még a szlovák korona szintjét sem, a jólét látszólágos volt, mindenki ugyanazt a szegénységet látta maga körül, amihez képest kissé gazdagabbnak érezhette magát időnként, munkánk szinte semmi nem volt, maximum munkahelyünk, a jó közbiztonság meg elég rossz volt, legfőképpen mert a rendőrök is rásegítettek a félelemre és a fenyegetettségre.
ma ezek közül egyik sincs meg!
Ha a hazugságok helyett a tényleg volt dolgokat vesszük alapul, akkor hála Istennek!!!
Gondok persze, attól még vannak ma is.
Kádári örökség, és a mai Magyaroszágon is még általános jelenség, hogy a dolgozás a munkahelyen eltöltött időt jelenti, a produktív munkaköri tevékenység helyett. És akinek akkor kényelmes volt a 8 óra semmittevés, 8 óra szórakozás, 8 óra alvás, az ma is visszasírja azokat az időket.
˝Rosszkedvű emberekkel nem lehet szocialzmust építeni. Felvesszük a kölcsönt a nyugattól, felépítjük a szocializmust, legyőzzük a kapitalizmust és nevetve visszafizetjük, amit onnan kértünk.˝
Ez volt Kádár sikerének titka. És ez lett az ország tragédiája. Ezért a magyarok az életszínvonalukat mind a mai napig magas kamatú kölcsönök felvételével emelik, és nem a munkájuk produktívabbá szervezésével, szorgalommal vagy innovációval. Követelőzés, nagypofájúskodás, ingyenélésre vágyás, az van! Okosság, szorgalom, tudás, képesség és hajlandóság, az nincs!
Nemrég megnéztem egy videót Zachar Józseffel, amiben az életéről mesélt. Szomorú volt hallani, hogy akkor, amikor ő volt gyerek ugyanúgy pazarolták a tehetséget és a tudást, mint sokkal később, akár ma is. Csepelen nőtt föl (az akkoriban nem tartozott Budapesthez), ott is járt alapiskolába, ahová száműztek egy ludovikás német-latin tanárt, hogy tanítsa a kisgyerekeket oroszra. :-)
Nekem személyesen a fordítottja jutott. Ani néni a Felvidékről áttelepült orosztanár mesélte a rendszerváltás környékén, hogy jövőre már németet fog tanítani, és mennyi is az alkalmankénti penzuma a tanulásban. :-(
Kádár ha vonaton utazott, akkor lakott területen kívül úgy 300-500 méterenként, lakott területen belül úgy 150-250 méterenként munkásőrök, rendőrök, katonák álltak a vasútvonal mentén.
Ez ugye egy Budapest-Záhony távon (351 km) minimum 2000 főt jelentett.
A többség munkásőr volt, mert ennyi rendőrt nemigen tudtak összeszedni.
Idáig OK hisz a többség ismeri a történetet.
-------------------------
De az utazását biztosítró kormányőr parancsnoknak volt honnan merítenie a példát :
.....".....Arra is emlékszem, hogy amikor Horthy Miklós és családja ingázott Budapest és Kenderes között, akkor 500 méterenként lovas csendőrök álltak sorfalat az úton, s ezekben az időszakokban a mi tanyánkon napokig vagy 20-25 ló volt bekötve......."
