Még egyszer mondom, hogy az ókori egyiptomi civilizáció régebbi eredetére vonatkozó megfigyeléseket csak akkor fogadja el az egyiptológus vagy tudományos konszenzus, ha radiokarbonos kormeghatározás születik erre vonatkozóan, illetve a 3 nagy gízai piramis alatt kisebb ősi sztuktúrákat azonosítanak. Azt se mondhatom, hogy ezzel nem értek egyet. Egyet kell, hogy értsek.
Lehner nem mondja ki, hogy a Szfinx Templom ezer vagy több ezer évvel régebbi, csak megállapítja, hogy a mészkőmag létrehozását követte a gránitburkolat elhelyezése.
Én sem mondtam, hogy azt állították, hogy régebbi. Ki az a hülye, aki azt állítja, hogy Lehner és Hawass a Szfinx régebbi korolásáról írnak. De Hawass hivatkozik Lehner és Schoch megállapításaira, tanulmányaira is.
Ezekben a könyvekben Lehner is részletesen tárgyalja a kétlépcsős építési folyamatot, amely során először a mészkőmagot építették, majd később gránitburkolattal látták el.
"The Complete Pyramids: Solving the Ancient Mysteries"
Ezt a tanulmányt Zahi Hawass írta, s nem Lehner (aki szintén többet írt a Szfinxről). De bármelyikük is írt a Szfinxről, soha nem állították hogy ez több ezer évvel régebbi, mint Hafré uralma. Nem tudom minek hivatkozgatsz folyton rájuk (akik egész más véleményen vannak), amikor ott vannak a bevált szakértők: Schoch, Hancock, Reader és a többi.
Szerintem minden valamirevaló egyiptológus (így Hawass és Lehner is) tisztában vannak a tényállással és a bizonyítékokkal, de a paradigmaváltáshoz érthetően ez még mindig nem elég. Két dolog hiányzik ehhez:
1. radiokarbonos igazolás
2. a 3 nagy gízai piramis alatt kisebb, ősi objektumok azonosítása
Mark Lehner kutatásai részletesen elemzik a Szfinx Templom gránitburkolatát és azt a kétlépcsős építési folyamatot, amely során először a mészkőmagot építették meg, majd később gránitburkolattal látták el.
Az út eredeti anyagai nagyméretű mészkőtömbök voltak, amelyek málladozhattak az idő során. Az út egyes szakaszai valószínűleg elhordásra kerültek, vagy újrahasznosították őket más építkezésekhez. Az, hogy a régészek rekonstruáltak néhány szakaszt, azt jelzi, hogy megpróbálták szemléltetni az eredeti állapotokat. A töltésutak másik jellemzője az irányultsága. A harmadik piramis töltésútja, akárcsak a Szfinx tekintete, egyenesen keletre irányul. A második piramis töltésútja kelettől 14 foknyira délre tér. A Nagy Piramis töltésútja kelettől 14 foknyira északra. Az elrendezés precíz, geometriai elveket követ, és nyilvánvalóan tudatos - minden jelentősebb építmény kimutatható kapcsolatban áll minden más építménnyel, és az egész egyetlen mesterséges „horizontot" von Giza köré, melynek középpontja a Hafre piramis csúcspontja.
"A szertartási út több szerző szerint is régebbi, mint a 4. dinasztikus kor."
Ezek nem egyiptológusok vagy régészek, hanem amolyan amatőr "kutatók", akik ránézésre mondanak véleményt. Az út nem mállott kövekből áll, hanem nincs is. Egyszerűen elhordták. Az út elején összeraktak kövekből pár métert a régészek, hogy kb. lássuk milyen lehetett.
Elképzelhető, hogy már a Völgytemplom gránittal való burkolását sem fejezték be, s a Szfinxtemplomét már el se kezdték. Felőlem hiheted, hogy ez a két templom valamiféle 10 ezer éves őscivilizáció alkotása, annak ellenére, hogy semmi nem bizonyítja. Hiszen tudom sok embert Egyiptommal kapcsolatban semmi nem hoz lázba, csak az, hogy volt előtte egy sokkal régebbi civilizáció. Amúgy semmi más nem érdekli őket Egyiptomban (meg az Ozireion, amiről hasonlókat állítgatnak).
A szertartási út több szerző szerint is régebbi, mint a 4. dinasztikus kor. Megfigyelések szerint a szertartási út több helyen hatalmas, monolitikus, málladozó mészkőtömbökből áll.
A tágabb értelmetésű Szfinx medence objektumai művészeti szempontból egységesek, de ez nem azt jelenti, hogy egyetlen építtető rendelte el az összes elem készítését. A jelenlegi ismeretek szerint Hafré szertartási útja valóban előbb készülhetett el, mint a Szfinx, és az árok és a vizesárok is ehhez igazodhatott. A Szfinx medencéjének szabálytalan formája és a déli fal eróziós nyomai is azt sugallják, hogy a terület építészeti kialakítása a már meglévő struktúrákhoz igazodott, és az eső okozta erózió hosszú időn keresztül hatott a területre.
Mark Lehner kutatásai során alaposan vizsgálta a Szfinx Templom építészeti jellegzetességeit (te is írtad nemrég). Kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti építményt mészkőből építették, és később valóban gránitburkolattal látták el, ahogy azt a korábbi egyiptomi építészeti gyakorlat is mutatja. A gránitburkolat valószínűleg az Óbirodalom idején (Hafré idején) került fel az építményre, de a későbbi korokban ezeket az értékes burkolóelemeket újrahasznosították más építkezéseknél, ezért a modern kori feltárások során már nem találhatók meg.
Én nem tudok semmilyen bizonyítékot arra, hogy gránittal valóban be is fedték, s nem csak készültek rá. Egyetlenegy gránitlapot sem találtak a Szfinxtemplom mellett. Lehner mindkét templom építését Hafrénak tulajdonítja!
Hogy ez a 3 objektum (Szfinx és az előtte lévő 2 templom) már sokkal korábban itt lett volna, és Hufu meg az utódai belekombinálták a piramis-építkezéseikbe... ez már lejárt lemez, azt hittem kikerült a repertoárodból. Hiszen szinte bárki könnyen megértené.
Hafré szertartási útja előbb készült el, mint a Szfinx, a szobor árkát már ehhez igazították. Ugyanez vonatkozik az út mellett vizesárokra, ami beletorkollik a Szfinx medencéjébe. Gizában minden négyzet vagy téglalap alaprajzú, csak a Szfinx medencéje nem az. Az se mondható, hogy az szfinxárok déli falát átvariálták/átszabták, mert az végig az "eső okozta" erodáció mély nyomait mutatja. A kényszerűség szabta meg a Szfinx medencéjének alapját (ezért lett ilyen trapézszerű). A déli fal:
A lényeg, hogy Mark Lehner bizonyítékai megdöntötték azt az elképzelést, hogy a Szfinx Templomot soha nem borították be gránittal. Archeoasztronómiai kutatásai válszeg azt is migdöntötték, hogy a templom soha nem volt, nem lehetett Naptemplom.
Igen, valószínű, hogy a félreértés abból adódhatott, hogy a fordítás nem pontos, és Mark Lehner arra utalhatott, hogy a Szfinx Templom gránitburkolata és szerkezeti elemei az ókorban lettek megrongálva vagy eltávolítva.
Mark Lehner kutatásai során részletesen foglalkozott a Szfinx és a környező templomok szerkezetével és történetével. Kutatásai során feltárta, hogy a Szfinx Temploma és a hozzá kapcsolódó építmények jelentős része valóban sérült és hiányos, ami arra utal, hogy ezek az elemek már az ókorban eltávolításra kerültek.
Számos példa van arra, hogy ókori templomok és más jelentős építmények burkolókövei és oszlopai, újrahasznosításra kerültek más építkezések során. Lehner kutatásai és nyilatkozatai valószínűleg erre a történelmi folyamatra utalnak, és nem a modern korbeli rongálásokra.
A homokviharok általában horizontális irányú eróziót okoznak, simítva a kőzet felszínét. A Szfinx körüli mélyedés falain található mély, függőleges barázdák víz erózióra utalnak, nem pedig szél erózióra. A különböző rétegződés és horizontális eróziós vonalak a kőzetek természetes rétegződéséből és az időjárás hatásaiból adódnak, ami inkább víz által okozott erózióra utal. Ez a fajta erózió hosszabb időszakot és jelentős csapadékot igényel, ami arra enged következtetni, hogy a Szfinx korábban épülhetett, mint azt korábban gondolták, egy nedvesebb időszakban. A homokviharok által okozott erózió önmagában nem magyarázza meg a Szfinx körüli eróziós mintázatokat.
Ez teljes félreértés. Lehner legalább két külön mondatot mondhatott. A Szfinxtemplom 1925-33 közötti feltárásáról több száz fotónk van (pld. Baraize hagyatékából is), de még fekete-fehér filmünk is. Semmilyen gránitburkolat nem volt rajta!
„Robert Schoch becslése szerint egyes helyeken 1 méternyi vagy akár nagyobb mennyiségű kő erodálódhatott a falakról. (nagy mértékű erózió)”
Az nem lehetséges, hogy a Szfinx körüli mélyedésben a homokviharok (forgószél) okozták az eróziót? Ha nem takarítják ki, nyakáig ér a homok a Szfinxnek. Azonban 4 ezer év alatt sokszor kellett a homokviharok miatt.:-)
"Göbeklinél ki tudták mutatni a szervesanyag mintákból a 10-12 ezer évet itt meg elpárologtak...?"
Göbekli Tepe egészen más, mert a hegy belsejében koronként egymásra épülő kőkörök épültek. A legalsó rétegekben voltak a legnagyobbak az építmények. Amikor a régit betemették törmelékkel, épült rá egy kisebb építmény, és mindig egyre feljebb. Ezért is nevezik pocakos hegynek. A helyszínt szándékosan betemették, ez arra utal, hogy az elhagyás egy tervezett és tudatos folyamat volt. A betemetés megőrizte a helyszínt és a kőoszlopok véseteit, a szerves eredetű nyomokat, s így azok kiváló állapotban maradtak fenn. 1500 év aktív használat után a hely elhagyatott lett, úgy 10000 éve. Azóta a mesterséges dombra más civilizáció nem épült rá.
Ez a mondat mindenképpen szó szerint Lehnertől származik:
A Szfinx templomot az 1925-ös kiásását követően számos alkalommal meggyalázták, megfosztották minden burkolatától: eltűntek a falak, oszlopok.
Az idézet többi részét a film narrátora mondja, számítógépes illusztrációkkal alátámasztva a Szfinx templom épülési-átalakulási folyamatát. A Lehner nyilatkozat, a narrátori szöveg és a számítógépes illusztráció egy egységes kontextusban van. Nehéz elképzelni, hogy ilyen milliók által látott dok.film alkotói ilyen nagyságrendű csalást követtek volna el. Ha ez igaz lenne, már börtünben ülhetnének.
Lehner egyértelműen számol azzal, hogy az általa említett új vallási szekta a Napot tisztelte főistenként (Napkultusz, napimádat). Lehner ezen megfogalmazása is arra utal, hogy kétféle napimádási gyakorlat létezett. A helyi és a királyi.
A dinasztikus napimádat a királyi teológia részét képezte az egyiptomi társadalomban. Az állam és a vallás közötti kapcsolatok sokkal szorosabbak lettek. A fáraók isteni jellegű hatalommal rendelkeztek, és az ő hatalmuk alatt a napkultusz állami vallássá vált. Az uralkodók istenségüket legitimálhatták azzal, hogy az istenek közvetlen utódaiként és a napisten, általában Ra vagy Hórusz megtestesüléseként tartották magukat.
A predinasztikus napimádat inkább helyi szokásokon és szekta alapú vallási gyakorlatokon alapult, amelyek a különböző régiókban vagy közösségekben élő emberek körében alakultak ki. Ezek a helyi kultuszok lehettek kapcsolatban a természeti jelenségekkel vagy a helyi vallási hitrendszerrel, és gyakran nem voltak egységesek az egész területen.
Mark Lehner a filmbéli nyilatkozata, és film egy kontextusba szerkesztett mondanivalója alapján számol azzal, hogy a Szfinx egy korai, kb. 5000-5500 évvel ezelőtti napkultusz centrum lehetett. Számol tehát ezzel, nem zárja ki ennek lehetőségét. Én ezt gondolom.
Ezt a templomot i.e. 2000 után nem sokkal betemette a homok és törmelék, majd az Újbirodalom idején egy másik templom épült mellé, aminek alja rányúlt ennek a tetejére, mert már fogalmuk se volt, hogy ott van.
(Göbeklinél ki tudták mutatni a szervesanyag mintákból a 10-12 ezer évet itt meg elpárologtak...?)
Elképzelem muszlim testvéreink (Ádámról és Éváról) arckifejezését ilyen 800000-es hírekkel...
Minő változás az, ami az 1900-as /+ - 20/ években létezett izgalmas és kellemes országban történt. Minden szempontból.
Na most ők csücsülnek az érdekes műemlékeken, és ha bárki 8000 évnél többet állapítana meg valamire, akkor a szent könyv állításaival találja magát szemben és hivatalos közegekkel.
Márpedig a Koránban szereplőnél nem lehet későbbi a teremtés és punktum.
Aki hajlandó e keretek között maradni és találni az kutathat.
Ha elzúgtak a háborúk vajon kié lesz Egyiptom? Ki lesz a fehér nagyfőnök? A nagy varázsló, Multi Multiplikató.
"Viszont ezeknek semmi köze a templom korához, ellenben a c-14-es datálások mintái i.e. 2800 és 2100 közöttiek és ez felülír minden álokoskodást a 8000 évről."
Ha a Szfinx és templomainak magteste több ezer évvel korábbi, mint az Óbirodalom ideje, akkor figyelembe kell venni, hogy a Szfinx árok szűkös helyén egy legalább három évezredes ókori civilizáció építkezett rá. Ez és a természet munkája simán eltüntethetett minden korábbi szerves eredetű nyomot.
"A Szfinx templomot az 1925-ös kiásását követően számos alkalommal meggyalázták, megfosztották minden burkolatától: eltűntek a falak, oszlopok. A hatalmas mészkőtömböket kívülről asszuáni gránittal borították. Az előcsarnokban 24 roppant oszlop állt, hogy a nap óráit jelképezzék. A templom szívében két szentély helyezkedett el keleti és nyugati irányban, valamint egy alabástrom csempékből álló fényes udvar 10 szoborral." - így Mark Lehner.
"az 1925-ös kiásását követően" nem távolítottak el semmilyen gránit burkolatot a Szfinxtemplomról.Vagy félreértették Lehnert, vagy egyszerűen a magyar fordítás zavaros (ami nem ritka eset).
Ellenben Lehner a könyveiben többször ostorozta Mariette 1860-as ásatást a Völgytemplomban és az építész Baraize munkálatait (1925-30) a Szfinxnél és az előtte lévő templomnál. Ugyanis számos lelet sérült, nem dokumentálták, hol kerültek elő a tárgyi leletek, elmozdítottak, átraktak köveket, stb...
Viszont ezeknek semmi köze a templom korához, ellenben a c-14-es datálások mintái i.e. 2800 és 2100 közöttiek és ez felülír minden álokoskodást a 8000 évről.
A Leltárkő szövege még azt sem tudta, hogy a Szfinx előtt létezik egy templom! Már az Újbirodalom idején, 1000 évvel a gízai piramisok építése után, kialakult egy egyiptomi néphit, hogy a Szfinx régebbi a piramisoknál. A Leltárkő későkori (26. dinasztia: i.e. 600 körül) szövege is ezt tükrözi és némely újbirodalmi felajánlási sztélé, amit a szobor árkában találtak, miután kiásták a homokból: úgy hivatkoznak rá, mint ami előbb ott volt, s a piramisok neki épültek (ez olyan fikció, mint amikor a középkori arabok azt mesélték Baalbek nagy köveiről, hogy "óriások" építették).
"Nem tudtak itt, a az egész Mokottam hegységben mutatni olyan struktúrát, amit az eső így erodált volna, mint a szobor árokfalát (mint azt Thurlings is említi)."
Meg klehet fordítani a logikát. Ha feltételezzük, hogy a Szfinxet és környékét ugyanakkor vájták ki, amikor az Óbirodalomból származó épületek anyagát, akkor fura dolog történt Gízában. Egyes épületek az egyik módon erodálódtak, mások másik módon. Egyes építmények más és más időszakban készültek, másféle időjárási feltételek között (a megfigyelések erre utalnak), így másféle eróziós hatások érték őket. A Szfinx és templomainak eredeti testmagja a gízai fennsík szintje alatt van, kivéve a fej (keményebb member 3 kőzet - lehetett jardang). A Szfinx gödörben lévő member 2 mészkőanyagból faragott létesítmények felületét az utolsó kb. 5000 év nagy részében az időszakos homok általi betemetődés védte a további eroziótól.
"a nagy "szakértők" (kiket emlegetsz) nem tudták megmagyarázni, ha az ömlő eső a falat így erodálta, akkor miért nem látszik semmi a padlón?"
A Szfinx melletti mészkőtalaj keménynek néz ki, de valójában pórusos. Amióta a mészkövet kivágták, a talaj erodált. (nagymértékű mállási folyamat). A Szfinx körüli mészkő sziklaágyra jellemző a karsztos topográfia, és számos olyan réssel és nyílással rendelkezik, amelyeken el tud szivárogni a víz. Annyira eresztene, mint egy szita. A Szfinxet övező terület nem tartana meg egy nagyobb mennyiségű állóvizet. A víz elszivárogna a Szfinx alatt található üregeken és hasadékokon keresztül, bele az általánosságban vett gízai fennsíkba.
Robert Schoch becslése szerint egyes helyeken 1 méternyi vagy akár nagyobb mennyiségű kő erodálódhatott a falakról. (nagy mértékű erózió)
"Gizában mind a három piramis és mellékletei egyszerre kellett épüljenek, vagy 8-10 ezer évvel ezelőtt vagy csak 5 ezer évvel ezelőtt, de az előbbinek semmi esélyt sem látok."
Kivéve azt az eshetőséget, hogy a 3 gízai piramis egy előzőleg már létezett objektumokra épült. Ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel az ókori egyiptomiak egy aranykorról beszélnek, ami nagyjából 12500 évvel ezelőtt létezett. Abban a korban, amikor a gízai piramisok elhelyezkedése a legtökéletesebb szögben képezte le az Orion-öv csillagainak helyzetét a földön.
"Az Álomsztélé egyik sorában a Szfinx valójában azt mondja: Én már itt vagyok, az első idő óta. Az "Első idő" az ókori Egyiptom nyelvén a Zep Tepi. Ezen az időn azt értették, amikor Ozirisz a civilizáció kezdetén megérkezett hozzájuk." - Robert Bauval
A másik jelentős írásos bizonyíték a Szfinx régebbi eredetére a leltári sztélé. Az Inventory Stela (Khufu lányának sztéléje a 26. dinasztia idejéből) szerint Khufu (aki a Nagy Szfinx állítólagos kifaragása előtt uralkodott!) elment megnézni a Nagy Szfinxet és az azt eltaláló „villámot”. Ez a sztélé önmagát egy óbirodalmi szöveg másolatának mondja, és azt állítja, hogy a Szfinx már létezett Khufu idején. A régész, Szelim Haszan elsőként fogalmazta meg, hogy a Szfinxet Harfénak kell tulajdonítani. A feliratban - a fordítása alapján - az áll, hogy Khufu kijavíttatta a Szfinx fejdíszét, miután villám csapott bele, ami megfelel a szobron és templomain is jól látható óbirodalmi javításoknak.
"Szfinx templomnál a gránit burkolatot szinte teljesen elhordták a történelem során, s ezzel meggyalázták az emlékművet."
Ezt a templomot az 1930 körül ásták ki a homok és törmelék alól, addig azt se tudták, hogy ott van. Szerinted kik és mikor hordták volna el róla az állítólagos gránitburkolatot?
"be akarod adni, hogy az egyiptomiak olyan hülyék voltak, hogy a kemény gránitot faragcsálták a mállékony mészkőburkolathoz."
A Völgy-templomnál és a Kheopsz halotti templom bazalt padlózatán bizonyíték van rá, hogy ahol indokolt volt, ott ezt tették azok az ókori egyiptomi mesterek, akik messziről, pl. Asszuánból képesek voltak ilyen kemény kőzeteket bányászni, szállítani, megmunkálni. A Szfinx templomnál a gránit burkolatot szinte teljesen elhordták a történelem során, s ezzel meggyalázták az emlékművet.
Kevered a valós és a fiktív elemeket. Kezdesz azzal, amit senki nem vitat, hogy a Szfinx árkából bányászták a templomok köveit. Utána összemosod azzal, hogy a két templom korábbi, mint a burkolat, s be akarod adni, hogy az egyiptomiak olyan hülyék voltak, hogy a kemény gránitot faragcsálták a mállékony mészkőburkolathoz. Ahogy Kheopsz sírtemplomának bazalt padlózatának alsó felét csak kihasították a sziklából, s a mészkőágyat faragták hozzá és nem fordítva. Ennek az "őscivilizációnak" semmi nyoma Egyiptomban, se sírok se szerszámok, se más tárgyak nem kerültek elő. Az egyiptomiak mindig is képesek voltak az óriástömbök szállítására: Ramszesz és más nagy fáraók 500-1000 tonnás szobrai, obeliszkek.
Ezek a nagy "szakértők" (kiket emlegetsz) nem tudták megmagyarázni, ha az ömlő eső a falat így erodálta, akkor miért nem látszik semmi a padlón? Hisz azt még nagyobb erővel csaphatta a rázúduló víz! Nem tudtak itt, a az egész Mokottam hegységben mutatni olyan struktúrát, amit az eső így erodált volna, mint a szobor árokfalát (mint azt Thurlings is említi). Gizában már volt két nagy kormeghatározós program, sem a piramisok, sem a templomok nem mutatták, hogy valami 8-10-12 ezer éves civilizációk lennének. A Szfinxtemplom esetében a szerves anyag mintákat csak a mészkövek közül, vagy alóluk tudtak venni (i.e. 2100 és 2800 közt értékekkel). Az egyiptomi civilizáció 4000 éve alatt több stílus is volt az építészetben (ahogy az európai civilizációban is). Khephrén mészkőpiramisának alsó három sorát szintén gránittal fedték, s az ő idejében épült a két templom is, mint ahogy a Gránittemplomhoz vezető szertartási út is. Gizában mind a három piramis és mellékletei egyszerre kellett épüljenek, vagy 8-10 ezer évvel ezelőtt vagy csak 5 ezer évvel ezelőtt, de az előbbinek semmi esélyt sem látok. Főleg nem olyan érvelés alapján nem, amit itt bemutatsz. Thurlings is elmondta a könyvében, hogy az esőnek egyáltalán nem így kellett volna erodálnia a mészkőfalakat, de csak hajtod az alternatív kutatók (amatőr egyiptológusok, kisebb hírnévért küzdő geológusocskák, bőrgyógyászok, stb.) mainstream szövegelését, amit minden magára adó magyar ezoterikus oldalon is megtalálunk.
Az áltudományos mainstream vonulat minimum 12-15 ezer évesre teszi a szobrot (amit elvárnak minden "amatőr" kutatótól, Egyiptom-"szakértőtől", hogy ezt mantrázza mindenfelé): szóval ezt nem kel bizonygatni, de vannak már új fecskék a színen, hogy akár 800.000 éves is lehet a Szfinx...
