Olvasom, hogy novemberben emelés várható, ha ez valós akkor ebben az évben a nyugdíjasok kb. 10% körüli emelést kapnak.
"Novemberben újabb 0,9-1,4 százalékos, vagy akár magasabb nyugdíjemelés is esélyes lehet
Farkas András nyugdíjszakértő úgy véli, a júliusit követően novemberben is szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció. Ennek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté, amikor a KSH közli a január-augusztusi inflációt.
A nyugdíjszakértő megemlíti, az MNB akár 9,8 százalékos, az IMF pedig 10,3 százalékos éves inflációra számít, amelyek alapján a novemberi korrekciós emelés mértéke 0,9 – 1,4 százalékos lehet, de ennél magasabbra is nőhet."
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tart csütörtökön Kormányinfót a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében. A sajtótájékoztatón a meghívó szerint arra a kérdésre kaphat választ a nyilvánosság, hogy mit és miért tesz a magyar kormány.
3,9 százalékos nyugdíjemelés lesz július elejétől, és a megelőző hat hónapra vonatkozó emelést július elején egyösszegben kapják a nyugdíjasok — közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Ezzel a jegybank által elismert 8,9 százalékos inflációt kompenzálják, tette hozzá.
Rémisztő: a nyugdíjasok és a szegények lesznek az igazi áldozatai a brutális drágulásnak, mutatjuk, mi vár rájuk
A fogyasztói árindex alakulása azt mutatja, a kispénzűeket sokkal súlyosabban érinti a drágulás.
dén márciusban 8,5 százalékos volt a pénzromlás üteme, ilyen tempójú inflációt másfél évtizeddel ezelőtt lehetett utoljára látni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly március és az idei első tavaszi hónap között ilyen mértékű volt a pénzromlás, és tény az is, hogy az infláció az előző hónaphoz képest is gyorsult - írja a Pénzcentrum.
A lap emlékeztet arra: bár a statisztika tavaly óta azt mutatja, hogy a nyugdíjasok esetében kisebb a fogyasztói árindex emelkedése, ha azonban az élelmiszerárakat nézzük, máris rosszabb a helyzet, mint a teljes népességre vonatkozó.
Az élelmiszerek ugyanis átlagosan 13 százalékot drágultak, ám a nyugdíjasok esetében az élelmiszer-infláció 13,4 százalékos volt, azaz 0,4 százalékkal magasabb, mint a teljes társadalmat érintő drágulás.
Ha pedig a legalacsonyabb jövedelmű csoportot nézzük, az ő helyzetük még rosszabb: esetükben 13,6 százalékos a fogyasztói árindex változása.
Alighanem a lendületes kormányzati osztogatás járulhatott hozzá, hogy az újabb és újabb inflációs rekordok miatt egyre több nyugdíjas számított a választások előtt extra kompenzációra. Februárban a drágulás 8,3 százalékos lett, az élelmiszerek ára viszont 11,3 százalékkal ment feljebb.
Az MNB az alapkamatot éppen az inflációra hivatkozva emelte meg drasztikusan, egy egész százalékponttal.
A jegybank várakozása szerint a márciusi infláció 8,5-9 százalék lehet. A friss prognózis szerint éves átlagban a drágulás 7,5–9,8 százalék között alakulhat.
Érdemes felidézni, hogy az eredetileg tervezett három százalék helyett 5 százalékkal emelték a nyugdíjakat az idei év elején.
A Pénzügyminisztérium (PM) most kiadott közleménye alapján a gyors emelésben reménykedőknek csalódniuk kell.
Mint a szaktárca hangsúlyozta: a kormány a nyugdíjemelés mértékéről az inflációs előrejelzés alapján előzetesen dönt.
Így jött ki az 5 százalék. A PM annyi bíztatót közölt, hogy ha a nyugdíjemelés és a tényleges infláció között jelentős lenne (már tudjuk, az) az eltérés, akkor két lépcsőben egészítik ki a nyugdíjakat.
Ezek közül az elsőre júniusban, a másodikra (szokás szerint) novemberben kerítenek majd sort.
"Sokan nem tudják ,hogy az infláción való tartás az nem jelent mást mint agy bizonyos szinten tartást, semmiféle fejlődést nem tesz lehetővé.
2012-től amikor a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emelték , az azt jelentette, hogy a nyugdíjak értéke nem volt több mint a 2012-es érték.
Közben a bérek az infláció többszörösével nőttek, és ezért a nyugdíjasok elszegényedtek a dolgozókhoz viszonyítva.
Azt sem szabad elfelejteni hogy ez a kormány mindig kevesebb inflációt jelentett be a valóságnál , ami egyrészt azt tette lehetővé hogy a ki nem fizetett nyugdíjemeléseket a kormány 10 hónapig ingyen használta, másrészt a novemberi nyugdíj korrekciót úgy kommunikálták, hogy azt a kormány áldásos tevékenysége miatt tudták kifizetni karácsony előtt.
Szerintem az a legjobb ha felfedezik a nyugdíjasok, hogy még most is 2012-es szinten élnek , mert nyugdíjak csak az inflációval emelkedett, és az infláció ugye elvitte a nyugdíj emeléseket!"
"... a pluszellátás mindenképpen jól jött a kevés pénzből élő időseknek, örülni kell minden forintnak. De – ahogy fogalmazott –
nem kell tőle elájulni, mert erősen átveri a nyugdíjasokat a kormány.
A vegyes indexálás kivezetése miatt ugyanis ellátásuk 25 százalékát veszítették el.
Tavaly például, amikor 150 ezer forint volt az átlagnyugdíj, annak 25 százaléka 37 500 forint volt.
Ez egy évben 450 ezer forint veszteség – jelentette ki az érdekvédő.
Átlagosan ennyivel magasabb nyugdíjat kaphattak volna, ha a Fidesz-kormány visszaállítja a régi rendszert.
Idén pedig már ennél is magasabb lenne az összeg.
Úgy fogalmazott: ennek arányában érdemes mérlegelni és értékelni a pluszjuttatásokat, és így azonnal kiderül, hogy azok messze nem pótolják az elmúlt 12 év veszteségét."
Úgy elszabadultak az árak, hogy újra rendkívüli nyugdíjemelésre lehet szükség
Év elején csupán 5 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat. Ehhez képest februárban már 8 százalék fölé ugrott az átlagos áremelkedés az országban, úgy, hogy élelmiszerárstop meg rezsibefagyasztás és benzinárstop is van.
Ezek májusban-júniusban érnek véget (a mostani állapot szerint), ezért utána jókora ugrás lehet az inflációban, sőt, az orosz-ukrán háború miatt még inkább drágul az élet (a nemzetközi energiaárak felrobbantak).
Elemzők ezért arról beszélnek, június környékén kétszámjegyű, vagyis 10 százalék felettre gyorsulhat az áremelkedési ütem, és az egész évben is jócskán magasabb lehet a drágulás, mint amire egy-két hónapja számítottak.
A nyugdíjtörvény szerint novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre van szükség, ha a januári nyugdíjemelés mértékét az adott év első nyolc hónapja tényadatai alapján számított éves infláció mértéke meghaladná.
A megszaladó infláció miatt azonban nem várhat a korrekció novemberig, hiszen addig a nyugdíjasok a békeévekben megszokottnál sokkal nagyobb mértékben kényszerhiteleznék a magyar államot – véli Farkas András.
A napi.hu által idézett nyugdíjaszkértő szerint azonban ahogyan tavaly júniusban, úgy idén is szükség lehet egy rendkívüli emelésre, hogy a dráguló termékeket, szolgáltatásokat valamelyest ellensúlyozni lehessen.
Bár most a 13. havi nyugdíj újra bevezetéséről hangos az Orbáni média, azt nem árt elfelejteni, hogy 2008-ban csak átmenetileg leg felfüggesztve a 13. havi nyugdíj a Bajnai-kormány által, ami csak 12 év után, a választások évében jutott újra eszébe Orbánnak.
Ám ennél egy sokkal nagyobb bűnt is elkövettek a nyugdíjasokkal szemben.
A nyugdijguru.hu szakportál hívta fel rá a figyelmet, hogy a 13. havi nyugdíjakról való elfeledkezésnél sokkal nagyobb vétke is van az Orbán-kabinetnek.
A napokban postázott 13. havi nyugdíj hatása olyan, mintha 8 százalékos emelést kapnának a jogosultak.
Annak fényében, hogy eközben az élelmiszereknél 7 százalékos, egyes esetekben pedig ennek többszöröse az infláció, azt eredményezi, hogy
a nyugdíj vásárlóértéke egyáltalán nem nő!
Igaz, hogy eddig is ki lettek egészítve a nyugdíjak az inflációval (mindik csak szigorúan utólag), de ez csak annyit jelent, hogy forintban kifejezve ugyan nőttek a nyugdíjak, de az értékük azonban nem, nem tudunk belőle többet vásárolni, vagy megtakarítani.
Mindez az Orbán-kormánynak köszönhető, hiszen ők vezették ki a vegyes-indexálást, ami azt jelenti, hogy nem csak az inflációt veszik figyelembe az emelésnél, hanem azt is, hogy mennyivel nőtt a nemzetgazdasági átlagkereset.
A gazdasági eredményeire oly büszke Fidesz csupán ezzel a döntésével
havi 40 ezer forintot húzott ki egy átlag nyugdíjas zsebéből!
Ahogy a szaklap írja, amennyiben maradt volna a vegyes-indexálás, akkor most 2022-ben az átlagnyugdíjak 200 ezer forint felett lennének!
Ne feledjük, a Fidesz által pocskondiázott 2010. előtti szocialista kormányzás alatt ez a rendszer működött, nem rövidítve meg mindenféle államháztartási trükkel a nyugdíjasokat.
Április 3-án lesz esélyünk véleményt nyilvánítani, vajon Mészáros Lőrinc zsebébe vándoroljon, vagy a nyugdíjasok kapják meg az adóforintjainkból a nekik járó juttatásokat?
Délután ismerteti a nyugdíjakkal és a nyugdíjasokkal kapcsolatos programját a hat ellenzéki párt és a Mindenki Magyarországért Mozgalom alkotta Egységben Magyarországért.
Két tervezett intézkedésről azonban már beszélt videójában Varju László DK-s politikus és Juhász László, a MASZSZ nyugdíjas tagozatának elnöke: a nyugdíjemelésnél a svájci indexálásbevezetéséről, valamint a 100 ezer forint alatti nyugdíjak egyszeri korrekciójáról.
Az Egységben Magyarországért ma délután mutatja be a nyugdíjasokat érintő programját. A tájékoztató előtt Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje részt vett az Országos Nyugdíjas Parlament és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozatának fórumán, ahol először beszélt a hat ellenzéki párt és a Mindenki Magyarországért Mozgalom közös, nyugdíjasokkal kapcsolatos programjáról.
A program fontos és kiemelt ügyként kezeli a nyugdíjasok életét, életkörülményeit és a velük való együttműködést – mondta el a tanácskozáson részt vevő Varju László DK-s képviselő, aki Juhász Lászlóval, a MASZSZ nyugdíjas tagozatának elnökével két intézkedésről is beszélt mai Facebook-videójában, amely bekerült a közös programba.
Az egyik a svájci indexálás ismételt bevezetése. Juhász László szerint a 2,7 millió nyugdíjból és nyugdíjszerű ellátásból élő emberre nem figyel a kormány, csak a választások előtt lettek fontosak.
A MASZSZ egyik legfontosabb követelése volt a 2011-től alkalmazott, csak az inflációt figyelembe vevő nyugdíjemelés eltörlése, Juhász szerint emiatt szegényednek el a nyugdíjasok.
Minden ellenzéki párt követelésében benne van, így a közös programba is bekerült a jelenlegi, inflációkövető nyugdíjemelés helyett a vegyes indexálás, népszerűbb nevén a svájci indexálás ismételt bevezetése.
Ez az infláció mellett figyelembe veszi a bérek emelkedésének arányát is a nyugdíjak év eleji emelésénél.
A másik intézkedés, amely bekerült a közös ellenzéki programba, a nyugdíjak egyszeri kiigazítása 100 ezer forintra.
Ez méltányossági nyugdíjemelés egyszeri biztosítása lenne a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek; ez azt a lemaradást próbálja ellensúlyozni, hogy ők a legnagyobb kárvallottjai az elmúlt tíz évnek – mondta el Juhász László.
Ők a megélhetési minimum alatt élnek.
Juhász szerint több mint 500 ezer ember él 80 ezer forint, vagy az alatti nyugdíjból, ami a minimális megélhetést sem biztosítja.
Ők azt kérik, hogy senki ne kapjon a megélhetési minimumnál kevesebb összeget.
Nemigen vagy ott. Vedd figyelembe az inflációt. Akkorát nem emelt még a könyöradomány 80 ezerrel együtt sem. Ha még kocsid is van és használod is........
Aki nem nyugdíjas annak csak az jön le, hogy 5% emelést kapnak a nyugdíjasok.
Ahogyan írod, amióta én nyugdíjas vagyok emelést nem kaptam, csak inflációt követő emelést, ami azt jelenti az esetemben, hogy ott vagyok vásárlóértékben amikor eljöttem a munkából.
Egyetértek amiket leírtál, szomorú, hogy ilyen helyzetben vagyunk.
A svájci indexálást kivezették és bevezették 2011-ben ezt a rendszert. Lehet, hogy nekik jó de nekünk nem.
Orbán: Öt százalékkal nőnek a nyugdíjak januártól.
A hétfői Parlamentben Orbán Viktor a korábban tervezetthez képest magasabb nyugdíjemelést jelentett be.
Annak nyomán történt ez, hogy az LMP-s Schmuck Erzsébet (LMP) arról kérdezte a miniszterelnököt: megteszi-e és mikor a szükséges lépéseket a kormány, hogy a nyugdíjak januárban megegyezzenek a tényleges infláció mértékével?
Erre a kormányfő úgy reagált, hogy az alighanem Schmuck Erzsébetet is meglepte.
A miniszterelnök ugyanis azt is mondta, arra tesz javaslatot, hogy januártól ne 3, hanem 5 százalékkal emeljék a nyugdíjat.
Hozzátette: ami az inflációt illeti, az “22-ben 5 százalékos lesz a jegybank tájékoztatása szerint”.
Négy hónap alatt háromszor kapnak plusz pénzt a nyugdíjasok
Jó eséllyel áprilisban lesznek a választások, és a kormány leplezetlenül azt domborítja ki, hogy mennyi plusz juttatás üti a nyugdíjasok markát mostanában.
Novemberben egyrészt év elejéig visszamenőleges nyugdíjemelést kaptak a nyugdíjellátásban részesülők a vártnál magasabb áremelkedés miatt, de az igazán nagy tétel az egyszeri, mindenkinek ugyanakkora, 80 ezer forintos nyugdíjprémium volt.
Így novemberben az addig megszokotthoz képest egy durván 150 ezer forintos átlagnyugdíjra jogosult idős további 100 ezer forintot kapott.
Januárban jön a nyugdíjemelés, amely szinte biztosan nagyobb lesz az eddig belengetettnél, de a kormány december közepén árulja el, hogy pontosan mekkora.
Mindenesetre 3 helyett 5 százalék körüli lesz az emelés, így az átlagnyugdíj szintjén ez úgy 7 ezer forint havi pluszt jelent.
És februárban a törvényben rögzítettnél nagyobb, kétheti helyett teljes havi, 13. havi juttatás is érkezik a normál havi ellátáson felül.
Az infláció növekszik és ezt a nyugdíjemelés követni fogja 2022-ben?
Nagyobb lehet a nyugdíjemelés év elején
"Jó ideje ostorozzák a kormányt nyugdíjas szervezetek amiatt, mert direkt a valós áremelési ütemnél alacsonyabb mértékben emeli év elején a nyugdíjat, és emiatt csak év vége fele, utólag kapnak kompenzációt, kiegészítő emelést a jogosultak. Így nézett ki jövőre is, csupán 3 százalékos nyugdíjemelés van beépítve a költségvetésbe.
Most azonban két fontos fejlemény is történt, ami után nagyon nehéz lesz a kormánynak kitartania a 3 százalék mellett.
Ugyancsak 5 százalék körüli inflációval jött elő az OECD legfrissebb előrejelzésében.
Gulyás Gergely miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kormány megvárja a jegybank december közepi előrejelzésének frissítését, és az alapján módosíthat.
Most Matolcsy lényegében elárulta a december közepi jelentés számait. Így aztán 5 százalék körüli infláció ugyanekkora nyugdíjemelést indokolna.
És politikai megfontolások is abba az irányba mutatnak, hogy a kormány ne ragaszkodjon a valóságtól elmaradó 3 százalékos januári emeléshez.
Mert ha ragaszkodna, akkor csak jóval a választások után, novemberben lehetne kiegészítő nyugdíjemelést végrehajtani.
Politikai haszna is van azonban annak, hogy nem 3, hanem nagyobb mértékben emeli év elején a nyugdíjat.
Aztán februárban pedig jön a teljes 13. havi nyugdíj, áprilisban meg a választások.
Mit jelent ez az átlagnyugdíj szintjén? Az idei 150 ezer forintos átlagnyugdíj jövő januárban eredetileg 154 500 forintra emelkedett volna a 3 százalékos emelés mellett.
Ha viszont a 4,7 százalékos jegybanki inflációs számmal számolunk akkor a havi nyugdíj értéke 157 050 forint lenne, ha az 5,1 százalékos inflációs mértékkel, akkor pedig 157 650 forint lenne 2022 januárjától az átlagnyugdíj, számolta ki a Portfolio.hu."
Éves szinten a 3 százalékos emelés a mostanihoz képest 54 ezer forint pluszt jelentene, a 4,7-5,1 százalékos emelés viszont 85-92 ezer forintot.
Biztossá vált, hogy a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik
Már biztos, hogy a teljes 13. havi nyugdíjat biztosítja a kormány jövő februárban – jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán a Facebookon.
Novák Katalin a közösségi oldalán megosztott videóban azt mondta, februárban 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő kaphatja meg a 13. havi nyugdíjat.
Hozzátette: erre a korkedvezményes nyugdíjasok, mint például a Nők40-ben, de az özvegyi nyugdíjban vagy a rokkantsági, valamint az árvaellátásban részesülők is jogosultak.
Novák Katalin kijelentette: a kormány ezzel a gesztussal is az idősek iránt érzett megbecsülését szeretné kifejezni.
Nem hallottam idáig, hogy Némethné Jankovics Györgyi országos akciót szervezett volna nyugdíjasok védelme érdekében, tüntetéseket, tiltakozásokat az alacsony nyugdíjak miatt
Most előáll egy ötlettel, hogy észrevétesse magát és szervezetét, milyen aktívak és milyen jól dolgoznak és mindent megtesznek a nyugdíjasokért, sőt harcolnak értük.
A 13. havi nyugdíj is legyen ugyanakkora összegű egy nyugdíjas szervezet szerint
Szinte biztosra lehet venni Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök vasárnapi beszéde alapján, hogy februárban nem csak kétheti, hanem teljes havi pluszt, a teljes 13. havi járandóságot kapják a nyugdíjasok a februári illetmény mellett.
Az így, ahogyan a normál havi nyugdíj, összegét tekintve nagyon eltérő, van, aki csak pár tízezer forintot kap, de van, aki akár milliókat.
És ez nem tetszik a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségének, derül ki az ATV összeállításából.
Azt mondja a szervezet elnöke, hogy a 13. havi nyugdíjnak semmi köze a nyugdíjhoz, a kifizetésnél is azt az elvet kellene követni, amit a mostani nyugdíjprémiumnál, mindenki ugyanannyit kapjon.
Most novemberben egységesen 80 ezer forintot kaptak (a bankszámlával rendelkező nyugdíjasok), illetve kapnak (akiknek a postás viszi) a nyugdíjasok nyugdíjprémium gyanánt.
Ez kellene a 13. havinál is tehát, összegben ugyanakkora.
Mégpedig azért, mert az így nem növelné tovább a különbséget nyugdíjas és nyugdíjas között a jövedelmi viszonyok alapján – fejtette ki Némethné Jankovics Györgyi elnök.
252 ezer forintot kaphat kézhez egy átlagnyugdíjas novemberben
Hamarosan érkezik a nyugdíjasoknak a novemberi nyugdíjprémium, és -emelés, illetve az emelés miatt visszamenőleg egy összegben járó kiegészítés.
Átlagos összegű nyugdíj esetén ez közel 100 ezer forint pluszt jelenthet novemberre az eddig kapotthoz képest – írta a Pénzcentrum.hu.
Hogy kinek pontosan mennyi, az függ a nyugdíj összegétől is.
Mint ismert, a nyugdíjprémium idén mindenkinek egyforma összegű, a maximális 80 ezer forint lesz, a januárig visszamenőleges újabb, inflációkövető nyugdíjemelés pedig a vártnál nagyobb, 1,2 százalékos lesz.
Az átlagnyugdíj jelenleg 151 475 forint lehet a portál szerint, és aki ennyit szokott kapni, az novemberben 251 924 forintra számíhat kalkulátoruk szerint.
Ha valakinek 100 ezer forint körüli a nyugdíja, a novemberi utalásnál kb. 190 ezer forintra számíthat.
Akik a legalacsonyabb, 28 500 forintos havi ellátást kapják, most kicsivel több mint 112 ezer forintra számíthatnak.
Átutalás esetén november 11-én csütörtökön várható az összeg, a Posta pedig minden hónapban 12 munkanapon át viszi ki a havi rendszerességű nyugdíjakat, az előre meghirdetett rend szerint.
"Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: pillanatok alatt zabálja fel az infláció a nyugdíjprémiumot
A teljes összeg tehát, amit novemberben kap majd egy átlagos összegre jogosult nyugdíjas csaknem 252 ezer forint lesz.
Vagyis több mint 100 ezer forint lesz a különbözet az addigi nyugdíjhoz képest, ami nagyon is jól fog jönni novemberben, ugyanis elemzők szerint az infláció ősszel tovább emelkedhet, megközelítve a 7 százalékot(!).
Emellett a karácsony is közeleg, már most jóval drágábban lehet megvenni az alapvető sütési-főzési hozzávalókat, ajándékokat, mint év elején lehetett."
Még két hét, és sok pénz érkezik a nyugdíjasok számláira, írja az mfor.hu.
Mint emlékeztetnek, a 13. havi nyugdíj részlete után is fizet az állam, jövőre pedig ugyanez várható majd.
A lap a Magyar Államkincstár naptára alapján azt írja, a következő nyugdíjfizetés a bankszámlával rendelkező idősek esetében november 12-én esedékes, a postai kézbesítés ütemezése ettől eltérő, de a postás is abban az időszakban érkezik.
A mostani esedékesség abban különbözik a többi alkalomtól az évben, hogy jóval több pénz érkezhet, ugyanis két hét múlva küldi el az állam a rendes járandóságon felül a nyugdíjkorrekciót és a nyugdíjprémiumot is.
Az mfor.hu szerint ez a két tétel egy átlagos nyugdíj – 151 ezer forint – esetében mintegy 100 ezer forintot jelent, azaz ezek a nyugdíjasok november közepén mintegy 250 ezer forintra számíthatnak.
A lap emlékeztet, hogy a kifizetéseket a kormány október hatodikán megjelent rendeletei szabályozzák.
Ezek értelmében a vártnál magasabb infláció miatt járó kompenzáció január és október közti időszakra eső összegét egy összegben kell elszámolni a nyugdíjasok felé, a novemberre járó nyugdíj pedig már a korrekcióval kiigazított összeg lesz.
Decemberben aztán a megemelt nyugdíj érkezik, januártól pedig a jövő évi 3 százalékos nyugdíjemelést is a kiegészített összegre számolják el."
"Más szóval – s jól jegyezzük meg –, reálértékben (GDP deflátorral számítva) Magyarország kevesebbet költött nyugdíjakra és nyugdíjjellegű ellátásokra 2020-ban, mint 2010–ben.
Így aztán nem meglepő, hogy a nyugdíjakra fordított kiadások GDP-n belüli részaránya jelentősen visszaesett, a 2010. évi 11,1%–ról 2020–ban 8,6%– ra.
Mindent összevetve arra juthatunk, hogy a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó csökkentése következtében bekövetkező béremelés forrását nem a gazdaság jobb teljesítménye, hanem a nyugdíjas társadalom relatív jövedelmi helyzetének romlása, illetve más állami közfeladatok leépítése teremtette meg.
A járulékcsökkentésen alapuló bérnövekedés nem a gazdaság nagyobb jövedelemtermelő képességén alapul, hanem mindössze a közfeladatok leépítését transzformálja magasabb bérekre."
