Minden hidrogén atom egy protonból (p) és egy elektronból (e) áll. Az elektron az atomhéjban és az alapállapotban egy zárt (körformájú) pályán mozog. A proton is egy zárt pályán mozog a közös tömegközéppont körül.
Minden deutérium atom két protonból, három elektronból és egy pozitronból (p) áll D= {e,(P,e,p,e,P)}, ami magjában a két proton mellett a (e,p,e)-képzödmény foglal helyet. Az elemi e-töltéseket hordozó részecskék mind zárt pályán mozognak, a héjelektron kb. 10^5-ször nagyobb átméröjü pályán, mint a két elektron és a pozitron a két proton között. (Ezt úgy is mondani lehet, a (e,p,e)-képzödmény okozza a mageröt.)
"Egyébként épp itt a fermionoknál derül ki egzaktul, hogy nem lehetnek azonosak, mivel energiaszintjeik különbözők."
Fermionok nem léteznek, a spinjelenségeket a mágneses mezö okozza.
"De pl. lehet, hogy létezik időkvantum (vannak erre elméletek). Akkor létezik egy legmagasabb frekvencia is."
Na, na, na! Idökvantum nem létezik. De egy legmagasabb frequencia lehet hogy van. Az alapállapotban mozgó elektronok nem tudnak kisugározni, mert (megközelítöen) zárt pályán mozognak. De van az idömérésnek alsó határa.
"Van-e az energiakvantumnak maximuma?"
Ennek se maximumam, se minimuma nincs mert nem létezik.
"Maga a Heisenberg féle HR is mintha arra utalna, hogy bizonyos - kanonikusan konjugált - mennyiségek esetén a rendelkezésre szolgáló tárolóhely mérete (azaz a pontosság) korlátozott."
Maga a Heisenberg féle HR nem helytálló: A részecskéknek soha sem állapítható pontosan meg sem a helye sem a sebessége.
Igen, a megoldi első lépése, hogy közelítően helyes kérdéseket tegyünk fel, ez a válaszhoz vezető út elengedhetetlen része.
Ha a kauzalitás létezik, akkor mitől van kauzalitás?
Egyenes Okság
Engem csupán az zavar - magyarban -, hogy ha azt mondjuk:
Az anyag egyik megjelenési formája az anyag.
Az informatikai megközelítést pedig egy picit másképp értettem:
Pl. egy biten max. 2 féle értéket lehet tárolni. 2 biten 4 félét, de a 4 közül mindíg csak az egyiket. 3 biten 8 ... stb. A Pauli elv-ben mintha valami tárolná az energiaszinteket a részecskéken belül (vagy kívül?), hogy ne lehessenek azonosak. Egyébként épp itt a fermionoknál derül ki egzaktul, hogy nem lehetnek azonosak, mivel energiaszintjeik különbözők.
De pl. lehet, hogy létezik időkvantum (vannak erre elméletek). Akkor létezik egy legmagasabb frekvencia is. Ha a foton frekvenciáját tárolni akarjuk, akkor ahhoz véges "szóhosszúság" elég (akár bitekben is).
Innentől kezdve - informatikai nézőpont alapján - rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel.
- Van-e legalacsonyabb frekvencia (elektromágneses hullámnál); egyáltalán hány periódustól kezdve beszélhetünk hullámról, frekvenciájáról, amplitudójáról (van-e ennek köze a Planck állandóhoz? hol kavar itt be Heisenberg...)
- Van-e az energiakvantumnak maximuma? Lehet, hogy a nagyenergiájú kisérletekben (gyorsítók) csak azért képződnek újabb és újabb fajta részecskék (lassan már megszámlálhatatlanul), mert energiaplafonokba ütközvén ez anyagiasulást kényszerít ki? Mintha elfogytak volna a a "tárolóbitek", és a tároláshoz újabb rekeszekre - részecskékre - lenne szükség.
- Maga a Heisenberg féle HR is mintha arra utalna, hogy bizonyos - kanonikusan konjugált - mennyiségek esetén a rendelkezésre szolgáló tárolóhely mérete (azaz a pontosság) korlátozott.
Nem állítom, hogy szimulációk vagyunk - ezen csak rágódjanak el a ValFil-ban a Márix-osok, vagy egyebek -, csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy elfogadva a világegyetemre egyfajta számítógépszerű szimulációs modellt, egy pár dolgot talán a helyére lehet tenni.
A kérdéseket folytathatnám, és bizonyára több közülük utólag blődségnek bizonyulna, de minden kezdet nehéz...
Van-e két egyforma fekete lyuk? Na ez se piskóta!
Hawking szerint csak a tömegükben különböznek...mint ahogy két kör is csak a sugarában tér el egymástól, ha eltér. Akkor le van maradva egy brossúrával :) Én már arról is olvastam, hogy a forgó fekete lyukat meg lehet különböztetni az állótól.
Én résztvettem anno az egyetemen egy filozófia kurzuson (1980 körül), ahol a következőkről volt szó:
Ami létezik, az a "Materie". (Ez egy materialista kurzus volt).
Ennek van három különbőző nézőpontja:
- Stoff (anyag)
- Energie (energia)
- Information (információ)
Tehát minden anyag, energia és információ egyben. Az, hogy melyik nézőpont kerül előtérbe, az attól függ, hogy éppen melyik nézőpontban vagyunk érdekeltek.
Mondjuk egy kőmüvest az anyag jellege érdekel. Egy fradi drukkert az energiája. (Amivel a rendőr felé hajítja. :-) )
Bennem is hasonló, bár kissé kifacsartabb modell él. Anyag-energia, részecske-hullám... E kettős természet még mindíg nehezen felfoghatóan, idegenszerűen él az emberi agyakban.
Szerintem nem megyarázhatjuk az egyiket a másikkal. Inkább képzeljünk el valami "közös ős"-t. (Az "ős" utalhat arra, hogy talán az ősrobbanás pillanatában csak ez volt jelen).
Nevezzük el ezt a valamit pl. "anyergiá"-nak. Ezt tiszta formájában sohasem tapasztalhatjuk (akár csak a kvarkokat), hanem vagy hullámjelenségként (fénysebességen) vagy részescskeként (fénysebesség alatt). Fénysebességgel mozgó anyergia esetén erősen előtérbe kerül a hullámtermészet, de megmutatkoznak a részecske tulajdonságok is. Egyébként pedig a részecske természet a domináns, de jól kimutatható a rejtett "hullám"-sága az anyergiának.
A "képernyő hasonlat"-ot, pedig azért tartom baromi jónak, mert már évtizedek óta élünk ebben az informatikai "kultúrafelhő"-ben, de úgy látom még senki sem foglalkozott komolyan a kvantummechanika informatikai oldalról történő átgondolásáról. Pedig akár a kvantáltság (digitalizálás?), akár pl. a Pauli elv erősen sugall valamiféle belső informatikai struktúrát. Persze nem arra gondolok, hogy "csupán bitek vagyunk".
Az "anyergia" csak egy hirtelen jött _elnevezés_, nem ragaszkodom hozzá...
Jefrykém! A BigBang után is _valamilyen_ minta szerint evolvált/differenciálódott/önfejlődött az anyag:diszkrét testek , folytonos fizikai mezők és sugárzások, valamint az ezeket tartalmazó tér formájában tovább. /Ezek mind fejlődésükben összefüggőek-összekapcsoltak végeredményben, bár a szabadságfokoktól az anyag képes a huncutságokra/
Újjászülető Univerzum, mintaadója a felettes lét, ami ismeretlen, csak spekulatív!
KozmoGonoLogosz-Blueprint
Valami mintázat? Hmm!Penrose-cserepek, vagy mások? Eltolásszimmmetrikus, vagy nem?
És mi van, ha a mintában vannak fraktális részek is, vagy az egész fraktális, csak néhol diszkrét szigetek vannak benne?
Mi van, ha dialektikusan fraktális és diszkrét egyszerre?
Mint a mókus fenn a fán...
Valóban, jól látod, tudod. Él bennem egy ilyen modell!
De azt is el tudom képzelni, hogy az anyag mint olyan, nem más mint anyagi tulajdonságú energia, mint olyan.
Az igazi problémám, az anyag energia modelek összemosásával van!
Minden helyzetben, próbálom, a kettős tulajdonságot kielemezni, és értelmezni, megérteni. Látod Te is mindjárt mintázat-modellel teszed képletessé a mondanivalód!(Kérlek véletlenűl se vedd ezt izélgetésnek. csak élő és kézközeli példa) Az emberek többsége vizuális.
Az energia-anyag mint olyan az EM energia szabályszerű folytonos dinamikus egyensúlya lehet, Persze ezt leírni, elmondani, sőt még elképzelni sem tudom, de valahogy az ismereteim közé be kell paszíroznom, hogy egyáltalán valamit tudjak vele kapcsolatban elképzelni, állítani, stb... Gondolo erre a mintára utalsz.
Ha így keresem az azonosságot a feltételek nem, csak azok értelmezése, vetülete lesz más! Végül is tökmindegy mert egyenlőre szabályokkal, és szabályos modellekkel "látjuk" világot.
Lehet egyszer egy magasabb elméleti síkon a szabályok létének, logikájának, okának szabályait is megértjük. (Na ez már nem is adja vissza a mondanivalóm.) öööööö
Tudom, hogy nem szereted a kvantummechanikai gondolkodást, de azt már elég régóta tudjuk, hogy nem szabad az atomokra, mint apró golyókra, vagy még apróbb golyókból összerakott tárgyra gondolni. Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A Te kérdésed pedig, ha jól látom, ebből a képből származik, és végig így gondolkozol. Pedig az anyagot inkább valami mintázatnak lehet felfogni. Ezért a kérdésed olyasmi, mintha azt kérdeznéd, hogy van-e a monitorodon két egyforma betű. Ha szövegszerkesztés közben beszúrásos módban egy "a" betű elé állsz és megnyomod a szóköz billentyűt, akkor az "a" betű jobbra csúszott el, ugye? Tehát, "azonos" az előző helyzetbeli önmagával. Másrészt, a végeredmény semmiben sem különbözik attól, ha az "a" betűd mellé jobbra leírsz egy másikat, majd a baloldalit törlöd. Ekkor egy "másik" "a" betű marad ott, nem? Akkor most azonos, vagy nem azonos a két betű? Amennyire én tudom, az atomok világában a helyzet pontosan ennek felel meg.
Igen.
Igen?
Nem tűnik el.
Talán olyan szinten marad, van amit ma még nem látunk, nem észlelünk, vagy nem érzékelünk(?).
Talán mint a DNA, az élőkben (pár száz éve azt sem láttuk)hasonló módon az anyagi részecskékben , akár belső energetikai szintjeikben, akár összetételükben(az is lehet, hogy a kettő egyazon dolog) kódolják a keletkezésük myomait, és így pl. tartalmazzák bomlási hajlamaikat.
MI most az egyadott anyag, adott izotópjait, atomjait egyformának látjuk. De a hidrogén kivételével(ott csak a proton, és az elektron végtelen élettartama (?) miatt öröknek ismert) bizonyos az izotóp bomlás változó idópontja miatti külömbözőség. (esetleg érdekes lehetne végig gondolni, egy olyan variációt, amiben feltételezzük, hogy az egyes izotópok, tökazonos ideigléteznek a saját idejükben, csak máshonnan és más sebességgel keveredtek ide, más időkor keletkeztek, (változó fénysebesség=> változó anyagszerkezet(!)) stb)
Kedves Jefry!
A lényeg, hogy eltűnik-e minden előzmény/infó/ azzal, hogy kialakul az atomszerkezet, vagy bármely más elemi-vagy anyagi részecske? Valszeg nem, csak mintegy _háttérbe szorul_, vagy _felültakarja_ egy erre képes viszony. Valszeg a világ lényegéhez tartozik, hogy a fizikában ugrások, szintek, diszkrét dolgok és folyamatos terek is vannak.
Az anyag kvantummechanikailag mozog, csak nekünk tűnik mozgóképnek.
Na akkor vicces hetedik választ:
-Nincs hát. Már miér' lenne? Például a szénatomnak ugye 6 protonja van, oszt például a héliumnak csak kettő - szóval ebből is láccik, hogy nincs.
Fizikai jellemzőnek tekinthetjük a térbeli (időbeli) koordinátá(ka)t is - plusz persze sebességvektor, ilyesmi. Ha így van, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs két ugyanolyan atom - mert bármely kettő másutt van... vagy .. :) ha feltételezzük, hogy van két ugyanolyan atom így nézve, akkor akár végtelen sok ugyanolyan van, csak éppen nem látjuk, nem is étzékelhetjük (elméletileg sem), mert pontosan takarják egymást. Azaz: egy atom mögött rengeteg (végtelen sok is) lehet - számunkra egynek tűnik.
(párhuzamos világok? vagy egymást fedő világok? ha pontosan ugyanolyanok, akkor semmi érdekes nincs benne, ellenben, ha úgy nézzük, hogy ha a legkisebb észlelhető különbség ha jelentkezik egy világkópiában, akkor egy párhuzamos - már nem fedő - világ ágazik le a megegyező világok sorozatából - esetleg egyszerre több is, amikben pont ugyanúgy zajlik a megkülönböztető változás)
Amennyiben a proton is lebomlik egy nagyon hosszú időtartam után, akkor mi a biztosíték arra, hogy a többi elemi része/ge/cske sem bomlik le? Jó, ezt nem bírjuk lemérni/bebizonyitani vagy megcáfolni most még, de elgondolni egy pillanatig érdemes...
VégsőValótlanság
Van-e két egyforma fekete lyuk? Na ez se piskóta!
Hawking szerint csak a tömegükben különböznek...mint ahogy két kör is csak a sugarában tér el egymástól, ha eltér.
Spin Hullám Front
Az eldöntendő kérdés:
Ha, és amennyiben a létező/tapasztalható világ fizikai és/vagy történelmi/történeti meghatározottságú/megalapozottságú-e lényegében, ez itt a kérdések kérdése...
Valószinűleg ez a kérdés még egy darabig eldönthetetlen marad, ameddig nem tudunk lehatolni a minimális méretű Planck-sugár alá...
Ennyi bizonytalanságot neg kell hagyjunk a jövőnek, nem? Hadd keresg-éljenek ők is....
És-vagy :ez az eldönthetetlen!!!
Most má rájöttem mért nem lehet 2 egyforma atom se:EZ FIZIKAI ÉRVELÉS: mert az elektron mindig máshol van.
DE: ha pl: H atomot nézed annak 1 db elektronja van. ha a kettőt nézed akkor bárhol is van az az 1 db elektr. a két atom bármikor fedésbe hozható tehát nem lehet megkülönböztetni őket. ez a többi atomra nem igaz.mert azoknak 2 v. több elektr.-uk van. Fizikai érvelés vége.
Ahogy te/ti érveltek : időbeni különbözőség stb....: az Filozófiai Érvelés
Következtetés: Csak 2 Hidrogén atom lehet esetleg egyforma, a többit kizárhatjuk mind filozófiailag mind fizikailag.
