Sebestyén Gyula a Nemzeti Krónikára hivatkozik, és 1221-re helyezi a szövegrész időpontját. Igaz a Képes Krónikából idéz, de ahhoz Kálti Márk felhasználta az előző krónikákat. Gondolom így következtette ki az 1221-et, de én se értem teljesen, kicsit zavaros a szöveg. Mindenesetre később is hivatkozik rá, ezt írja a könyve vége felé:

"Nekünk a rovásírást felfedezni, a legrégibb epigraphiai emlékekből terhes tudományos
művelettel rekonstruálni nem kellett, mert mi a rovásírást készen kaptuk és — tegyük hozzá —
ez a csak 1221 óta nyilvántartott magyar rovásirás még a XVII. századig, tehát elmúlásáig sem
tudott olyan epigraphiai alkalmazást kitermelni, a melynek folyton alakuló betűsora és sorvezetése a
mi tudományos eligazodásunkat is megnehezíthette, vagy végleg megakadályozhatta volna."

De mindegy legyen Kézai az első aki említi, akkor is említik az Árpád-korban, nyilván, hogy csak a székelyeknél, mert addigra már csak a székelyek ismerték.
Ami a leleteket illeti, nem 15. századból vannak a legkorábbiak, hanem előbbről is (a legkorábbi leletek legkésőbbi feltehető időpontja is XIV. század, de inkább korábbra helyezik), erről volt szó, de az általánosan elterjedt latin betűs írásmóddal sincsen túl sok anyag az Árpád-korból, a ti logikátokkal gondolkozva ez azt jelenti, hogy a magyar nyelvet alig ismerték az Árpád-korban.