Szeretnék a témával kapcsolatban néhány műszaki kérdést áttekinteni. Remélhetőleg egy-két kérdést megválaszolok, így mindenki tisztábban fog látni a témakörben.
Voice over IP minőségi paraméterek:
A következő különböző minőségi paramétereket különböztjük meg:
Hívásfelépítés minősége - függ az IP hálózat feléledési idejétől, a jelzések terjedési idejétől a hálózaton, a gatekeepereken és gatewayen belüli hívásfelépítési késleltetéstől, felhasználó azonosítás idejétől, a kapcsolt telefon hálózaton belüli hívásfelépítés idejétől.
A hívásfelépítés ideje hosszabb a megszokottnál, lehet 10 s nagyságrendű is.
Kérdés volt a jelzésrendszer. Ezt a H.323. szabvány írja le. Sajnos a szabvány túl megengedő, így az egyes gyűártók általi interpretációja különböző. Sajnos jelenleg ez az oka annak, hogy a különböző gyártók gateway-ei és gatekeeper-jei jelenleg nem interoperabilisek egymással. Természetesen a nemzetközi szabványosítás gőzerővel folyik, így 2000 második felében ezek a problémák várhatóan megoldódnak.

Hivás minősége - függ a vég-vég késleltetéstől, a vég-vég beszéd minőségtől és a csomagvesztés arányától.
A beszéd minősége viszonylag jól kézben tartható, megfelelő kódoló-dekodoló eljárások kerültek kidolgozásra az elmúlt tíz évben az emberi beszéd tömörítésére. Mivel ez egy eléggé szubjektív paraméter un. MOS (Mean Opinion Score) értékkel jellemzik az egyes eljárások minőségét. Ez azt jelenti, hogy több százas mintán végrehajtott kisérletek alapján 1-5-ig rangsorolják az egyes kódolók minőségét. A PCM G.711., 64 kbit/s kodóló, amit telefóniában használunk MOS-ja 4,4, míg IP telefóniában legelterjedtebb kódoló a G. 729, 8 kbit/s (MOS=4.2) vagy a G.726, 16kbit/s (MOS=kicsit rosszabb mint G.729, de még mindig igen jó minőségű). Itt látható az IP telefónia első előnye, a jobb sávszélesség kihasználás. Egy konvencionális telefoncsatorna helyén így 4 párhuzamos IP telefon beszélgetés vihető át közel azonos minőségben.
Vég-vég késleltetés: függ az IP terminál buffer késleltetésétől, a kódoló-dekódoló késleltetésétől, az IP csomagokra bontás és de-jitter buffer késleltetésétől és a hálózat késleltetésétől. Az első kettő jól méretezhető állandó késleltetés az utolsó kettő nagyon hálózat ill. terhelés függő. Ezért nem lehet jó minőségű állandó késleltetésű szolgáltatást nyújtani a publikus Inteneten, csak privát IP hálózatban, ahol dedikált sávszélesség áll rendelkezésre a hang számára, ahol nincsenek ütközések, sorbaállások a csomagok között, mivel csak hang csomagok átvitele van.
A kapcsolt telfóniában 150 msec a megengedett max. vég-vég késleltetés, ezt az emberi kommunikáció maximálisan tolerálja. 150-250 msec még elmegy kategóriája, a beszélgetés közben már érezhető a késleltetés, de még nem zavaró igazán. 250-400 msec itt már zavaró a késleltetés, mig 400 msec felett nem beszélhetünk valós idejű telefon beszélgetés csak un "Walkie-Talkie" üzemmódról.
Csomagvesztés: Mérések azt mutatják, hogy a különböző kódolok esetén max 8% még megfelelő minőséget ad.
A 150 msec késleltetés és a 8% csomagvesztés tartható dedikált sávszélességű átvitel esetén, így kijelenthető, hogy a VoIP igenis alternatív lehetőség a távközlésben a megszokott minőségi paraméterek megtartásával.

Ezek után ki-ki maga el tudja bírálni a HIF 250 msec-es követelményének jogosságát, vagy helytelenségét!

A Quality of Service általános szempontjaival egyébként az ETSI TIPHON project 05001 számú anyaga foglalkozik.

Minőség szempontjából így élesen elkülöníthető a publikus Inteneten ill. saját privát IP hálózaton szolgáltató cégek. A megfelelő paramétereket csak a második esetben lehet garantálni.
Két fajta szolgáltatás jöhet szoba ebben az esetben: a nagyobb cégek alközpontjainak IP hálózaton történő összekapcsolása ill. a kapcsolt telefon hálózathoz való hozzákapcsolása, vagy az un. dial-up vagy betárcsázos szolgáltatás, amely bárki által elérhető egy előfizetői kártya segítségével a közcélú távközlési hálózaton keresztül. Az előbbire a HIF idén májusban adta ki az első szolgáltatási engedélyt, míg az utóbbira július végén, mindkettőt a PanTel-nek. Tudomásom szerint jelenleg csak ez a két engedély létezik, más cég még nem folytathat nyilvános IP alapú telefon szolgáltatást. Persze ez csak idő kérdése, csak az szeretném hangsúlyozni, hogy egy hirdetésben megjelenő perc-ár tájékoztatás mögött mindig meg kell nézni az adott megoldás műszaki tartalmát, mivel lehet valami olcsó, ha a használhatósága bizonytalan, nem biztos, hogy az az üdvözítő megoldás.