Ha valami úgy viselkedik, mint valamely ismert jelenség, akkor nincs értelme feltételezni, hogy az valami más.
Gyakran felmerül bennem, hogy miért is keresik az ismert fizikán kívüli jelenségeket az ismert fizika fogalomrendszerével,- ben. Nem inkább valami ismeretlen jelenséget kellen először találni?
"A termodinamika második főtételét tudtommal nem kísérletekre alapozzák, hanem a statisztikus fizikából matematikai úton következik, így csak akkor cáfolható, ha a levezetés hibás volt. " ---- Nekem nem ez a problémám a termodinamikával, hanem az hogy ennek a megfogalmazása és a kisérleti ellenörzése csakis a 'látható anyag' statisztikáján alapul, csak ezt veszi figyelemben. A topik címe miatt kellene arra is gondolni, hogy a tényleges vákuum különbözik a fizikai vákuumtól (ez az a helyzet ahol a 'látható anyag' hiányzik). Most nem a kvantumelméletek kilcsépelt elképzelésére gondolok, hanem arra, hogy a fizikai vákuum a neutrínókból álló 'sötés anyagot' tartalmazza. Ez a világmindenség kb 95%-át adja ki, tehát számolni kell vele. (itt nem akarom felosztani a 95%-ot 'sötét energiára' és 'sötét anyagra'.) Az én eleméletem szerint két féle neutrínó van. Az egyik fajta az elektronból (e) és a pozitronból (p) álló (e,p)-elektronneutrínó, a másik fajta a protonból (P) és az eltonnak (E) nevezett antiprotonból álló (P,E)-protonneutrínó. Ezeknek a hatása teljesen hiányzik a termodinamikából, ezt oda fel kell venni. A termodinamikát ki kell terjeszteni a 'sötét anyag'-ra is. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy a 'nullponti energiát' a 'sötét anyag' hatásával, a neutrínókkal magyarázni lehet.
A korong áll és sűrített levegőt nyomnak bele ferde nyíllal jelzett, a sugár külső harmadánál lévő csövön. Az a fallal, a már bent forgó gázzal ütközve forgatja a bázt. A középen lévő axiális csövön hütött, a falnál lévő érintő csövön forró levegőt vehetünk ki.
(szerintem a sok matekkal fű szerezett elvetek hibádzik egy picinkét)
Gázom, van, dobom van(készítek), forgatóm van, hőmérőm van.
Ha a műszaki oldalt nézük, a szerkezet olyat fog csinálni, hogy a felpörgetés közben a surlódás (a gáz belső surlódása és a külsö falllal történő surlódás) a gázt felmelegíti. A fal közelében a gáz sűrűbb és melegebb lesz mint a tengelynél. ha a rendszer zárt, a tengelynél, a csökkent nyomású részben akár(biztosan) a kiindulási hőmérsékletnél is alacsonyabb hőmérséklet jön létre.
Aztán a hőmérsékletek kiegyenlítődnek.
Ha a tengelynél beengedünk megfelelő mennyiségű gázt, akkor az ismét hűlni, a dob külső falánál pedig melegedni fog. Ha a faltól kiveszünk gázt akkor a folyamat állandósítható. Ha elég jól választjuk meg a kicatolási pontot akár hűtött, akár melegített gázunk is lehet. Csak éppen ez mind az anyag felgyorsítása révén energia befektetést is igényel. Ez legjobb esetben sem más mint egy kevéssé jó hatásfokú hőszivattyú.
Ettől még megépíthetjük.
Lapos, 100 mm körüli dobátmérőt javasolok, 3-10 ezres fordulatszámot.
A dobot első körben fémből készíteném. Az egyszerűbb mérés miatt nem ártana valami kontakt mentes hőmérés, ami is nekem nincs. (infrakamera?). Így aztán a dob hőmérsékltét kellene csak a statikus helyzet beállásakor kielemezni, illetve a rajta kialakított zónákat kellene csak hőmérni. A zónákat( gyűrűket) a határozottabb jelenség miatt elszigetelném egymástól.
Ez azt csinálja, hogy alacsonyabb hőmérsékletű helyről, (környezet) magasabb hőmmérsékletű helyre emeli a hőt.
Tisztában vagyok vele! De ez csak egy része a teljes rendszernek! A hőmérsékletkülönbség felhasználása (OK, fűtünk vele valamit, de ez a hő kötelezően kiáramlik, vissza a hideg irányába) zárja az energetikai kört, és az volt a gyanúm, hogy ezt a felhasználást akadályozza a potenciál. De ahogy jöttem hazafelé, átgondoltam, és úgy látom, hogy elvben igenis megvalósítható. Rám is jött a csuklás! :-)
Akkor viszont újra át kéne gondolni, hogy hol sántít a levezetés, hol van egy indokolatlan feltevés, ami szinte mindig teljesül, de itt nem. És ha megtaláljuk, akkor már szisztematikusan lehetne keresni a leghatékonyabb elrendezést. Szerintem mechanikai úton nagyon macerás lenne jó hatásfokot elérni, de ha egy hasonló elven működő elektromos rendszert tudnánk csinálni, az több sikerrel kecsegtetne. Szerintem a lényeg: kéne egy erős potenciálos erőtér, amiben hőmozgással gerjeszthető részecskék vannak.
Ez azt csinálja, hogy alacsonyabb hőmérsékletű helyről, (környezet) magasabb hőmmérsékletű helyre emeli a hőt. Ugyanúgy mint egy szokásos hőszivattyú, csak azzal, a különbséggel, hogy elméletileg nem igényel energiát. A szokásos hőszivattyúk egy egység energiával kb. 3-5 egységnyi energiát emelnek át. Ezt a magasabb hőmérsékleti szintű közeget, felhasználhatjuk pl. a szokásos módon, gőzturbina, generátor, villamos energia vonalon. Tehát ha ezt beindítod, a dolog önfentartó, tehát folyamatosan ontaná az energiát.
nem kell körfolyamat, csak egy folyamatos energia áramlás.
És szerinted hogy tud folyamatosan A-ból B-be áramlani energia, ha B-ből nem áramlik A-ba? :-))) Mellesleg ezt hívják másodfajú örökmozgónak, azzal a kikötéssel, hogy B-ből A-ba a mi általunk megválasztott úton/módon áramoljon.
Csak átfutottam, de nagyon érdekes, részletes munka!
Valóban úgy tűnik, hogy hibásan vették konstansnak a hőmérsékletet, és tényleg "magától" melegszik az alsó szint. De! Szerintem ez nem a második főtétel kijavítását, hanem a hőmérséklet átértelmezését teszi szükségessé. Általában a hőmérsékletet csak a mozgási energiának feleltetjük meg, de itt már ez a közelítés nem igaz, bele kellene számolni a helyzeti energiát is. Ha a statisztikus fizikai értelmezést nézzük, rögtön egyértelmű, hogy minden energiát figyelembe kell venni, és így már (megérzésem szerint) eltűnik az ellentmondás.
Viszont ettől még igaz, hogy a magasabban lévő test molekulái egyensúlyi helyzetben lassabban mozognak, ránézésre másodfajú örökmozgó lenne építhető, de azt hiszem, hogy amint zárni szeretnénk a körfolyamatot, kiderülne, hogy arra is befolyással van az a potenciál, ami az effektust okozza. Tehát pl. elvileg ha betennénk a hideg és meleg oldal közé egy peltier elemet, az áramot termelne, de lehet (elvileg biztos), hogy itt egy másik effektus (illetve ugyanannak egy másik esete) meggátolná a működését.
A termodinamika második főtételét tudtommal nem kísérletekre alapozzák, hanem a statisztikus fizikából matematikai úton következik, így csak akkor cáfolható, ha a levezetés hibás volt.
Nem túl meggyőző volt nekem a videóság miatt, de láttunk valami csávót, aki amennyire csak tudta, állítóag lezárta az elektródákat és beleszorította valami kólásüveg tetejébe. Persze elég amatőr volt az egész, messze nem profi, de a lehetőség neked is áll: egy halom tűt rakott bele egyik elektródaként (gondolom a rézszál helyére), és alu fóliát ha jól emlékszem (az maradt). Valami gyertya lánggal is mutogatta hogy hogy megy a dolog, és hogy nincs "szél", bár szerintem az lenne meggyőző, ha egy nagy üvegterráriummal takarná le az egészet, és telenyomná füsttel, akkor jobban látszana, hogy van-e ionszél, vagy sem. A lehetőség neked is adott.. Kíváncsi lennék, a tiédre is, te jól tudsz füstölőzni. Hátha. Vagy valami.
Ja. Mikor látták a nem seggnyalós, szkeptikus hozzáállásomat, -amit meg is mondtam ellenben azzal mint azt itt sokan hinni szeretnék,- mindjárt nem kellett az építő készségem.
Ott volt pl a lifter. Hogy is volt?
Szerintem nem sajnosig, hanem végkifejletig jutottunk. Kiborult az igazság és kiderült a bili.
Így van. Mindenki azzal amivel tud. Neked mi jutott?
Mert megint csak személyeskedsz, de semmit nem mondasz arról, hogy minek feszegeted a nyomatékot ebben a kérdésben. Valószínű magad sem tudod. (és még vaknak is tartod maga. Inkább süket, néma és vak.)
Köszi az infókat. Tőled el is hiszem, szemben őpukkancsságával aki már nem lát a felfuvalkodottságtól.
Időközben megfejtettem mi táplálja a beképzeltségét. Ezen a fórumon - magamat is beleértve - majdnem mindenki szobatudós. Nem épít és nem mér semmit csak tanulmányozza ( becsmérli ) mások munkáját.
Ferkó üdítő kivétel lenne, csak az a baj, hogy az elméleti tudása nulla, a tanulmányozott témában felületesen mélyed bele és az elméleteit valóságnak ill. "mérésnek" adja el. Igy próbál meg a nála lényegesen értelmesebb és olvasottabb szkeptikus rétegnél érdemeket szerezni. (Nem akartam seggnyalást, kakaevést emlegetni, ezt a stílust igazad van meghagyom neki. )
Ismét érvényesülhet a régi mondás: Vakok között félszemű a király.
"Akkor gondolom te meg azért hoztad fel a seggeket, kakákat stb. mert neked meg az tetszik. (Nézz utána , hogy primitiv pukkancsként hányszor emlegetted ezeket)"
Skacok, szerintem hagyjátok abba, ez sehova nem vezet. :)
"Minek ide a nyomaték? Asszem most már kezdek aggódni érted."
Most már én is aggódom érte:)
"Ezt a vonalat te dobtad be nagyképűen mondván: 20 milkát kináltál fel a grófnak. Most meg el akarsz hajolni a téma elől miután valszeg hazugság volt ez is."
Itt is közbe kell szólnom: jFeryvel együtt voltunk Egerben, ennek a grófakárkinek a "bemutatóján". Nagy hunbug az egész, már akkor megállapítottuk. Feri akkoriban azt mondta, hogy "bárkinek" leteszi ezt a pénzt az asztalra, aki bizonyítékot tesz neki le az asztalra. Szóval a felajánlás valóban él(t?). Az hogy után vajon miért akart foglalkozni azzal az idiótával, nem tudom. Mindenesetre ráb@szott a gróf úr, mert akkor itthon már éppen elegen szívtak ilyen ál-befektetések miatt, "későn jött haza", a fene nagy hazafi. Gondolom látta hogy külföldön hogy lehet szívatni a népet, és azt hittem nálunk ezt itt még nem játsztotta el senki, és ő is megteheti. Hát nálam nem jött be. REMÉLEM másnál se. Csak ártott a témának.
"Még az a szerencse, hogy te pontosan tudod milyen hülyék, ostobák ezek a megrendelők. Ezek szerint te nemcsak kiváló méréstechnikai szakember, hanem látnok is vagy. Javaslom jelentkezz be Randinál."
Hát, jFeryt én is kértem már, hogy kooperáljon pl.: V.P.-vel, ő tudna is mérni, ahogy Egelynél teszi a dolgát a mérőrendszere..
"Kik ezek az "ezo körök" ? Egyáltalán honnan veszed az információidat ? Olvastál-e már valaha a témával kapcsolatos külföldi irodalmat ?"
Szerintem külföldön sincs sokkal tisztább irodalma az ügynek, inkább csak sok, és abból ugyanannyi lehet a valós infó mint nálunk. kb 1%. Csak többnek tűnik. Persze lehet hogy tökre elértettem amit mondtál.
A lófaszt gondolom azért említed, mert megtetszett.
Akkor gondolom te meg azért hoztad fel a seggeket, kakákat stb. mert neked meg az tetszik. (Nézz utána , hogy primitiv pukkancsként hányszor emlegetted ezeket)
Az egypolusúról ezó körökben azt állítják, hogy több 10%, 100%-al ad le több energiát, mint amennyit betáplálunk.
Kik ezek az "ezo körök" ? Egyáltalán honnan veszed az információidat ? Olvastál-e már valaha a témával kapcsolatos külföldi irodalmat ?
Minek ide a nyomaték?
Asszem most már kezdek aggódni érted.
Kár itt szőnöd grófos- pénzügyi vonalat, mert csak azt éred el vele, hogy politikusnak fognak nézni.
Ezt a vonalat te dobtad be nagyképűen mondván: 20 milkát kináltál fel a grófnak. Most meg el akarsz hajolni a téma elől miután valszeg hazugság volt ez is.
Egely kijelentette, hogy a megrendelt mérésekből él. Éppen olyan szövegkörnyezetben tette, ami arra utal, hogy a megrendelőinek fingjuk sincs arról mire adják a pénzt.
Még az a szerencse, hogy te pontosan tudod milyen hülyék, ostobák ezek a megrendelők. Ezek szerint te nemcsak kiváló méréstechnikai szakember, hanem látnok is vagy. Javaslom jelentkezz be Randinál.
A lófaszt gondolom azért említed, mert megtetszett. Egészségedre!
Az elektrolítkondenzátor tud feltöltődni, mint az köztudott. Közben vékonyodik a szigetelő rétege. Sima vegyi reakció, mint a galvánelemnél. Megfelelő környezetben képes egyenirányítóként is viselkedni, így is feltöltődhet.
Az egypolusúról ezó körökben azt állítják, hogy több 10%, 100%-al ad le több energiát, mint amennyit betáplálunk.
Építesz egy elektromotorral hajtott egypolusút. Az elektromotor elektromosenergia igénye összefügg a tengelyéről kicsatolt mechanikai energiával. Ez jól és egyszerűen mérhető.
Az egypolusú gencsi felvett energiája összefügg a tengelyére csatolt mechanikaienergiával. ennek kicsatolt elektromos energiája szintén jól mérhető. Az ezó állítás szerint a kicsatolt energiája viszont nem függ össze a becsatolt energiával.
Ha nem tévedek, akkor elegendő egy stabil üresjárási helyzetben megmérni a motor-generátor rendszer fogyasztását. Majd a generátorról ismert mértékű energiát kicsatolva ellenőrizni kell a a becsatolt energia változását. Ezekkel az adatokkal eldönthető, hogy valóban honnan kerül a kimenetre az energia.
Minek ide a nyomaték?
Kár itt szőnöd grófos- pénzügyi vonalat, mert csak azt éred el vele, hogy politikusnak fognak nézni.
Egely kijelentette, hogy a megrendelt mérésekből él. Éppen olyan szövegkörnyezetben tette, ami arra utal, hogy a megrendelőinek fingjuk sincs arról mire adják a pénzt.
Akkoriban, mikor én tanultam ez még nem volt anyag. Legalábbis nekem (810 Szervesvegyianyag gyártó) nem.
Hümmm. Nehezen hihető valszeg nem emléxel már.
A galvánelem mérései nem mérések voltak, hanem megfigyelések. Azért neveztem a Szamosközi szerkezetét galvánelemnek, mert úgy épül fel és úgy is viselkedik.
Lófaszt - hogy kedvenc stílusodban válaszoljak. Ahhoz, hogy ezt valóban ki lehessen jelenteni valóban kellettek volna azok a (precíz) gravimetrikus mérések. Egyébként kondenzátorként épül fel és úgy is viselkedik. Talán te is tapasztaltad, hogy a nem rövirezárt kondik maguktól is fel szoktak töltődni állás közben. (Tudom az is mind galvánelem- lásd Móricka akinek mindenről ugyanaz jut az eszébe.)
Még mindig nem tudom mifene bajod van az egypolusú mérésével. Azt sem értem, miért akartál ott nyomatékot mérni, mikor van egyszerűbb mód is a kijelentés ellenőrzésére.
Mint említettem volt én magam nem építek és nem tesztelek berendezéseket. Ehhez nincsenek eszközeim. Ugyanakkor legalább azt tudom, hogy hogyan kellene. Ha nem olyan paraszt módon viselkedtél volna Egelyvel és főleg teacsőrrel akkor ők még több számodra hasznos útmutatót tudtak volna adni. Egy elektro-mechanikus szerkezet tesztelésénél kihagyni a nyomaték mérést a legalapvetőbb tájékozatlanságra vall. Persze az esetek többségében a nyomatékot valóban visszavezetik valamilyen más kényelmesen mérhető mennyiségre, de ennek csak akkor van értelme, ha a két mennyiség között ismert a pontos függvénykapcsolat. Ezt hívják kalibrálásnak. Gondolom a szerves vegyianyaggyártók ezt se tanulták a te idődben.
Egyenlőre ott tartunk, hogy a gróf kábított engem , meg még néhányunnkat. Azért költöttem volna 20 milkát a grófra, mert okos ember nem ad ki a jelentősebb összeget kétes beválású ügyletre.
Értem. Csak azért ajánlottál fel ilyen piti összeget, mert kétesnek tartottad. Ha egy kicsit is meggyőzőbb lett volna a gróf akkor talán a 200 milkáig is elmentél volna. Továbbra is áll a kérdésem miből ? (Vagy talán milka csokira gondoltál ? ;-)
Hogy ne kelljen vakaródznod az intelligenciámmal kapcsolatosan bevallom, hogy 90 körül van.
Asszem ez az első adat amiben egyetértünk bár én inkább a 85-öt saccoltam. :-)
