Nekem van radiátoros fűtésem , meg klímás fűtésem és fan-coilos napkollektoros fűtésem is . Nekem a klíma által stabilan tartott hőmérséklet ugyan úgy megfelel , mint a radiátoros gázkazánnal . Nem zavar nálunk senkit sem a légmozgás . Mivel nagyon jól hőszigetelt a ház , így észre sem veszed , ha fűt a klíma . Abban az esetben lenne jogos amit írsz , ha egy házról lenne szó hőszigetelés nélkül . Ott biztosan nem lenne komfortos , mert a külső falak végett a házban nem lenne egyforma a hőmérséklet , főleg a falak mentén . Ott valóban jobb megoldás lenne a padlófűtés .
Nekem a bátyja, a Victrix Zeus 25 van már 4 éve. A német neve ellenére olasz termék. Meg vagyok elégedve vele. Mielőtt beszereztem, hosszasan konzultáltam a gázszerelővel és azt a következtetést vontam le, hogy nem mindegy, melyiket választod. Hosszú távon nem.
Csak kijön az a hajóút amit lejjebb írtam még így is. Ráadásul van egy klíma már a falon. Ráadásul nagyvonalúan számoltam (hülyeség). Ráadásul az egyikkel néhány perc telefonálás a másikkal hatóságis hercehurca az idegeskedés.
Mindenki úgy dönt ahogy akar.
Bárcsak az én zsebemben landolna az a lóvé amiket ilyen módon szórnak szét a polgárok. És még csak simabeszédű gázkazánügynök sincs a képletben.
Szerintem mindegy, hogy melyiket veszed, bár nem vagyok szaki. Azt végig számoltad már, hogy mennyibe fájnak illetve mivel járnak a különböző verziók? Tehát klímás, gázos, vagy elektromos fűtés játszhat. Van ugye az, hogy mennyibe fáj a berendezés, mire üzemelni kezd, illetve milyen fenntartási költségekre számíthatsz mondjuk 5-10 év távlatában nézve.
Nagyon köszönöm, hogy válaszoltál. Időközben beszéltem itt egy szakemberrel, aki szinte ugyanezt javasolta. Inkább arra vonatkozott a kérdésem, hogy nem lehet-e gáz abból, ha én "végérvényesen" lezárom ezt az összefolyót. Ugyanis a duguláskor a vízmű minden adandó nyíláson próbált benyomni vizet, hogy elhárítsa a dugulást. Ezen is, sikertelenül. Aztán kiderült, hogy az ezer éves eternit cső, ami az utcára vezeti a szennyvizet a csatornába, be volt rogyva.
Szóval, esetleges dugulásnál, nem fogják keresni, hogy onnan is próbáljanak beavatkozni? Bár gondolom nem.
A szagok átmennek még az aljzatbetonon is. Egyszer kell feltörni az egéset és kivinni. Utána még a falakra is felszívódhat a nedvesség és a szag, de érdemes KIVINNI és eltakarítani.
Tudnátok nekem tanácsot adni? Egy panelház egykori mosókonyháját sikerülne megszereznem tárolónak a panelekben szokásos kerítéshálóval elkerített fakk helyett.
A dolog szépsége csupán az, hogy kb. két éve a helyiség padlóösszefolyójából tört fel a fekáliás szennyvíz egy dugulás alkalmával.
A helyiségben lévő falikút évek óta leszerelésre került, a vízcső ledugózva, leplombálva.
Kérdésem, hogy megszüntethetem-e a padlóösszefolyót technikailag (és esetleg jogilag) úgy, hogy ledugózom az összefolyót és az egész helyiség (5 nm) padlójára teszek egy másod (2-3 cm-es) új aljzatbetont?
(Ez utóbbit azért tarom célszerűnek, mert jelenleg is a padlót vastag rétegben megkérgesedett sz@r borítja, aminek 100%-os eltakarítását reménytelennek tartom.
Jelenleg a radiátoraim ki vannak mosva és ugye üresen állnak , de úgy sejtem ,hogy ennyi idő alatt szép rozsda keletkezik bennük. Mit tudok addig tenni, hogy a rozsdásodást lassítsam? Nem szeretném, ha odaverna az új kazánnak. Lesz beépitve iszapleválasztó, de nem tudom, hogy ilyenkor elég e ennyi intézkedés.? Köszi
Én is így hallottam, hogy a nagyobb vízáramú dolgokhoz nagyobb cső illik, hogy ne legyen zajos. Oda is főleg a meleghez, mert pl 40fokos zuhanyzóvíz nagyrészt 50fokos hmv, és csak kis részt hidegvíz.
Valaki meg azt mondja, hogy amúgy is egyre víztakarékosabbak a zuhanyfejek is,minekaz.
A cirkulációt úgy kell érteni, hogy az osztótól van távol lévő két melegvizes hely, arra lenne kialakítva, egy szivattyúval, két beszabályzó szeleppel. Vagy két olcsó szivattyúval, kitudja.
Szia! Osztós víznél, a nyomó gerinc min 26-os hideg/melegnek. Az osztó 1"-os. A leállásoknál a kád és a zuhany 20-as, a többi 16-os. Cirkulációs vezeték 16-os. Bár ha cirkulációs lesz akkor nem értem az osztós dolgot.
Viszont ha cirkulációs, akkor kellene hogy valami kapcsolja a cirkulációs szivattyút! Ezt többféleképpen meg lehet oldani. Pl villanykapcsolóra kötés, ajtónyitás érzékelő, vagy infra. A lényeg, hogy csak akkor kezdjen el cirkuláltatni amikor azt a helységet használni akarod. Van aki időkapcsolóra teszi, vagy eleve olyan szivattyút tesz fel. Szerintem az nem olyan hatékony. Mert ha folyton cirkuláltatod lesz olyan gáz számlád a szemed kiesik :)
Szerintem kicsit túlgondolod a feladatot. Nálam 16-os megy mindenhova, azt annyi. Egy kis nyomás-ingadozás mindig lesz, de lehet vele élni. Pl. a mosogatógép a konyhai mosogató csaptelepéből jön. Amikor vizet vesz, csökken a mosogató csapban a nyomás. Na és?
Úgy kb. arra számítsál, hogy nem fogod tudni fogóval sem elzárni. Azért nem megy a tekerentyűvel sem (már), mert berohadt (elvízkövesedett) az egész szeleptest. Ergó vagy küszködsz vele (vízkőteleníteni kéne, aztán meg tömítést cserélni, mert az is jó eséllyel elfáradt mostanra, úgyhogy arra is van esélyed, hogy ha esetleg megmozdulna, akkor még csöpögni is fog), vagy kidobod a 'csába. A döntést meg lehet hozni azután is, hogy kitekerted a sarokszelepet és megnézted, hogy milyen állapotban van.
Szeretnék tanácsot kérni családi ház vízrendszer csőméretekkel kapcsolatban!
Nem én fogom szerelni, csak az anyagár-számolgatás miatt lennék kíváncsi rá!
Mekkora csövekkel szoktak általában szaniterekhez állni? jól tudom, a melegvízhez egyel nagyobbal, mint a hideggel?
A zuhanyzók és kádtöltő csapoknak gondolom nagyobb a vízárama, oda hosszabb csőszakasz esetén okos dolog 16 helyett 20mm-est tenni? Vagy még nagyobbat?
Csillagpontos, osztós kialakítás lesz. Maximum alárendelt dolgok lesznek összekötve, amik nem mennek egyszerre, pl wc töltő és a kis kézmosó hidegvize. Csapok és zuhanyzók, kádtöltő, azok külön mennének, hogy kisebb ingadozás legyen.
Mekkorával szoktak a gyakorlatban, és mit mond a szakszerű iskola? A legnagyobb táv kb 25m cső az osztótól, egy zuhanyzónak. Ide már elvileg lesz keringetés is kiépítve, de azt tudom hogy 16-os cső is elég neki.
köszi szépen mindenkinek. megnéztem való igaz nem kell vésni bár elég szukos a hely... es igazsag szerint en csak elzarni akarom viszont a tekeroje nem mozog (hiaba tekerem nincs hatassal semmire. a kerdesem hogy vki ismeri ezt a tipusu sarokszelepet? hogy lehet levennie a tekerojet? magam fele huzom? most az a terv, hogy leveszem es fogoval elzarom. az ujabb sarokszelepeknel ugye van egy csavar azt kicsavarod es le lehet vennie a tekerojet..
Ismerősömnél - egy régi házban - a falon több méter hosszan cca. 120 cm magasságban van egy "vizesedés".
Szerintetek ez mi lehet? Ilyent még soha nem láttam. Lehet egy cső, ami valahol megrepedt, és vig vezeti a vizet? Elég furcsa. Ráadásul az egyik végén elkezd felfelé menni, derékszögben, és megáll 30 cm után. A falban nem tudják, hogy mi van.. A fal másik felén teljesen máshol is vannak vizesedések, meg csövek a falon kívül. Semmi nem utal arra, hogy valami köze lenne egymáshoz a két oldalnak.
Mi lehet ez? A héten egy kis részen meg fogom bontani a falat, hogy látható legyen, hogy mi van ott..
