Népszabadság
57.évfolyam, 207. szám
1999. szeptember 6.

A KÖZÉPRÉTEG IS VESZÍT AZ ADÓN
A béremelés és a gyermekkedvezmény ellenére kevesebbet érhet a fizetés

A Népszabadság számításai szerint mind a kettő, mind pedig a három gyermeket eltartó, átlagkeresetből élő szülők reáljövedelme csökkenni fog jövőre az új adótábla hatására, legalábbis, ha figyelembe vesszük a 2000-re tervezett bruttó béremelkedés tervezett mértékét is. A Pénzügyminisztérium hatásszámítása azonban ezt a faktort figyelmen kívül hagyta.

Ma kezdődik a parlamentben a következő évi adótörvények vitája, amelyhez a Pénzügyminisztérium (PM) készített egy tanulmányt a tervezett változások hatásairól. Mint ismeretes, a személyi jövedelemadó-tábla jövőre éppenséggel nem változik, az adójóváírás változatlanul a bér 10 százaléka, de legfeljebb évi 36 ezer forint lesz, s az idei évvel egyezően évi legfeljebb egymillió forintig vehető igénybe. A javaslat szerint mintegy 30 százalékkal növekszik viszont a gyermekek utáni adókedvezmény.

A PM hatástanulmánya szerint a gyermekkedvezmény növekedése miatt évi kétmillió forintig minden jövedelemkategóriában csökken a fizetendő adó, és – miután az egyéb feltételek változatlanok – növekszik, de legalábbis nem csökken a nettó jövedelem. A növekedés ugyan egyik esetben sem haladja meg a három százalékot, de a borítékban maradó pénz a PM szerint még az átlagosnak mondható évi 900 ezer és egymillió forint közötti jövedelemnél is majdnem két százalékkal lesz magasabb, mint az idén.

A hatástanulmány azonban annyiban nincs összhangban az alapjául szolgálótervezettel, hogy míg az utóbbi egy körülbelül átlagosan 8,7 százalékos bruttó keresetnövekedést feltételez, addig a tárca háttérszámításai ezt figyelmen kívül hagyják. Márpedig éppen a keresetnövekedés miatt fordulhat elő az, hogy aki az idén még a 20 százalékos adósávba tartozott, az jövőre átcsúszik a 30 százalékosba, ráadásul elveszti jogosultságát az évi 36 ezer forintos adójóváírásra is. Ez a helyzet akkor, ha valakinek a bruttó bére az idén még nem, jövőre azonban már meghaladja az évi egymillió (vagyis havi 83 333) forintot.

A Népszabadság elvégezte a 8,7 százalékos bruttó bérnövekedést is figyelembe vevő számítást, amelynek legfőbb tanulsága, hogy az átlagosnak körülbelül megfelelő, havi bruttó 80 ezer forint körüli bér esetében a növekvő gyermekkedvezmény ellenére is csökken a reálkereset, vagyis a nettó bér vásárlóereje. Számításunkban – amelyet a két-, illetve háromgyermekes alkalmazottakra nézve végeztünk el – a PM-mel egyezően hatszázalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számoltunk. A reálkereset csökkenése a három gyermeket eltartó alkalmazott esetében csak 1,2 százalékos, a két gyermeket nevelők esetében azonban – az alacsonyabb adókedvezmény miatt – megközelíti a három százalékot.

Ennek két, az adótábla változatlanságában gyökerező oka van. Az egyik az, hogy a feltételezett bruttó bérnövekedés következtében a ma 80 ezer forintos havi bruttó bér jövőre már majdnem 87 ezer forintot tesz ki, vagyis „átcsúszik" a 20 százalékosból a 30 százalékos adósávba.

A második ok, amely a reálkeresetcsökkenését okozza: az egymillió forintnál nagyobb bruttó bérre az idei és a jövő évi szabályok szerint egyaránt nem érvényesíthető az évi 36 ezer forintos adójóváírás. Ezzel az összeggel tehát tovább romlik jövőre az adózási helyzet, amit nem tud ellensúlyozni a gyermekek utáni adókedvezmény növelésének tervezett összege.

Nehéz-Posony Márton