A Magyar Hírlap '94 szeptemberében írta: "A nyomozók több törvénytelenül működő gazdasági szervezetre bukkantak. Kelet-magyarországi székhellyel alakultak különféle speciális nyersanyagokra, például fakereskedelemre szakosodott kft-k, amelyek hamarosan megalapították leányvállalatukat, nemegyszer ukrán—orosz—magyar—osztrák vegyesvállalatot. Akadt olyan cég, amely behozott az országba százezer köbméter fát, amelyet — papíron — kiléptetett az országból. Ám a szállítmány sosem hagyta el Magyarország területét, a tranzakcióhoz nyilván vámos ismeretség kellett. Szemjon Mogiljevics —, alias Szeva, ukrán üzletember — üzleti vállalkozása során nem mást, mint a Diósgyőri Vagon- és Gépgyár egyik részlegét — egy fegyvergyárat — vásárolt meg. A maffia a fővárosban is számtalan szórakozóhelyet tart felügyelete alatt, ezek többségét az Oroszországból érkezett bűnözők pénzéből gründolták. A szórakoztatás örve alatt a maffia legfőbb működési területe a prostitúció, a fegyverkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem. Rendőrségi adatok szerint az egykori Szovjetunió délkeleti térségében ugyanannyi kábítószert állítanak elő, mint a hírhedt kolumbiai körzetben."
'96 novemberében pedig ezt: "Szocialista képviselők is érintettek a Diósgyőri Gépgyár eladásának ügyében, melynek során egy magánszemélyek által alapított részvénytársaság százmillió forintért vásárolta meg a gyár 1,7 milliárd forint névértékű vagyonát." Mint a tudósításból kiderült, az egyik MSZP-s képviselő megbízásos jogviszonyban volt a Digép Ipari Holding által létrehozott Ipari Park Tervező Irodával, amely a cég használaton kívüli ingatlanjainak hasznosításával foglalkozott. Egy másik MSZP-s képviselő férje pedig a Digép egyik kft-jének ügyvezetője és a Digép Holding felügyelőbizottságának tagja volt. Ez persze már egy másik történet.