Fel kell verni az aljzatot, a fal mindkét oldalán lévő helyiségekben, kitermelni a földet. Utána a falat injektálni, lebetonozni, vízszigetelni a szobákat, majd rábetonozni egy új aljzatbetont, de akkor már érdemes szigetelést is tenni az aljazatba.
Vannak ilyen picit olcsóbb megoldások, mint hogy csak fóliát terítesz a földre, nem bitumenes lemezt a betonra, de a valóban jó megoldás kb. az lehet, ha egy új háznál is használt rétegrendet alakítasz ki.
Utólagosan lehet valahogy alulról vízszigetelni ilyen esetben vagy lehetetlen? Vagy lehet csak aránytalanul drága? Olyan találtam, hogy külső falat vízszigetelnek, beinjektálnak valamit a falba, de ez más, mert belső fal, főfal és nem lehet hozzáférni csak nagyobb bontással. Nem tudom, mit lehetne tenni. Az ilyennel egy ilyen idős épületnél együtt kell élni?
Bárhol feljöhet, ha valahol nem jó a vízszigetelés (a teljes házat kéne alulról szigetelni). És még az sem igaz, hogy pont ott fog megjelenni bent, ahol a folytonossági hiány van lent, ugyanis a víz tud vízszintesen is közlekedni a rétegek közti résekben.
És egy 60 éves épületnél az se biztos, hogy volt valaha rendes vízszigetelés, és csak megsérült - lehet, hogy sosem volt jól megcsinálva.
Szerintem a fóliázós felajánlás erősen kétesélyes próbálkozás... (a vállalkozónak nyilván jó pénz, neki nem fáj, ha nem javul meg semmi)
Az aljzatbetonon keresztül is fel tud jönni a víz vagy mindig a falon jön fel és az átnedvesíti a beton tetejét? Mert ha a falon jön fel mindig, akkor a beton feltörése és új beton leöntése fölösleges lenne.
Az ilyen vizeknek megvan az a kellemes tulajdonsága, hogy nem föltétlenül azzal szemben jön ki a falból ahol bement. A fal alá hogy húzza be a fóliát? Nem hiszek benne. Vannak szárító vakolatok, azt kéne a falra kenni. van rá esély, hogy jó lesz.
Anyósomnál vizesedik az aljzatbeton egy spájz helyiségben és állítólag régebben volt pár falrészlet a házban több helyen is, ahol salétromos is volt a fal. Ezek belső falak, tehát a spájz az kb az épület közepén van. Volt olyan fal, ahol azóta lambéria került elé, volt ahol leverték a vakolatot és újravakolták. Ezek a fal problémák már évekkel ezelőtt voltak, a spájz aljzatbeton vizesedés egy évek óta tehát most is tapasztalható probléma.
A ház földszintes és kb 60 éve épült. Járt nála most egy kőműves és azt mondta, hogy a spájzban feltöri az aljzatbetont és fóliát rak le a földre, amire rábetonoz. Állítólag a fólia fogja megakadályozni, hogy a víz feljöjjön. Én szkeptikus vagyok ezzel a módszerrel kapcsolatban. Mit lenne érdemes ilyen helyzetben tenni, hogy lehet az ilyet szakszerűen javítani, milyen szakembert kellene keresni?
A gyapotot simán csak leteríted, nem kell cifrázni. Fólia nem kell sehova. Sárga üveggyapot, 10cm vastag, több rétegben terítve. Minimum 2 réteg legyen, eltolva. Célszerű feldarabolni méteres kockákra, úgy könnyebb vele dolgozni. Nyilván ahová terítenéd, onnan rámold el a kacatokat, már ha vannak. Ne nyáron csináld, mert megpusztulsz a padláson:)) Eccerű porvédő maszkod használj. A fürdő fölé is teríts anyagot. Ne spórolj a gyapottal, told ki teljesen a külső falsíkig, illetve a belső válaszfalakat is takarja felülről teljesen.
Rajzolni most per pill nemigen tudok... amúgy szokásos hosszúkás parasztház, van benne központi fűtés gázcirkóval és vegyes kazánnal.
Már tavaly is csak az épület egyik végének 3 helysége volt használva (szoba,konyha,fürdő, a konyhában van egy 2.6 kw on/off klíma ) . A többi részben a fűtőtestek le lettek véve ill. elzárva.
Így a fűtés elment a vegyes kazánról plusz kb. 800 m3 gáz fogyott a ráfűtésre. Sajnos nem tudom mennyi fa fogyott pontosan, kb. olyan 5 m3 amire saccolom.
Csak már nem fog menni ezután a fával fűtés.
Szóval arra gondoltam ezt a szoba konyha részt kéne csak szigetelni. A födémre csak úgy leteríthetem a kőzet vagy üveg gyapotot és annyi, vagy kéne valami kiszellőzés közé, fólia alá, vagy fölé?
Jó lenne egy skicc, alaprajz, megjelölve hogy hol lenne lakva-fűtve-használva...Gáz benn van? Mihez van odavezetve? Villanyból mennyi az amper? Nekem ami logikusnak tűnik, az 30cm gyapot leteríteni a padláson, nyílászárókat letömíteni ha kell, klímás fűtést intézni. Fürdőben valami hősugárzó, ami csak akkor megy, amikor fürdés van, egyébként nyitva tartani az ajtót, alapon egy rendes klíma kifűti. Párát-penészt ez megoldaná.
Adott egy régi vályog parasztház fagerendás, padlás felől sárral tapasztott födémmel.
Úgy kéne belőle két három helyiséget (kb. 40 m2) leszigetelni, hogy ez a rész aztán a lehető legkevesebb energiával fűthető legyen. Eddig kályházott aki ott lakik, de már nem fog tudni dolgozni vele. Szóval gáz, villany kéne kiadja egy kis nyugdíjból.
Hogyan csinálnátok legolcsóbban, hogy pára szempontból is jó legyen?
Monolit födémeknél, másnap készítjük az oszlopokat.
Egy csomó palettás fémzsalu és tartozék kerül fel a födémre. A födém 20-as. A fém zsalunak be vannak szerelve ankerszárak az öntés előtt.
Ezek óriási terhelést kapnak az öntésnél, ami egy nappal később történik (de van amikor ugyanaznap késő délután) és soha nem láttam kiszakadni.
Falazott szerkezetnél a födémre az öntéstől a harmadik reggel a daru felteszi az egész falazást. Igaz, hogy a falakat terheljük, de utána a békával
ide-oda tologatják.
Szerelőbeton: Alapozásnál a sóderágyat nem lehet tömöríteni vízszintesre. Ki kell önteni egy 5-10 cm vastag gyengébb minőségű vasalatlan szárazbetont és lapvibrátorral szép vízszintesre lehúzzák. Arra vasalnak.
Ha vizezték, a vibrálásnál feljön a tetejére a víz. Jól látszik másnap reggel foltokban.
Ez törtem a fejem én is, de a bádogos munka amivel járna, nem kétforint, legalább is a mi környékünkön arany árban "dolgoznak?". Kérdeztem több vállalkozót (?) de igazából senki nem nyerte meg a bizalmamat. Aki meg ránézésre is szimpatikus volt az meg olyan összeget mondott, hogy hanyatt estem tőle. Szóval ez nem hiszem, hogy opció lenne. A tetőszerkezet jó állapotban van, amit javítani kell rajta azt megtudom csinálni, mivel faiparban jártas vagyok és van hozzá felszerelésem is, itt csak a héjazat lenne a kérdéses dolog. Gondolkoztam Onduline megoldásban, mert könnyűnek, gyorsan felszerelhetőnek látom, de nem tudom mennyire időtálló. Aztán még a műanyag hullámlemez is szóba került, vagy az üvegszálas, de fogalmam sincs, hogy melyik mennyire jó. Ezért tettem fel a kérdésemet itt, hátha vannak tapasztalatok... Ja... igen... Az ár nagyon nem mindegy, kisnyugdíjas vagyok, nincs extra jövedelmem. :( Lehettem volna politikus, de az meg nem fért rá az arcomra. :)
Lehet, hogy mi meg kell javítani a tetőt és ki kell síkolni is - mert a trapézlemeznek a tetősíkok nagyon pontosak kell legyenek, azt meg lehet oldani pallókkal, amiket rászerelsz oldalról a szarufákra. (ha a tető több mind 80 éves, a szarufák le vannak ereszkedve).
A trapézlemeznek kb. 10-es deszka lécezés szükséges, 35 cm tengelyközzel.
Gerinc, vápa, csepegtető szerelésére bádogos kell, de a lemez felszerelését bárki meg tudja oldani.
Tavalyi jégeső eredményeként, kb 80%-ban törött sérült cserepek vannak, amit akkor nem tört össze a jég, azt a tél elintézte. Most látszik igazán, hogy milyen komoly a kár. Gazdaságtalan a javítás, ezért kérdeztem, hogy mi a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás.
Sziasztok! Ötleteket várok, van egy egyoldalon kontyos nyeregtető ami ezeréves hódfarú cseréppel van fedve, de a cserepek elöregedtek és nagyon sok magától eltört, lecsúszott. A ház alapterülete kb. 120 nm a tetőfelület kb 200 nm. A kérdésem az lenne, hogy mivel lehetne újra befedni ami ne viszi el ingem gatyám. A ház nincs használva, csak lim-lom tárolásra használjuk, illetve egy helyiség műhelyként funkcionál. Nem szeretnék csilliárdokért új tetőt csináltatni. Ha lehet, valami egyszerű és akár házilag is kivitelezhető megoldást keresek.
