"Valaha csíkos zsakett lehetett, de ez már csak nyomokban látszott e ruhadarabon. Különös módon, bokában a cipô mellé gyűrte be a szárat, amibôl nyilvánvaló, hogy nem ôrá szabták eredetileg. Ez különben kitűnik abból is, hógy hosszát a begyűrés művelete sem csökkentette megfelelôen, mert még mindig a mellkasáig ért. Állítólag a hosszától még feljebb is húzhatná, de nem teszi, mert a nadrág hónaljban kissé bô."
"A hűvös, ráncos; aránylag kicsi kezet olyan idegesen és zavartan fogta meg a kikötôk rettegett jassza, különös mellbôségével, csodálatos ügyességével és legendás erejével egyetemben, mint az iskolás kölyök a zord tanítóét"
Tudom, hogy sok a narrációs poén Rejtőnél, de akkor se szeretnék narrátoros filmet belőle. Azt a filmet, amiben egy láthatatlan személynek kell elmagyaráznia a vicces helyzeteket, szerintem megette a fene.
Garas mint Piszkos Fred? Hát én nem tudom elképzelni... Túl bárgyú, jóindulatú feje van (volt, elnézést, de akkor is). Buzgó Mócsingnak esetleg, vagy Vanek úrnak, ilyesminek. Piszok Alfrédnek esetleg Agárdi? De még ő sem... nem tudna szerintem elég rideg, alattomos, fapofa lenni.
Nem is tudnék a mai magyar színészek közül túl sok rejtői figurát találni. A külföldiek, na onnan azért már lenne...
Csak rajzfilmben lehet ezt rendesen megcsinálni, nyugodjunk bele.
Elegge eselykiegyenlitos tarsasjatek, szoval nem lehet a halalba szivatni valakit benne, cserebe nem nagyon lehet kiugrani sem a tobbi jatekos ele (kvazi egyertelmu a strategia). Illetve ha nagyon egyfele strategiazik egy jatekos, akkor lehet, hogy nagyot sziv, tehat a kiegyenlitos strategia kifizetodobb, mint az egy nagy alkalomra varas. Gyorsan porog, nem tart orakig.
Vagy tíz év után ismét elővettem az Elveszett cirkálót, hogy újból, vagy ötvenedszerre elolvassam. Nagy meglepetés ért. A könyv a regény negyedik kiadása (Magvető, Budapest, 1988; ISBN 963 14 1377 2). A meglepetés, hogy a korábbi Albatrosz-sorozatbeli kiadáshoz képest a délkelet-ázsiai helyszínek eltérnek. Az Albatrosz-kiadásban (szintúgy a MEK-en található szövegben) a történet második fele Burmában játszódik (Rangoon, Mandalay, Irrawaddy-folyó), míg a Magvető kiadásban a helyszín Indokína (Saigon, Kambodzsa (vélhetően Phnom Penh) és a Mekong-folyó). Az eltérő helyszín miatt temészetesen a Tom Leven-történet is más.
A Balmoral/Radzeer útja is eltér, a burmai változatban Colombo-Calcutta-Rangoon, míg az indokínai változatban Colombo-Singapore-Saigon (mondjuk ez utóbbi életszerűbb, mint körbekerülni a Bengáli-öbölt Rangoonba menet)
- Találtam egy Aragones Pauline-t, aki alapítványi hölgy, de ez nem ismeri önt, azonfelül hetvenéves és nem filmszínésznő. Felhívtam továbbá Mimi Albouxrier-t, ez sem ismeri, de azt mondta, hogy hajlandó megismerkedni önnel, este Clichyben van. Ezután mindössze egy név volt valószínű: felhívtam Zwillinger Lolát, mert gondoltam, hogy az Anjou név csak nyelvbotlás volt. De ez a hölgy sem ismeri önt, legalábbis ma már letagadja, és sajnos csak cirkuszban dolgozott trapézen, de ennek nyolc éve. Azt hiszem, alapos munkát végeztem.
Az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ tisztelettel meghívja Önt és barátait A megker(G)ült tragédia – P. Howard/Rejtő Jenő legendás élete című kiállítás megnyitójára 2011. január 26. (szerdán) 17 órára – Szabadidő ház (Baja, Petőfi-sziget 11)
Megnyitja: Kiss Ferenc képregénykedvelő (alias Brigeron, a félszemű rabló) Troppauer Hümér verseiből felolvas: Bruzlai Czifra Erika (alias Zwilling Lola)
ZENE AZ NEM LESZ!
Tárlatvezetést tart: Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus (alias Tüskés Vanek) A KÜLSŐ MEGJELENÉS KÖTELEZŐ! A Képes Kiadó Korcsmáros Pál Rejtő-képregényeinek vásárlással egybekötött bemutatóját levezényli: Korcsmáros Gábor szerkesztő (alias Senki Alfonz)
BELÉPÉS DÍJTALAN! KILÉPÉS BIZONYTALAN!
Az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, no meg a Petőfi Irodalmi Múzeum közös tárlata
Mondjuk, nem is egy nagy szám a film.Mint filmes bravado és látványosság, főleg azoknak, akik ezekre buknak, szép volt, de az értőknek _többnyire_ kevés... például éppen azért, mert kimaradt belőle Bombadil...
Ez az én véleményem, aki kb. az elsők között olvastam angolul és magyarul a könyvet idehaza...
Mivel ez az első mondat, simán belefér narrátorral. Ami azt illeti az egész bevezetés mehetne úgy, mivel elég hosszú időt ível át, és gyorsan túl kéne rajta esni. Mondjuk fimre válkthatna pl az állomáson a részeg vasutasnál.
Így van. Létezik szóbeli/írásbeli humor, van képi humor és létezik a kettő együttese, de a két alap vegyítése nem működik okvetlenül minden esetben, illetve többnyire csak akkor, ha eleve együttesre készítik.
Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. ... Hát ezt csak olvasni lehet, ez nem jön át a filmen.
Háát, ha te a 14karátos autót meg tudnád filmesíteni, akkor legföljebb szereztél rá jó sok pénzt, de hogy élő ember, aki olvasta, vicsorogva jönne ki, az biztos.
Rejtőt csak olvasni szabad, de azt kötelező (lenne)..
Sokban egyetértek, de szegény Pálfiékat nem cseszegetném.
A film nem miatta nem készült el. Bár tudom, hogy nem volt igazán tanácsos az ügyben, hanem inkább tanácstalan.
A helyzet az, hogy hiába van pénz a forg. könyvre, ha azt utána nem finanszírozzák tovább, megy a kukába, vagy jobb esetben fiókba.
A visszafizetés nem a Pálfi dolga, hiszen ő elvégezte a részfeladatot, gondolom.
Egyébként egyéb filmjei révén őt a korrekt csávók közé sorolnám.
Az igazi pénzszórás a Három testőr volt, na az egy igénytelen szar volt, meg is bukott. Emiatt mondják megint, hogy Rejtőt nem lehet filmre vinni. A Meztelen diplomata után nem mondták, pedig annak kevés köze volt az eredeti Vesztegzárhoz.
Valamit nagyon ügyesen benéztél, pedig nem írtam sokat....
Nem a rendező pénzeli a filmet, ilyet nem is állítottam. A rendező csak elsikkasztja a pénzt. Nem fogok újra keresni, de Pálfi a Csontbrigád el sem készült forgatókönyvére az államtól 7,5 milliót kapott előtte és utána még többet. Vasvári csak 2003ban kapott 15 milliót és előtte is még többször.
Itt az a probléma, hogy állami pénzen évente, kétévente sok millió forintot kapnak a meg nem írt forgatókönyvre is és semmi garancia arra, hogy egyáltalán belekezdenek. Nem a támogatással van a probléma, hanem azzal, hogy ha nincs meg a film belátható időn belül, akkor nekik azt a sok milliót nem kell visszafizetniük.
A másik pedig, hogy a magad nevében beszélj. Sok Rejtő könyvet lehetne vászonra vinni. Ez csak valami elterjedt (a dekadencia egyik jele), hogy hosszú éveken át könnyű volt azt mondani, hogy Rejtői humort nem lehet megfilmesíteni.
Ha a Szörny rt-t vagy a Shreket Rejtő írta volna, ugyanezt mondanátok most.
Különösen Rejtő vadnyugatos regényei, nem bonyolultabbak megvalósítás szempontjából sem, mint mondjuk a Nevem Senki.
