A társasház azért jó, mert nem keletkezik az egész ingatlanon közös tulajdon, csak az albetéteken (vagyis a házrészeken - azaz lakásokon) kívűli ingatlanrészeken. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik tulajdonos el akarja adni az albetétjét, akkor a másiknak nincs elővásárlási jpga, (bár ennek az ellenkezőjében is meg lehet állapodni az alapító okiratban). Egyébként a társasházi alapító okiratban kell minden, a közös részek használatával kapcsolatos kérdést rendezni.
Hali!
1. használati jog megosztása, az ügyvéd fogja tudni...pontosítjátok, ahogy írtad, hogy kinek milyen részarányban és milyen tulajdona van az ingatlanban.Szoktak hozzá egy rajzot csinálni, hogy néz ki a két elkülönülő rész.Külön bejárat azért is jó, mert ha megcsinálod a megosztási szerződést akkor lehet külön értékesíteni, hitellel terhelni.
2. úgy csinálják /asszem/,hogy egyik része mondjuk petőfi 25/a a másik 25/b.Külön mérőóra,szemétdíj.
3. ikerháznál nem lesz ráépítési megállapodás
4. a társasháznál ha jól tudom az a gáz, hogy tvi kötelezettségei vannak, négyzetméterenként üzemeltetési és felújítási alapot kell gyűjteni meg ilyenek /hogy ez 2 lakásra érvényes e azt nem tom.../
Jogi részletekben nem vagyok otthon, finanszírozásban esetleg...
Üdv
Amorf
Kicsit nekem kinaiul van amit írtál, azaz utána kell néznem, hogy voltaképpen mit is takar a
- használati jog megosztás,
- ráépítési megosztás.
Ha a társasházzá való alakulás marad az egyetlen lehetőség, akkor abban lehet rögzíteni pl. hogy az épülethez a telek pontosan melyik része tartozik? (Területileg nagyjából az egyik ikerházfélhez 350 m2, a másik félhez 400 m2 tartozna.)
Még néhány kérdés:
Ha pl. ez egy saroktelken létesül, akkor lehet-e két külön bejárat az egyik és másik utcáról?
Ha két lakás van egy helyrajziszámú telken, akkor az adózás hogy alakul, plusz a szemétszállítási díj? Azaz egyben számlázzák-e ki vagy lakásonként külön-külön?
Hali!
Az építési szakhatóság dönti el hogy megosztást a telekre lehet v nem.Telekhatár, méret stb.Azt javasolom,hogy az építés idejére ügyvéddel kellene hsználati jog megosztást csinálni, és ha tiéd a telek egy hrsz számmal pl 1234, akkor egy ráépítési megosztással egybefoglalni, hoghy felépülhet a két lakás.Szerepelne a szerződésben, hogy a használatbavételi engedély megszrezése után a tulajdonjog hogyan lesz rendezve.Ha nincs lehetőség a telekmegosztásra, akkor vagy társasházzá kell alakulni / atiéd 1234/1 a másik 1234/2 /, /különböző alapképzési és egyéb kötelezettséggel, nem túl frankó/vagy marad a haszn.jog megosztás egy vázlatrajzzal, ahol feltűntetiktek hogy az 1234 hrsz számon ki milyen tuljadoni részarányt birtokol, és az fizikailag hogyan néz ki.
Remélem tudtem segíteni.
üdv
Amorf
Ikerházat építenék egy bizonyos adott helyrajziszámmal rendelkező telekre. Majd az ikerház egyik fele a családban maradna, viszont a másik felét szeretném eladni. És úgy lenne a legjobb (szerintem), ha az eladósorba kerülő "félház" egy külön helyrajziszámú telekkel rendelkezne a későbbi értékesítés, tulajdonosi egyértelműség miatt.
A telekre építhető kétlakásos ház, de vajon lehet-e kérni a ház elhelyezkedésének megfelelő telekmegosztást. Tudom, hogy az önkormányzathoz kéne elsősorban fordulni, de először inkább itt teszem fel a kérdést. :-)
És ha nem lehet a telket megosztani, akkor hogyan lehet a kétlakásos épület felét értékesíteni, mármint hogy a vevő biztosnak érezze a tulajdonrészét?
Várom a segítséget, véleményeket, tapasztalatokat - köszönettel!
