Sziasztok!
sok idő után felhozom a topicot, de most egy kicsit új megvilágításba helyezem - tekintettel a nagy számú hozzászólásra :)
szóval, ki hogy csinálja azt, hogy van egy értékrendje, amiben hisz, amit szeretne csinálni, amiről teljes meggyőződéssel hiszi, hogy jó ha úgy gondolkodik, de gondolatai nem arra orientálódnak.
Velem is előfordul ilyen (nyilván), de inkább általában érdekel a téma.
Banan
Szerintem nem csak problémára gondolhat az ember. Van az úgy, amikor szétesett, dekoncentrált és csak úgy csaponganak a gondolatai: elréved valamin, elbambul.
De kétség kívül a leggyakrabban a problémákon töprengünk el, olyankor is, mikor nem kellene. Vagy olyankor, amikor úgysem tudjuk megoldani.
Én rangsorolni szoktam a problémáimat, a "ráérőseket", a "most úgysem tudok veled mit kezdeni"-ket, a kevésbé fontosakat begyömöszölöm egy fiókba. Aztán kicsit később, mikor jut rá időm, energiám, akkor előszedem. És lássatok csodát! Van úgy, hogy mire előszedném, akkor már nincs is ott... megoldódott magától :))))))
Persze a legtöbb makacs természetű és ott hemzseg, sőt néha-néha akkor is kibukkan, mikor nem kéne és birizgál. Időnként hihetetlen önuralom kell, hogy visszatuszmákoljam a fiókjába...
De szvsz nem lehet egyszerre mindennel foglalkozni, pláne nem lehet mindenre azonnal adekvát válaszokat adni, akkor sem, ha nagyon sürgetőnek, égetőnek tűnik. Na, ehhez kell az igazi önuralom... :)))))
Lehet hogy furcsán hangzik, de a megoldás a megoldás. Akár min is jár az agyad akár pozitív vagy negatív dolgon, az egy probléma, hiszen foglalkoztat. Ha megoldod, már nem olyan fontos, és akkor megáll a dolog. A szerelem egy külön betegség de az is elmúlik egyszer. Persze könnyű csak így tanácsolgatni hogy old meg a problémáidat, mert saját szomorú tapasztalatból mondom hogy néha tényleg nehéz, vagy egyenesen lehetetlen. Na ilyenkor ha lehetetlen, valahogy meg kell tanulni együtt élni ezzel a gondolattal.Ez is elcsépelt dolog, de sokat számít az akarat erő.
Fel kell tudni mérni azt is hogy milyen szinten fontos ez a gondolat, és hogy mennyire fontos ez a dolog valójában. Tényleg megéri e ennyit rágódni rajta. Megéri e hogy beférkőzzön az életedbe ennyire vagy sem. Gondolkozz ezen!
Egyébként van egy csomó figyelem elterelő dolog, ami segíthet a dolgon (olvasás,zene,tanulás,kirándulás, hobby stb.), de
itt megin bejön az akarat erő, tehát oda kell figyelni. Ha ez vagy ezek a gondolatok elvonnak az igazi életedtől, a munkádtól, a tanulástól és az ugymond normálisnak mondható élettől,(tudom ez manapság szinte megfogalmazhatatlan)akkor tényleg segítség kell. Szóval ha hosszú távon tényleg nem bírsz megbírkózni a dolgaiddal, és egyre jobban zavarnak, idegesítenek akkor szerintem pszihológushoz kell fordulni.
Tegnap pl. hasonló gondom volt. Megkerestem a főnökömet és még több munkát kértem... (lehetőleg sűrgős határidővel). Azokat meg kellet csinálnom, nem volt időm másra gondolni, amikor befejeztem, akkor pedig annyira fáradt voltam, hogy nem is tudtam gondolkodni. (Lehet, hogy még most is ennek tart a a hatása...)
Akkor bizony gáz van. Mindenesetre megpróbálom megvalósítani azt, amin éppen az eszem jár-kél. S ha sikerül, akkor már nem csalja el a gondolataimat, ha nem akkor vissza az elejére:(
