Ne állíts olyat, ami nem igaz.
A rovásírást árpád-kori krónikások említik először (Sebestyén Gyula).
A homoródkarácsonyfalvi kőfeliratot Csallány Dezső is a 13-15. század közé helyezi.
Az 1994-ben előkerült vargyasi keresztelőmedence felirata XIII-XIV. századi. Ezek a rovásírás hiteles emlékei. Igaz, hogy nem nagy terjedelmű szövegemlékek, de a rovásírást nem is arra használták, hogy nagy mennyiségű szöveget jegyezzenek le vele. A humanisták csak népszerűsítették az addigra már csak a székelyek által ismert rovásírást, de nem az ő találmányuk. Mivel az írást főként fára rótták, ezért érthető, ha sok nyom elveszett. Ezért csak az Erdélyből még mindig előkerülő kőfeliratokra hagyatkozhatunk a régebbi időkből. Az ír és a betű szavunk honfoglalás előtti, joggal feltételezhető, hogy volt írásuk a honfoglalóknak.
A Halotti Beszéd, az első magyar összefüggő nyelvemlék 12. század végén keletkezett.
Ugye nem akarod azt mondani, hogy akkor a magyar nyelv is a 12. század találmánya, mert előtte nincs összefüggő hosszabb nyelvemlék?
Még a magyar nyelvemlékek száma is gyér az Árpád-korból, nem csoda, ha az akkor már nem széles körben ismert rovásírásé még gyérebb.
Elég szélsőséges az álláspontod, ugyanolyan vagy, mint akik mindenre ráfogják, hogy a székely-magyar rovásírás emléke, és kitalált mitológiákat gyártanak hozzá.