Kurt Gödel (1906-1978) matematikus, de igazából filozófia könyveket írt négy tétele / érve az ami híresebb. 1. Matematikai teljességi tétele 2 Matematika első nemteljességi tétele 3 Matematikai második nemteljességi tétele 4. Matematikai formalizált nyelven megírt ontológiai istenérve. Minden jele szerint ezek egymást is cáfolják.
Többek közt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) filozófus, matematikafilozófus, nyelvfilozófus, logikus a munkáiban viszont a nemteljességi tételt helyesen látta: "logikai trükkökre jó". Valóban arra is lett használva.
Na jó még sem álltam meg és berakok még egy banális cáfolási módot:
Gödel első nemteljességi tétele is pszihovirus-szerűen (vallás/hit, konteó, álhír, fake news, hiedelem, áltudomány, posztmodern filozófia, téveszme, pletyka ...) terjedt csak el, mert az is csak érvelési hiba trükk, átverés, akárcsak más átverések, amelyek még is népszerűek. Lásd kijózanító példának a Barkóbát és kétféle szabályrendszerét. Az alap barkóba axióma és belső szabály-rendszerében csak IGEN és NEM válasz lehet. A kibővített Barkóbában meg IGEN, NEM, IS, NEM JELLEMZŐ és NEM TUDOM. Mindkettő axióma rendszer és belső szabályok összessége. Sőt mindkettő formális axióma rendszer. Tehát egy olyan rendszerben, amiben a szabályok és az axióma rendszerek is csak saját magán múlnak ... az bizony ... körkörös logika. Elvi hiba és elvetendő. Vagy mindkettő barkóba, mindkettő matematika és akkor Gödel első nemteljességi tételére is felvehető egy kibővített axiómarendszer, amiben már működik a játék és teljes. A matematika tehát lehet TELJES !!!**** Aki ezzel a hasonlattal sem érti meg miért hibás, az már tényleg a pszichológia és pszichiátria által feltárt kényszerképzet jelenség. Beteges ragaszkodás egy marhasághoz.
Az emberi értelmet elvileg jobban lehet fejleszteni (bizonyos technikák segítségével).
Vannak szisztematikus módszerek minden probléma megoldására (művészet stb.).
Vannak más világok és racionális lények, másfajta és magasabb fajtából.
A világ, amelyben élünk, nem az egyetlen, amelyben élni fogunk vagy éltünk.
Összehasonlíthatatlanul több a priori megismerhető, mint amennyit jelenleg tudunk.
Az emberi gondolkodás fejlődése a reneszánsz óta teljesen érthető.
Az emberiség értelme minden irányban ki fog fejlődni.
A formális jogok valódi tudományt alkotnak.
A materializmus hamis.
A magasabb lények analógia útján kapcsolódnak a többiekhez, nem pedig összetétel által.
A fogalmak objektív létezéssel rendelkeznek.
Van egy tudományos (egzakt) filozófia és teológia, amely a legmagasabb absztrakt fogalmakkal foglalkozik; és ez a tudomány számára is a leggyümölcsözőbb.
A vallások többnyire rosszak – de a vallás nem az.
Hao Wang "Logikai utazás: Gödeltől a filozófiáig" című könyve bizonyítja, 1960 körül Gödel 14 filozófiai pontból álló listát ír le, amelyekben hitt. Ebben a cikkben nem vizsgáljuk meg ezeket a pontokat. Ehelyett azokra összpontosítunk, amelyek a leginkább jelzik filozófiáját. A teljes listát az alábbiakban mutatjuk be:
Gödel filozófiai listája
A világ racionális.Az emberi értelmet elvileg jobban lehet fejleszteni (bizonyos technikák segítségével).Vannak szisztematikus módszerek minden probléma megoldására (művészet stb.).Vannak más világok és racionális lények, másfajta és magasabb fajtából.A világ, amelyben élünk, nem az egyetlen, amelyben élni fogunk vagy éltünk.Összehasonlíthatatlanul több a priori megismerhető, mint amennyit jelenleg tudunk.Az emberi gondolkodás fejlődése a reneszánsz óta teljesen érthető.Az emberiség értelme minden irányban ki fog fejlődni.A formális jogok valódi tudományt alkotnak.A materializmus hamis.A magasabb lények analógia útján kapcsolódnak a többiekhez, nem pedig összetétel által.A fogalmak objektív létezéssel rendelkeznek.Van egy tudományos (egzakt) filozófia és teológia, amely a legmagasabb absztrakt fogalmakkal foglalkozik; és ez a tudomány számára is a leggyümölcsözőbb.A vallások többnyire rosszak – de a vallás nem az.
Amerikába való áttelepülése után Gödel nem foglalkozott már igazán sem a logikai alapjainak, sem pedig a halmazelméletnek a kérdéseivel. Érdeklődését egyre inkább filozófiai problémák kötötték le. Miként Yourgrau megállapítja,
Gödel nagy filozófus akart lenni Platón, Leibniz és Kant hagyományát követve. Meg kellett azonban állapítania, hogy ezt a célt életében későn tűzte ki, legszebb éveit a logikának, matematikának és fizikának szentelte. Hogy ambíciói mennyire nagyok voltak és hogy mennyire a korszellem áramlatával szemben állt, kiolvasható abból a tizennégy filozófiai tézisből, amelyet a hatvanas években My philosophical viewpoint címmel rögzített jegyzetei között. Ebben a fogalmaknak kifejezetten objektív létezést tulajdonít, és határozottan elhatárolódik a materializmustól. … Sőt még tovább megy és kijelenti, hogy a világ racionális. Ez egyfajta filozófiai teizmusra emlékeztet, amely szerint a világ rendje annak a nagy szellemnek a rendjét tükrözi vissza, amely a világot kormányozza. … Ami a vallásokat illeti, Gödel többé-kevésbé azt az álláspontot képviseli, hogy a vallások többségükben rosszak, de a vallásosság nem az. Hitt a másik világok és a „más magasabb fajtájú” ésszel rendelkező lények létezésében. Gödel olyan új világkép megalkotására törekedett, amely a világot az akkoriban meglévő nézeteknél jobb perspektívában mutatná be. A kései éveiben Hao Wanggal folytatott beszélgetésekből kikristályosodik az a hit, hogy egy hiteles filozófiának többé-kevésbé axiomatikus módon … olyan alapvető fogalmakkal kell szolgálnia, amelyek a valóság alapját képezik. Ide tartoznának véleménye szerint az ész, az ok, a lényeg, a véletlen, a szükségszerűség, az érték, az isten, az ismeret, az idő, a forma, a tartalom, az anyag, az élet, az igazság, az idea, a valóság és a lehetőség. Wang szerint Gödel, a filozófus annak a kívánságának adott hangot, hogy egykor majd „a metafizikában ugyanaz történik meg, mint amit a fizikában Newton megtett.
jujj ... fáj ez a személyi kultusz, ami ráadásul hamis is:
A Gödel utolsó éveiből származó fényképekre nézve kissé megkeseredett, rezervált, enyhén alultáplált férfi tekint ránk. Nevét a logikát, filozófiát és matematikát űzőkön kívül a közelmúltig kevesen ismerték, jóllehet teljesítménye – ha egyáltalán összehasonlítható – legalább annyira jelentős, mint a fizikát a 20. században forradalmasító fizikusoké, Bohré, Einsteiné, Schrödingeré, Heisenbergé, hogy csak néhányat említsünk közülük. A bécsi egyetemen századik születésnapjára összeállított kiállítás internetes oldala [20] így mutatja be Gödelt:
„2006 – Bécs egy zsenit ünnepel”: kétségtelenül Mozartra gondolunk. De Bécs Kurt Gödel századik születésnapját is ünnepli. Nem annyira ismert, mint Mozart, de ugyanúgy zseni, akire Bécsnek tisztelettel kell emlékezni. A Time magazin a huszadik század száz legfontosabb személyisége között tartja számon. A Harvard Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta a „század legjelentősebb matematikai igazságának felfedezéséért”. Általában is Arisztotelész óta ő tekinthető a legnagyobb logikai gondolkodónak. Barátja, Einstein saját bevallása szerint csak azért ment el naponta az intézetbe, hogy Gödelt a hazafelé vezető úton elkísérhesse. Neumann János, a számítógép atyja szerint: „Gödel tényleg abszolút pótolhatatlan. Ő az egyetlen élő matematikus, akiről ezt merem állítani.”
Ezen kívül még számtalan módon le lehet vezetni, hogy miért nem jó és helyes és igaz. Most már tényleg csak plusz egy variációt rakok be ide bővítésként, mert a kezdeti szöveg már kb négyszerese lett és az emberek röviden szeretnek tájékozódni és nem hosszasan. Ezt az index fóruma tudomány rovatában a Gödel és a teljesség topikjában lévő tesztelés és vita egyik felvetésem ott: Gödel első nemteljességi tétele nem tudományos tétel, hanem áltudományos. Ugyan azokat a trükköket használja az ELHITETÉSRE mint a judeokeresztény teológusok és apologéták. Bármennyi formális axiómát és döntési válaszokat is lehetősége lenne felvenni. A teológusok is bármennyi "Ízé" formális axiomatikus variációt elemezhetnének. .... de nem a teológusok ÖNKÉNYESEN kizárnak más "Ízé" -ket és csak a sajátjukat elemzik. Gödel is kizár más AXIÓMÁKAT és válaszokat és csak azt elemzi, amivel szédíteni tudott. Sőt a teológusoknak módjában lenne nem formális axiómákat elemezni, hanem REÁLIS DEFINÍCIÓT is. ... de azt is kizárják. Semmi más tehát mint a logikus és következetes gondolkozás kizárása, azaz áltudomány Gödel ezen tétele.
A következő könyvet nem olvastam, csak néhány recenziót róla, de azok alapján úgy tűnik, hogy az is a Gödel első nemteljességi tétele csak egy paradoxon témát feszegeti, vagy kerülgeti. 2016-2017 körül jelent meg hazánkban könyvben. A szerző egy műszaki egyetemi tanár talán:
Ördögi körök. Az abszurd vicctől a Gödel-tételig
Ron Aharoni
„A kislányom kérdezte egyszer, amikor hazaérkezett a fogorvostól:– Tudod, mi kell, hogy ne fájjon az érzéstelenítőinjekció? Előtte egy másik! És persze ahhoz is egy újabb, hogy ne érezzük […] Az efféle helyzeteket nem minden ok nélkül nevezzük »ördögi köröknek«. […] Körben forgó problémáról van szó olyan esetekben, amikor például a macska saját farkát kergeti, szemüveg kéne, hogy megtaláljuk a szemüvegünket, vagy a pályakezdőt tapasztalat hiányára hivatkozva utasítják el. A kudarcot borítékolni lehet.” Mint azt Aharoni könyvéből látni fogjuk, az ördögi körök átszövik hétköznapjainkat, de megjelennek az irodalomban és természetesen a matematikában is.
„A matematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem megszokja." Neumann János
Hazug: Ez a mondat hamis. Buridan: Ha Isten nem létezik, akkor H igaz
Gödel: Ez a mondat nem bizonyítható. A paradoxonról áttérni a nemteljességi tétel bizonyítására jóval több volt puszta bátorságnál – eszeveszett vakmerőség. Nem kis merészség ugyanis elhinni, hogy az „ez a mondat bizonyíthatatlan” állítás számokra vonatkozó formulává alakítható. Ő mégis megtette. Felállított egy számelméleti formulát, amely saját bizonyíthatatlanságát mondja ki.”
„Smullyan: Nem tudod, mi ez a mondat.”
„Olyan esetekben, mint például amikor a macska saját farkát kergeti, szemüvegre lenne szükségünk, hogy megtaláljuk a szemüvegünket, vagy a tapasztalat hiánya miatt utasítják el a pályakezdőt, körben forgó problémáról van szó. A kudarcot borítékolni lehet. Münchhausen bárón kívül senki sem képes hajánál fogva, lovastul kiemelni magát a tóból. Arkhimédész így fogalmazta meg ugyanezt: »adj egy biztos pontot és egy emelőt, kifordítom sarkából a világot.« Nem csupán az általa kitalált csodálatos csigákkal büszkélkedett, arra is rá akart világítani, hogy nincs olyan biztos pont, ahonnan önmagunkat felemelhetnénk.”
A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik
főbb területei
Metafizikai természetű kérdések
Mik a számok? Mi a pont, az egyenes, a sík? Mi a halmaz? Mi a jelentése a matematikai tételeknek, fogalmaknak?
Ontológiai vonatkozások
Mindig is léteztek matematikai természetű objektumok (azaz felfedezhetők), vagy fel kell őket találni? Biztosan létezik egy matematikai objektum, amit meg tudunk nevezni, vagy meg is kell azt alkotnunk (konstruálnunk)? Létezik-e végtelen?
Episztemológiai problémák
Mi a matematikai igazságok felismerésének módja? Milyen módon juthatunk el az igazsághoz? Dedukcióval vagy heurisztikus módon jutunk-e el a tételekhez? Eljuthatunk-e a teljes igazsághoz? Vannak-e korlátai az emberi elmének? Mitől működik a matematika (azaz miért alkalmazható olyan jól a fizikában és a műszaki tudományokban)?
Metodológiai kérdések
Mik a matematikai érvelések elfogadott formái? Hogyan szervezzük rendszerbe a matematika tudományát? Mi a matematika tudománya? Milyen a matematika „hétköznapi arca”, ahogy a matematikusok látják? Milyen a „születőfélben lévő” matematika? Milyen hatással van a matematikai elméletek tartalmára az a mód, ahogyan számolunk, ahogyan szerkesztünk, ahogy felépítjük a matematika világát? Milyen hatással van ugyanerre az, ahogyan az elméletek, bizonyítások, új matematikai fogalmak létrejönnek? Összegezve milyen hatással van a matematikai elméletek tartalmára a matematikai gyakorlat?
Metamatematika – A matematika megalapozásának problémái
Mire épül a matematika? A logikára? Ha az nem elég, akkor milyen elmélettel kell kiegészítenünk a logikát, hogy minden matematikai területet elérhessünk egy egységes elmélet keretei között?Ha a matematika területei formális, axiomatikus, deduktív rendszerek, akkor bebizonyítható-e az ellentmondásmentességük? Meddig terjed a kifejezőképességük? Miért pont azok az axiómák, amik? Adekvát módon írják-e le a formális rendszerek az elméletek szándékolt jelentését?
Hogyan fejlődik a matematika? Adódhatnak-e a matematika történetében forradalmak, és ha igen, voltak-e paradigmaváltások? Valóban örök érvényűek a matematikai igazságok? Ha igen, akkor miért fogalmazzák újra a matematikai tételeket a különböző korok az aktuális szigorúsági standardoknak, a megismert új elméleteknek és fogalmaknak megfelelően? Mi változik és mi marad állandó ezekben a folyamatokban? Befolyásol(hat)ják-e az elme- és nyelvfilozófiai, a kognitív pszichológiai, pedagógiai és didaktikai eredmények a matematikáról alkotott képünket?
....
A Gödel-tételek eredményeként a matematika alapjai kérdésköre kikerült a matematikafilozófia centrális problémái közül. A tételek zavarbaejtő volta miatt nehéz bármit állítani arról, hogy milyen ellentmondásmentes formális elmélet felel meg a teljes matematikának. A Hilbert által életre hívott metamatematika, mely a formális matematikai elméletek elmélete lenne matematikai eredményeit illetően beleolvadt a logikába, illetve filozófiai funkciójától teljesen megfosztva célját vesztette. Úgy tűnik, hogy a matematikusok lemondtak arról a romantikus álmukról, hogy saját tudományuk filozófiáját minden „bölcsészeti pontatlanságtól mentesen” saját maguk, matematikai módszerekkel alkossák meg. A matematikafilozófiának azonban a russelli hagyományt követő analitikus filozófiában kitüntetett szerepe van, minthogy szigorú tudományos nyelvezete miatt nyelvfilozófiai eszközökkel hatékonyan vizsgálható.
Ez a legtömörebb lényeg: Gödel első nemteljességi tétele sérti a helyes érvelés szabályait és hamis dilemma alapú érvelési hibát tartalmaz, de fellelhető benne a körkörös és mazsolázgatás nevezetű érvelési hiba is. Továbbá az újdonság hiánya is szemére vethető, hiszen az oximoronok és a paradoxonok már legalább 2500 éve feltártak és ismertek. Számos, akár 5-6 ok miatt is elvetendő a tudományban. Így valóságban ez csak egy a többitől némileg eltérő paradoxon tanpélda. Így az emberi gondolkozás és logika evolúciójának egy fontos része, de már kinőhető és túlhaladható. Megmaradhat, mint tudománytörténet.
Tehát Gödel ezen tételei megbuktak, mert az általános helyes érveléstan alól a matematika sem lehet kivétel. Gödel meg a hamis dilemma érvelési hibát igen ügyesen elrejtette. Észre lett véve, így bukott. Továbbá mint írtam, saját magát is buktatja ... és ha még tovább gondoljuk, akkor azt láthatjuk, hogy még a matematikai formális axiomatikus rendszeren belül, a hamis dilemma hasonló módon végzett formalizálása is kiüti.
Gödel nem teljességi tétele, meg még egy zárt rendszeren belül is, külön is bezárt dolog. "Fontos megjegyeznem, hogy Gödel tételei csak a matematikai rendszerek egy részében érvényesek, nem alkalmazhatóak a számokat vagy a formális nyelvezetet nélkülöző euklideszi geometriában, humán és társadalomtudományokban vagy bármely hasonló rendszerben." Bővebben és teljes terjedelemben meg itt olvasható.
"Az elérhető és az elérhetetlen közötti különbséget Gödel gondolatával példázza. Gödel századunk egyik legcsodásabb lángelméje volt, matematikai eredményei messze túlmutatnak a matematikán, egész gondolkodásunkat, annak alapjait módosítják az őáltala létrehozott világkép-forradalmat csak az einsteinihez lehet hasonlítani. Gödel a számok világán keresztül bizonyította be a bizonyíthatóság korlátait, általános érvényt szerezve annak az Epimenidész nevéhez fűződő ötletnek, amit a Hazug Paradoxona néven ismerünk... (Egy krétai a feltett kérdésre azt mondja: minden krétai hazudik. Így a kérdés eldöntetlenül válasz nélkül marad.) Az egész emberiség krétai, az egész emberi gondolkodás is krétai, magunkból nem tudunk kilépni. Magunkon az egész emberi nemet is értjük, így a bennünket érintő világból sem tudjuk a végső igazságokat eldönteni."
Nagyjából 1 490 találat (0,33 másodperc) és ötödik találat:
Hawking és Gödel első nemteljességi tétele ....2021. febr. 23. — Tisztázzuk: Gödel értette a saját első nem teljességi tételét és helyesen. A matematikusok is szinte kivétel nélkül helyesen értelmezik.
Értelmező hasonlat: Ha egy elv (levezetés, bizonyítási kísérlet stb) csak a teológiában, vagy a metafizikai filozófiában, és annak belső szabályaik szerint helyesek és máshol és általánosan nem, akkor az bizony áltudományos elv. Egy olyan megállapítás és levezetés a teológiában, hogy csak a saját "Isten"-ük, amely neve Jahve Isten az valóságos és logikus, de a többi Aton, Hórusz, Mithrász, Dionüszosz, Attis, Krisna, Visnu, Baál, Thor, Wotan, Borvo, Marduk, Allah, Ré, Zeusz, Siva, Dyḗus, Ahura Mazdá, Nagy Manitu ... nem az, dettó áltudomány. Sem a logika sem annak egy eleme nem kisajátítható és csak "egy van belőle és az övék az igazi"**- vá sem tehető. Sőt Az Isteneket (lásd Isten összeszámlálás), tehát s ok-sok Isten tényét sem lehet Hamis Dilemmával leszűkíteni. Hogy "Isten létezik" és "Isten nem létezik" lehetőségek közül lehet csak választani.
Másként is megfogalmazva ezt a gondolatot: Gödel nemteljességi tételei a matematika saját 'tanmesevilágában' járnak csak és semmilyen jelentős hatással nincsenek a tudományra. Egy zárt rendszer belső dogmája csak. Miért? Mert FORMÁLIS axiomatikus (kitalált) dolgokat elemez és arról ír szabályokat. A tudományban meg REÁLIS definiálások (bizonyítottak) szükségesek. Ütközik a tudomány más, és általános szabályaiba. Azon kívül is a 'megállapításai' banálisak és semmi újdonságot nem tartalmaznak, amit addig már ne tudtunk volna. Oximoronok és paradoxonok már eléggé régiek. Már az ókori görög tudósok is értekeztek mindkét dologról olyan cirka 2500 évvel ezelőtt is. Sőt a halmazelmélet alapján, abban a korban, tehát úgy 1930 környékén, már a két halmaz közös része sem ismeretlen dolog. Tehát az IS.
Tegyük ide egy képben a gödeli nemteljesség ámítását is matematikai formalizált nyelven, ami meglepően rövidke és hiányos is. Eleve bizonyítani kellene azt is, hogy az ő saját tétele nem tartozik-e abba, amit felvet. Mert ugye akkor a jó körkörös érvelési hiba, ami latinul: Petitio principii. Már ezen két ok is gyanút adhatott volna a sokkal korábbi felülvizsgálatra:
Természetesen ha jobban belegondolunk, akkor a gyakorlatilag Kurt Gödel egyik tétele sem matematika, hanem csak filozofálgatás. Filozófiai állításokat helyettesített be formalizálásba, magyarán csak kódolni próbált ... és hát nem túl jól.
Eleve a zárt axiomatikus rendszerek a komolyabb és valódi tudományfilozófiában és a logikában is vicc kategóriák. Mert ugyebár vannak különféle érvek és több lépcsős levezetések X létezésére , vagy X igaz bizonyítására ... de elég egy axióma is. X létezik, vagy X igaz. A REÁLIS DEFINÍCIÓ és definiálás menete, amire a valódi tudomány épül az nem AXIÓMA és nem axiomatikus !!!! Mert a reális definiálás már egyben egy bizonyítási eljárás is. - Itt ugye az volt a gond, Gödel ontológiai istenérvénél, hogy egy alap axiómát már az emberek nem hittek el, hogy igaz lenne. Mert bizony az alap axiómák sokszor csak hitre épülnek és semmi másra. Másrészt meg pont itt kezdődnek a gondok, tehát az axiómákkal, amelyek ugye nem REÁLIS DEFINICIÓK, hanem csak "ALAPIGAZSÁGOK", tehát dogmák, amelyeket megkérdőjelezni sem szabad, tehát nem is lehet dönteni róla, hogy igazak-e, vagy sem. Tehát már maguk az axiómák is "se nem bizonyíthatóak, se nem cáfolhatóak". - Spanyol viasz felfedezése a folyamat ugye... Kék az ég és zöld a fű ... szerű.
A valódi tudományterületek éppen ezért nem is axiomatikusak, hanem reális definíció, vagy csak elnevezés alapúak. A reális definíciók és az elnevezések viszont vitathatóak.
A matematika éppen ezért nem igazán tiszta tudomány, csak segédtudomány. Kell hozzá más, nála sokkal tisztább tudományág empirikus alátámasztása a vizsgált kérdéskörökben, hogy valóban igaz és tényszerű lehessen.
A matematika természeténél fogva relatív leíró nyelv, messze nem abszolútum.
Noha túlmutat a mennyiségek és arányok meghatározásának relációin, de mindent, avagy bárminemű ismeretlen természetét részleteiben modellezni, képtelen.
Vakvágány?
Nem. A matematika a saját szókészlete és nyelvtani szabályai szerint meséli el a történéseket.
De mára?
Amikor az alapvető axiómákat szülő tapasztalások megéléséhez képest elméletileg létezünk; amikor az érzékelés következtében felállított alapvetések kora lejárt – amiért is szárnyal az elméleti fizika, matematika.…
Az eleddig kőbe vésett, éspedig a köztudottan egymást nem kizáró tételek axiómák révén kijelölt (paradox módon pont ezért, az egyre szűkülő) ösvények keltik bennünk azt az illúziót, hogyaszongya: végre-valahára levetettük az érzékelés szükségszerűségének béklyóját – hiszen már nem az érzékelt/tapasztalt valóság, hanem néhány nagy tiszteletnek örvendő szaktárs (elő)munkássága határozza meg a szakterületet; annak jövőjét és minden későbbi eredményét.
Megjegyzek egy olyan összefüggő érdekességet, miről szintén híres Kurt Gödel és hát azzal nem kicsit vitte bele a matematikát népiesen a "susnyásba" vagy az áltudományba. Persze a dolog sok néző és álláspontból vizsgálható, de a tény, hogy írt és végzett egy formalizált logikai, matematikai nyelven "Ízé" azaz Isten elemzést. - Milyen érdekes egybeesés. Lehetne ez a nagy "I" a kis "i" mellett. - Avagy istenérvet. Saját és mások megfogalmazásában bizonyítást. Az is igaz, hogy ezt nem publikálta*, de attól ma már tudunk róla és fura módon sokan ezt érvényesnek és helyesnek is tartják. Persze főként csak a teológiában, a matematikában tudtommal nem és ignorálják is, mintha nem is lenne ilyen. Gödel matematikai elemzése Anzelm (Aosta, Olaszország, 1033 – Canterbury, 1109 ) szöveges 'érvelésének' az átvitele lényegében matematikai axiomatikus formalizált nyelvre. Ami tény, hogy Anzelm korában nem is létezett, hiszen azt csak úgy cirka 800 évvel később találták ki. Persze az is tele van hibákkal és nem érvényes. Már csak azért sem - mert Anzelm istenérve is - sokféleképpen és sokkal által megbukott. Lehet elemeznem kellene részletesen itt és szájbarágósan azt a kettős mércét is, amivel a teljesen azonos felépítésű két Gödel formális matematikai levezetés közül ( első nemteljességi tétele vs ontológiai istenérv bizonyítása) az egyiket egyesek elfogadják helyesnek, a másikat meg már nem. Pedig Gödel végső konklúziója azonos jellegű mindkettőnél. Amit szóban közölt, azt a formalizált matematikai nyelvvel is bizonyítottnak vélte. Tegyük ide a Gödel ontológia istenérv hókuszpókolását is egy képen szemléltetve:
Az is fura, hogy a matematikusok csak az önellentmondásra és annak kiküszöbölésére koncentrálnak, holott van ezen kívül még számos más logikai hiba is, ami miatt egy bizonyítás érvénytelen, vagy elfogadhatatlan, vagy lehetetlen.
