Egerből hazafelé a buszvezető köszöntötte az utasokat, majd felkérte őket, hogy akinek születés- ill. névnapja van, fáradjon előre, s vegye át az ajándékát :-) (Sajnos nekem éppen nem volt egyik sem.)
Tegnap késő este a Párommal sétálva a járdaszegély mellett egy kis gombolyagot láttunk szaladni. Egy sündisznó szedte szaporán apró lábait éppen a 2 x 3 sávos út irányba ... Gyorsan útját álltuk a kis tüskésnek és szépen visszatereltük egy kertkapuhoz, amely alatt eltűnt. Olyan aranyos jószág volt, hogy mindketten sokkal vidámabban folytattuk az utunkat. :-)
Az csak később jutott eszembe, hogy szegény éppen élelemkereső úton lett volna, ha mi vissza nem "toloncoljuk" a kertbe ... :-(
Más : Külvárosi részen este nyolc után szálltam fel egy buszra és "ahogy kell" mutattam a bérletemet. A buszvezető félig felemelkedett az ülésből és meghajolva mondott köszönetet a mozdulatért ... :-)
Ma a Balaton felvidékére kellett mennem. Dolgom végeztével kerestem egy szép domboldalt, majd fel is másztam rá. Ádáz rovarciripelés közepette csak ültem a fűben, és hagytam, hogy elárasszon a táj szépsége és nyugalma. Nem lehetett betelni vele!
A páromat felvették a Kandó K. Műszaki Főiskola esti tagozatára villamosmérnöki szakra!!! Majd szeptembertől húzhatja az igát szegény a meló mellett!!!
Redy
Kb 4.5 órát aludtam + már legalább egy hete nem aludtam ki magam normálisan. És mégis alig veszem észre magamon, pedig tegnap este (ill. ma reggel) azt hittem, hogy olyan leszek, mint egy hulla. És lám
Eggyel szaporodott a közelemben leledző spániel típusú gyermekeim száma. A korábbi négy (kettő expáromnál, kettő a jelenleginél) mellé tegnap éjszakától latkótársi minőségben egymáséi lettünk egy 1987-es évjáratú zsemleszőke hölgyeménnyel, aki ezáltal az altatós injekció, én az üresen kongó lakás rémétől menekültem meg. Szerelmünk bimbódzófélben van... :-)
A metróra felszállt egy anyuka három kisgyerekkel, meg egy karonülővel. És mosolygott mindegyik gyerekére egyszerre és külön-külön is. A kicsivel játszott - a kapaszkodó volt a játék : a kisgyerek megfogta és lógott a magasban, mikor elengedte az anyja elkapta. És nevettek. A többi gyerek meg értelmes arccal ült az ülésen, nem kellett kiabálni velük, hogy maradjanak nyugton és ne álljanak fel az ülésekre.
Öröm volt nézni.
Hogy ne csak az én napos oldalaimról essék szó, beszéljünk egy kicsit Pepinné örömeiről is:
Múlt hét végén szedték le a szorítókötést a kezemről, és most újra kell tanulnom két ujjam mozgatását. Azt tanácsolta az orvos, hogy sokat áztassam meleg vízben, és nem árt, ha szivacslabdákat nyomkodok.
Pénteken délután, mikor a legnagyobb forgalom van a városban 15 liter forrásvízzel slattyogtam a Rudas fürdőnél. A busz már egy ideje a megállóban állt, nem is rohantam, hogy elérjem. A pilóta meg villogott rám a fényszóróval, hogy "Nyugi, megvárlak !" Megvárt. Mosolygott. Az Erzsébet-hídon lassított, mikor egy tetszetős leányzót látott sétálni. Az ülésből kiemelkedve szemléte meg a hölgyeményt. Közben mosolygott.
Azóta én is. Köszi pilóta !
