Először is köszi, hogy nem kezdtetek rögtön anyázni, így legalább lehet rendesen vitatkozni.

Kedves Bagota (1999-07-16 13:32:30) !
Elolvastam az említett DOC fájlt. A végén az szerepel, hogy folytatás következik. Nem tudom, ki írta a szöveget, de inkább ne folytassa, hanem írja át ezt a részét. Azért tanácsolom ezt, mert forrásainak egy része már túlhaladott, cáfolható, más részük pedig egyszerűen nem azt állítja, amit a DOC fájl idéz (gondolom szövegkörnyezetből kiragadott mondatok lehetnek). Kettőre ezek közül olvasás közben ráismertem, ezért kitérek rájuk.
Joseph Nicolosi szerint a homoszekszualitás megelőzhető, és ha már kialakult, akkor is az esetek egy részében megváltoztatható (ld. Reparative Therapy of Male Homosexuality), ez pedig majdnem az ellenkezője annak, ami a fájlban az 5. hivatkozásnál olvasható.
A 8. hivatkozás itt olvasható. Ebben többek közt az áll, hogy a 41 megvizsgált agyból 19 volt homoszekszuális férfiaké, akik mind AIDS-ben haltak meg, ez a betegség pedig köztudottan roncsolja az agyszövetet.
Általában megjegyezhető, hogy a homoszekszualitás öröklődésének igazolását célzó kísérletek módszertanilag hibásak voltak. Gyakran emlegetik, hogy az egypetéjű ikrek közt, ha az egyik homokos volt, akkor az esetek 52 %-ában a másik is, a kétpetéjű ikreknél az esetek 22 %-ában, a nem iker testvéreknél pedig az esetek 9 %-ában. Azt viszont el szokták felejteni, hogy ugyanabban a felmérésben (Bailey, 1991) az örökbe fogadott gyerekeknél ez a korreláció 11 % volt, ami meglepő, hiszen ezen gyerekek génanyaga elvileg teljesen eltér. Többet erről itt és itt lehet olvasni.
Az X kromoszómás dologról én vmi olyasmire emlékszem, hogy egyelőre másnak még nem sikerült reprodukálni a leírtakat, de ez azóta persze változhatott.

Kedves Providens (1999-07-17 00:54:40) !
>> Amit meg korábban írsz, hogy öngerjeszto folyamat lesz,
>> hát ne haragudj, az csak egy dolgot jelenthet (ne vedd
>> személyeskedésnek, csak példaképpen): te már tudod,
>> hogy melegnek lenni olyan jó, hogy aki kipróbálja, soha
>> többé el nem hagyja. Akkor meg milyen jogon tiltanak el
>> tole bennünket? ;-)
>> Ne is haragudj, de akiben nincs erre késztetés, az soha nem
>> lesz az, akiben meg megvan, talán jobb, ha minél elobb rájön,
>> és nem keresi feleslegesen a boldogságot ott, ahol úgysem
>> találja meg. És akkor hamarabb megnyugszik az is, aki ingadozik,
>> és tudatalattiját primitív agresszióban éli ki.
Aki szerencsés, és boldog gyerekkora volt, az felnőtt korára hetero lesz, nem érez késztetést a meleg életmódra, és nem is fog megváltozni. Amit én írtam, az az, hogy a dolog gyerekkorban dől el. Ha egy fiú gyermek nem tud kötődni az apjához, nem alakul ki nála egészséges apa kép (mert az apja elvált, vagy agresszív, vagy nem foglalkozik a gyerekével, vagy egyszerűen csak túl prűd és érzéketlen), akkor a gyerek nehezen fog beilleszkedni hasonló korú fiúk közé, félénk lesz velük szemben, jobban fogja érezni magát lányok között, és űr marad nála a természetes fiú-fiú kapcsolat helyén, nem fog tudni haverkodni velük. Az idősebb fiúkban mindig az apát keresi, és ez vezet majd el a homoszekszualitás kialakulásához a nemi érés után. Volt egyszer egy buzi kollégám, akiről a viselkedése alapján határozottan merem állítani, hogy nála is így történhetett. (Feltételezem, hogy a leszbiknél ugyanez játszódhat le az anyával, de mivel az anyák jobban szeretik gyerekeiket, ezért ritkábban.)
Öngerjesztő azért lesz a folyamat, mert a (férfi) homoszekszualitást a sérült apa kép okozza, az állandó vágyódás a magabiztos, erős, de egyben megértő, aggódó apa után. Az erkölcsök lazulása, a szerelmi szabadság, és a meleg életforma terjedése pedig nem tesz jót a házasságok és a szoros családi kapcsolatok népszerűségének, emiatt várhatóan több gyerek nő majd föl csonka családban. A homokosok számának az utóbbi 20-30 éve megfigyelhető növekedése pl. párhuzamba állítható az élettársi kapcsolatok terjedésével.
Én szeretném, ha a megelőzés állami szintre emelkedne. Ha egy gyereken már óvodában, vagy iskolában látszik, hogy nem tud a fiúk közé beilleszkedni, akkor rajta még lehet segíteni. Legtöbbet az apa tehet, de egy másik közeli férfi rokon, egy lelkész, vagy egy jó szándékú tanár is megmentheti még a gyereket. Nem szabad ezt a lehetőséget elvetni pusztán azért, mert a „lelki betegség", vagy a „rendellenesség" szavak sértik a felnőtt homokosok önérzetét.

Kekec