Olvasgattam a régi anyagokat és ezt találtam.
Hihetetlen,de néhány MSZP-s főmuftira szintén várna 5-6 év börtön,ha valaki most a demokráciában adná be.
Értitek?
Dr. úr.
A Napi Magyarorszagban jelent meg ma, nov. 16-an.
-------------------------------------------------
Ha Egon Krenz magyar lenne...
Lovas István
Szerző
Felküldve: 1999. november 16. ( 11. oldal)
Hír: november 8-án, hétfőn a lipcsei szövetségi bíróság véglegesítette Egon
Krenz, az NDK utolsó államfőjének és magas rangú társainak súlyos
börtönbüntetését, mert vétkesnek tartotta őket a német-német határon érvényes
tűzparancsban és a menekülés közben lelőtt keletnémetek halálában. 1991
decemberében az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért nevű szervezet
levélben fordult a Belügyminisztériumhoz, hogy megtudja, az elmúlt 18 év alatt
öltek-e meg embereket menekülés közben a magyar-osztrák és a
magyar-jugoszláv határon, és volt-e tűzparancs érvényben. A levélre dr. Korinek
László, a BM Rendészeti Hivatalának akkori elnöke mindkét kérdésre igennel
válaszolt. Elmondta, hogy a fegyverhasználatra ?törvény jogosította fel a
határőrséget minden tiltott határátlépést megkísérlő személlyel szemben.? A levél
így folytatódott: ?Ez a jogszabály és az erre alapuló belső szabályzat tükrözte a
letűnt politikai rendszer felfogását, alkalmazkodott a volt szocialista országok
akkori általános szabályozásához és gyakorlatához.? Akár az NDK-ban,
tehetnénk hozzá. A hivatal elnöke szerint tizenkét esetben végződött halállal a
fegyverhasználat. ?Valamennyi esetben a katonai ügyészség folytatta le a
vizsgálatot, jogtalan fegyverhasználatot egyetlen vizsgálat sem állapított meg.?
Az elnök, levelében túllépve szigorúan vett tájékoztatási kötelezettségén,
hozzáfűzte véleményét is: ?Megítélésem szerint a felelősség a levitézlett politikai
rendszer vezetőit terheli.? Az alapítvány, dr. Korinek levelét mellékelve az
ügyészségnél, 12 ember halála miatt feljelentette az 1974-1989 között szolgált
belügyminisztereket - Benkei Andrást, dr. Horváth Istvánt és dr. Kamara Jánost
-, és utal a német párhuzamra: ?Alapítványunk értetlenül áll azon tény előtt, hogy
míg a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a legkeményebb kézzel ítélkezik
azok fölött, akik felelősek az egykori NDK határain lelőtt áldozataik haláláért és
emiatt elfogatási parancsot adott ki Erich Honecker, az NDK kommunista
pártjának vezetője ellen, addig Magyarországon hasonló gyilkosságok ügyében
tudomásunk szerint még vizsgálat sem indult.? A Fővárosi Főügyészség 1992
márciusában, az ügyiratszám, a kiadás napja, sőt az ügyész neve és aláírása
nélkül küldött határozatában a nyomozást bűncselekmény hiányában megtagadta.
Az indoklás elismeri, hogy törvény, illetve minisztertanácsi rendelet,
BM-utasítás, valamint határőrizeti szabályzat rendelkezett a
fegyverhasználatról. A főügyészség megvizsgálta a Katonai Főügyészség
eljárásait a fegyverhasználati ügyekben. Mint kiderült, ?...a Katonai Főügyészség
egyetlenegy olyan esetet sem tárt fel, ahol a határőrök fegyverhasználatával
kapcsolatban részükről bűncselekmény valósult volna meg. Nem állapítható meg
az sem, hogy a fegyverhasználatra vonatkozóan az ismertetett rendelkezéseken
kívül »tűzparancs« került volna kiadásra. Emberölés vagy testi sértés
bűncselekményének hiányában a cselekmények felbujtói bűnrészessége
ugyancsak nem állapítható meg.? A határozat zárómondata: ?Tekintettel arra,
hogy a feljelentés és annak kiegészítése alapján rendelkezésre álló adatokból
bűncselekmény nem állapítható meg, ezért a volt belügyminiszterek ellen
nyomozás elrendelésére nincs alap.? A márciusi keltezésű, de április 10-én
kézbesített határozat ellen az alapítvány azonnal panasszal fordult a Legfelsőbb
Ügyészséghez, és a belügyminiszterek elleni feljelentést kiterjesztette a
miniszterelnökökre és a jelzett időben szolgáló kormánytagokra is. A panasz
indoklása: ?A Fővárosi Főügyészség megállapítása szerint a tárgyidőszakban
hivatalban lévő belügyminiszterek a részletszabályozás során nemhogy
többletjogosultságot állapítottak volna meg a határőrök részére a
fegyverhasználat mértékét illetően, hanem a minisztertanácsi rendelet minden
menekülőre vonatkozó általános fegyverhasználati felhatalmazását igyekeztek
korlátozni egy-egy szűkebb körre. Ilyen tényállás mellett alappal merül fel a
szóban forgó minisztertanácsi rendeletet hozó egykori kormánytagok büntetőjogi
felelőssége, köztük a belügyminisztereké is.? Dr. Sinku Pál, legfőbb ügyészségi
ügyész aláírással 1992. július 9-én kiadott határozatában a panaszt mint
alaptalant elutasította. Az indoklás többek kimondja: ?...az államhatár őrzése
során történő fegyverhasználat a joggal nem volt ellentétes. A jogelméletben
régóta ismert és töretlen elv, hogy léteznek olyan büntethetőséget kizáró egyéb
okok is, amelyeket a Btk. sem az általános, sem a különös részben nem
szabályoz. Ilyen többek között a Btk.-ban meg nem határozott, de a cselekmény
társadalomra veszélyességét kizáró ok a hivatali-hivatásbeli kötelesség
teljesítése. Ameny-nyiben a kötelesség teljesítése során tanúsított magatartás
megfelel a jogi szabályok által előírtaknak, jogszabályban megengedett módon
került tanúsításra, ezért az a magatartás nélkülözi a társadalomra veszélyes
jelleget. A feljelentéskiegészítés eredményeként az került megállapításra, hogy a
fegyvert használó és tényállásszerű magatartást megvalósító határőrök a
fegyverhasználati jogszabályoknak megfelelően jártak el, bűncselekményt nem
követtek el. Ez a tény pedig kizárja a felbujtás megállapíthatóságát is. A felbujtás
jogdogmatikájának lényege annak rögzítése, hogy a felbujtás alapvető feltétele a
tettesi alapbűncselekményé; ez következik a a felbujtás járulékos jellegéből. Nem
lehet szó alapbűncselekményről ott, ahol büntethetőséget kizáró körülmény
megállapítható. Ezen túlmenően hangsúlyozni kell azt is, hogy »bárkit«, nem
konkrét személyt, vagy »általában« bűncselekmény elkövetésére nem lehet
rábírni mást. Tény, hogy Németországban a korábbi vezetők ellen eljárások
vannak folyamatban, ez azonban nem elegendő alap - a vázolt körülmények miatt
- a magyar jogszabá-lyok szerinti büntetőeljárásra.? Az alapítvány ezt követően
Györgyi Kálmánhoz, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészéhez fordult
felülvizsgálati kérelemmel. A kérelem idézte dr. Horváth József nyugalmazott
rendőrtábornok televíziós nyilatkozatát, amelyben elmondta, hogy 1989 őszén az
osztrák-magyar határon megrendezett Páneurópai Piknik alkalmával ő adott
parancsot a fegyverhasználat megtiltására, és ez tette lehetővé, hogy az
államhatár engedély nélküli átlépése során a határőrök nem tüzeltek a
határsértőkre, amelyből következik, írta az alapítvány, hogy a határsértőkkel
szembeni fegyverhasználatra konkrét személyhez kötődő tűzparancs alapján
került sor. A beadványra dr. Molnár Ervin, a Legfőbb Ügyészség
nyomozásfelügyeleti főosztályának főosztályvezető-helyettes ügyésze válaszolt.
Dr. Horváth állítása, olvasható a beadvány elutasításában, ?...minden ténybeli
alapot nélkülöz?, mert ?...ebben az időben már semmilyen rizikót sem vállalt?,
ugyanis a ?36/1988. számú BM-utasítás a fegyverhasználatot kizárólag a nyugati
és déli viszonylatban külföldre szökés bűncselekményét megkísérlő katonával
szemben tartotta fenn?, és civilekre tilos volt lőni. A magyar-osztrák és a
magyar-jugoszláv határon tehát legálisan lőttek le menekülőket - köztük
keletnémeteket. Egon Krenz az ügyészségi indoklással feltétlenül egyetértene.
Ajnye Pupu elvtárs, pont tőled nem vártuk a bolsevik fogalom pejoratív használatát.
Javaslom a megjelenést a kritika-önkritika félóra önkritika szekciójában.
Továbbá Mókamiki et is a mi kutyánk kölke volt, elakezekkel.
Na mi van, Mókamiki?
Életed feltetted a jobboldali humor megteremtésére?
Igen sok beosztást töltesz be fiatal korod ellenére, - de marhára megy is ez neked...
Szinte erőlködnöd sem kell, olyan természetesen csinálod, mint a főnököd, a Győztes. Ő is hajlik az egyszemélyi népképviselet felé, - továbbá legalább olyan vicces, mint Te vagy.
Röhögünk is rajtatok eleget...
Hiába, - a bolsevik mentalitás a véretekben van...
:O))
Mondjuk kis kulonbseg azert van koztuk :
1. Grosz Karoly alatt mifelenk mar nemigazan volt szokas leloni embereket.
2. Nagy jostehetseg volt : mar 88 karacsonyan megjosolta, hogy ha nem az emeszempe gyoz a valasztasokon, akkor itt kahosz lesz es anarkia. :)))
Na mi van, Mókamiki?
Életed feltetted a jobboldali humor megteremtésére?
Igen sok beosztást töltesz be fiatal korod ellenére, - de marhára megy is ez neked...
Szinte erőlködnöd sem kell, olyan természetesen csinálod, mint a főnököd, a Győztes. Ő is hajlik az egyszemélyi népképviselet felé, - továbbá legalább olyan vicces, mint Te vagy.
Röhögünk is rajtatok eleget...
Hiába, - a bolsevik mentalitás a véretekben van...
:O))
0 tudomasom van arrol, hogy milyen egy kuturorszag, de ha jol ertettem, Krenz-et azert iteltek el, mert nem voltak tanuk, akik lattak volna, amikor nem ad ki tuzparancsot... szoval elegge politikai dontes volt...
Tegnap 6 és fél évre ítélték Egon Krenzet az NDK utolsó pártfőtitkárát. Érdekes, hogy ez egy kutúrországban minden probléma nélkül lehetséges, egy maffiaországban viszont a volt bűnösök (Hámori Csaba, Nagy Imre, Fejti György, stb) a leggazdagabb embereknek számítanak.
Itthon meg csak a kiabálás, gyalázkodás. Nem lenne baj, ha észben tartanák, hogy nem rajtuk múlt, hogy most így megy nekik, és nem úgy mint a német eeetáásaknak :-))
Nem Grószt akartál mondani?
Vagy indegy, kié volt a kabát, meg hogy ki akrta ellopni? Ill. ki lopta el valóban? Ja, és hogy a Gyula meg éppen visszaadta, az nem is igaz, dzsága csendbiztos úr!
Na ha ez az Aczél-féle sajnáltató cikk
megjelenik, akkor megadom
neked Fikusz Kukisz címét és telefonszámát
is! (bár az enyémmel sem tudtál mit kezdeni)
Majd az Aczel Bandi(ta) ir rola egy sajnalatot ebreszto cikkecsket....Kovacs Laszlo meg vihet neki schnitzelt a bortonbe. Ugy is olyan gyakran jar mostanaban arulkodni a nagypofaju Schroderhez.
Berlin, 1999. november 8. (MTI) - A lipcsei szövetségi bíróság hétfőn jóváhagyta az egykori keletnémet állampárt, az NSZEP
három vezető funkcionáriusára két éve kirótt ítéleteket, amelyek az NDK volt vezetőit a berlini falnál agyonlőtt emberek halála
miatt marasztalta el. Az ítéletek így jogerőssé váltak.
Egon Krenzet, az NDK utolsó államfőjét, Günter Schabowskit és Günther Kleibert, a kommunista állampárt, a NSZEP politikai
bizottságának tagjait azért vonta felelősségre a bíróság, mert vétkesnek tartotta őket a az NDK és az NSZK határán érvényben
volt tűzparancsban és a nyugatra menekülő keletnémetek halálában. Ezért 1997 augusztusában Krenzet hat és fél évi, két
vádlott-társát három-három évi börtönre ítélte.
A vádlottak az ítélet felülvizsgálatát és saját felmentésüket kezdeményezték, azt hangoztatva, hogy ártatlanok a felhozott
vádpontokban. Az ügyész szintén felülvizsgálatot kért, mert túl enyhének találta a kiszabott ítéleteket.
A jogerőssé vált bírósági ítélet értelmében Krenznek és társainak több évre börtönbe kell vonulniuk, de az egyelőre nem
világos, hogy a politikusoknak végül is mikor kell megkezdeniük börtönbüntetésük letöltését. A 62 éves Krenz az 1997-es
elsőfokú ítélet óta óvadék ellenében szabadlábon volt, és az elsőfokú határozatot "jogi tévedésnek" minősítette, s nem zárta ki,
hogy a helybenhagyó másodfokú ítélet esetén a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul.
