Korábban a koszovói háború idején már volt egy vita ezzel kapcsolatban, de nem találtam meg azt a topicot. Most, hogy új vezérkari fonok van a hadsereg élén, és a délszláv válság is eléggé elcsitult, kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a véleménye. Idemásoltam a Népszabadságban megjelent cikket, amellyel jomagam többé kevésbé egyetértek. Íme:

"A mundér becsülete

Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a Magyar Honvédség helyzete. Végh Ferenc méltatlan és NATO-tagságunknak sem használó menesztésével és az új vezérkari fonök kinevezésével szinte egy idoben jelentette be a honvédelmi tárca, hogy új stratégia készül a hadsereg átalakítására. A hirtelen váltás indoka meglehetosen prózai: a hadsereg az anyagi csod szélére került.

A Szabad Demokraták Szövetsége már régóta hangoztatja, hogy a honvédség reformjának elengedhetetlen feltétele a sorkötelezettség eltörlése, az önkéntes, hivatásos hadsereg megteremtése. A Fidesz politikai dacból eddig mereven elzárkózott ettol. A racionális érvek helyett egyetlen szempontot vett figyelembe a vezeto kormánypárt vezérkara: sosem szabad igazat adni a liberálisoknak. A körülmények hatalma azonban mégis a józan észérvek elfogadására kényszeríthetik a honvédelmi tárcát.

A mostani reformelképzelések már részben egybeesnek az SZDSZ korábbi javaslataival. Az új vezérkari fonök számos nyilatkozatban tett hitet a kisebb, olcsóbb, de hatékonyabb hadsereg mellett. Kilátásba helyezte a hadsereg létszámának radikális csökkentését, valamint az irracionálisan felduzzasztott irányító apparátus leépítését. Ezek mind üdvözlendo fejlemények. A hadsereg a jelenlegi elképzelések szerinti reformja azonban elképzelhetetlen a sorkötelezettség megtartása mellett. Ha a hadsereg létszámát valóban olyan mértékben lecsökkentik, ahogy azt a sajtóban olvashattuk, akkor eloállhat az az érdekes helyzet, hogy a sorozásra alkalmas fiatalok száma meghaladja a hadsereg felvevoképességét. Ebben az esetben jogosan merül fel a kérdés: mi alapján választják ki azokat, akik végül ténylegesen elkezdik a kötelezo katonai szolgálatot? Adva van tehát néhány tízezer, egészségileg kifogástalan állapotban lévo fiatal, aki a háta közepére sem kívánja a szolgálatot, ám a törvényes kötelességének engedelmeskedve mégis megjelenik a sorozáson, illetve adva vannak a sorozóbizottságok, ahol a tisztek valamilyen, eddig ismeretlen szempontok alapján eldöntik majd, ki foglalhatja el a kaszárnyák korlátozott számú üres férohelyeit. De milyenek lesznek ezek a szempontok? Talán – ahogy hírlik – sorsolással döntenek majd, mint a lottószámoknál. Nehezen elképzelheto megoldás ez egy NATO-tagország hadseregében. Ráadásul komoly alkotmányossági aggályokat is felvet, mivel alapjaiban sérti az esélyegyenloség elvét. Ha ez a verzió valósulna meg, a szabad demokraták az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel ezt követelik meg a demokratikus elvek. Ha azonban nem a sorsolásos módszert választja az új vezérkar, akkor már csak egyetlen megoldás marad: valamilyen úton-módon egyensúlyt teremteni a sorozásra alkalmasak létszáma és a hadsereg felvevoképessége között. Vagyis önkényesen válogatni. Ez azonban az elozonél is jobban sérti a demokratikus és alkotmányos érzéket. Nem nehéz megjósolni, hogy a protekciósok, a jó kapcsolattal bírók, netán a sorozók zsebébe egy óvatlan pillanatban tömött borítékot csúsztatók úszszák majd meg a katonai szolgálatot.

Logikus megoldásnak tunik ellenben a sorkötelezettség eltörlése, és az önkéntességen alapuló, professzionális hadsereg kialakítása. Ezzel nemcsak a sorsoláson vagy az önkényes válogatáson alapuló kényszersorozás miatti alkotmányellenes helyzet kerülheto el, hanem érvényüket vesztik azok a már számtalanszor elhangzott érvek is, amelyek hagyományosan a sorkötelezettség ellen szólnak: indokolatlanul kiszakítja a társadalomból a pályakezdés vagy családalapítás elott álló fiatalokat, megakasztja a friss diplomások karrierjét, rontja az elhelyezkedési esélyeket és így növeli a munkanélküliséget, számos esetben sérti az emberi méltósághoz való jogot.

A magyar honvédelemre komoly felelosség hárul amiatt, hogy Magyarország az idén csatlakozott a NATO-hoz. Olyan hadsereget kell kialakítanunk, amely megfelel a szövetség elvárásainak, tekintettel van a költségvetés teherbíró képességére, tiszteletben tartja az emberi jogokat és hatékonyan képes ellátni az ország védelmét.

A most beharangozott elképzelések részben egybeesnek ezekkel a célokkal, ugyanakkor a kormánynak bátornak kell lennie ahhoz, hogy megtegye a következo lépést: az önkéntes, hivatásos hadsereg kialakítását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a kormány áldozza fel a politikai presztízsszempontokat a Magyar Honvédség hosszú távú érdekeinek oltárán, és törölje el a sorkötelezettség idejét múlt intézményét – még akkor is, ha ezzel be kell ismernie: a szabad demokratáknak volt igaza.

Fodor Gábor
SZDSZ, országgyulési képviselo

"