A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Csak kettő arc tg számolás az egész. A Hold látszó szögátmérője 34%-a a Föld látszó szögátmérőjének az EPIC kamera felvételén átlagos sugarakkal meg távolságokkal számolva.
Az árnyékról meg szakadjál már le!
Mondtam: nem minden újholdkor van a Földön napfogyatkozás, sőt baromi ritka, hogy éppen egyvonalban van a Föld-Hold-Nap az újhold idején. Marhakönnyű annak az árnyék "csóvának" alul vagy felül elvétenie azt a picike Földet...
Érdekes, hogy amikor a naprendszer bolygóit vizsgálod, akkor nagyon jól tudod, hogy a Napot kell állónak tekinteni, és nem a galaxis középpontját. Ezt jól gondolod.
De amikor a Föld-Hold rendszert vizsgálod, akkor már elhagy a józaneszed, és elfelejted, hogy ebben az esetben pedig a Földet kell állónak tekinteni. És ebben a rendszerben a Hold nem forog.
"Mindenesetre a Hold mozgása során a nagy sötét foltnak el kellett volna fordulnia egy kicsit."
Miért kellett volna????
Kötött keringés, hahó!!!!!
Gondolkozzál egy kicsit bmeg...
Az EPIC kamerája összesen 0,6° látószögű. Amikor a Hold áthalad ezen a 0,6°-on, akkor a pályájának is csupán tizedfoknyi szakaszát teszi meg. És a Hold teljes pályája megtételekor tesz egy fordulatot. Olyan picikét fordul el ez alatt a 0,6° tartományon áthaladás alatt, hogy azt te észre se veszed. Lehet, hogy egy pixelnél kisebb az elfordulás mértéke.
Azt a választ kaptam, mert én is feltettem a kérdést, hogy pont maga alatt és takarja. Nos nem annyira logikus a dolog. Sőt a méret arányok sem a megadott távolság alapján.
De ez annyira nem is érdekel. Kis hal.... A BigBang elmélet bukás az ami nagynak számít.
"Nekem fura, mert csak egy földrész látszik rajta."
Nézzél meg egy földgömböt, szerencsétlen.
"Tehát ugye a 3D-és dugóhúzó pozícióból honnét is lett ez felvéve?"
Szerintem szakadjál le erről a "3D dugóhúzózás" baromságról.
Amikor lehet, akkor érdemes egy használható kezdőpontra felírni a mozgásokat. A Naprendszerben pedig a használható kezdőpont a nyugvónak tekintett Nap. Ekkor minden körülötte kering nagyjából egy síkban nagyjából körpályán.
"Állítólag egy Lanrange pontból."
Pontosan onnan. Nem "állítólag".
"De akkor a Hold sötét oldala most éppen világos?"
Ennyire nem lehetsz egyszerű, b+!
A "Hold sötét oldala" kifejezés egy szófordulat a Hold Földről nem látható túloldalára. Mindenki aki egy kicsit is belegondol, maga rájöhet, hogy újhold idején a Nap éppen ezt a túloldalt világítja meg, tehát a "sötét oldal" kifejezés nem azért született mert ott koromsötét van. Maximum azért, mert ismeretlen volt az első holdszondák fellövéséig.
Másrészt pedig az L1 Lagrange pont a Föld és a Nap között helyezkedik el, és éppen 365 nap körül kerüli meg a Napot pont mint a Föld. Azaz ebből a pontból mindig és kizárólag MINDIG a Föld napos oldalát lehet fényképezni, újhold idején pedig esetleg a Hold is belemászik a képbe és annak is a napos oldalát fényképezi a szonda, hiszen a Nap mindig hátulról süt a kamerájához képest.
"Meg a Lagrange pontok két testre lettek kaiagyalva és nem háromra."
Qrvára nem érted te ezt az égimechanikát se. A Föld-Nap L1 Lagrange pontja éppen két égitest kölcsönhatásából jön létre: Föld és Nap. (Amúgy a Hold egy nagyon picikét perturbál, de nem sok vizet zavar. De ki is számolhatod, mekkora a hatása a Holdnak az L1 pontba rakott űrszondára!)
Nekem fura, mert csak egy földrész látszik rajta. Tehát ugye a 3D-és dugóhúzó pozícióból honnét is lett ez felvéve? Állítólag egy Lanrange pontból.De akkor a Hold sötét oldala most éppen világos? Meg a Lagrange pontok két testre lettek kaiagyalva és nem háromra. Főként a NAP és Föld viszonyára.
