(99-9-6; 18:17)
A pedagógusoknak el kell fogadtatniuk a cigány tanulókat observer hírszolgálat
A jogi szabályozás ellenére nem valósul meg az esélyegyenlőség az oktatás területén -- befejeződtek a kisebbségi oktatással kapcsolatos ombudsmani vizsgálatok. A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatban az emberi jogok nem érvényesülnek maradéktalanul. A jelentés alapján az Oktatási Minisztérium próbál segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásához, és a roma kisebbség helyzetének javításához.
(BUDAPEST) Az oktatási rendszer türelmetlensége okozza azt a problémát, hogy az oktatás területén megtörténhet a gyermekek származás, vagy anyagi helyzet alapján történő megkülönböztetése. Az utóbbi időben megugrott a roma származású gyermekek száma az értelmi fogyatékosok számára létrehozott intézményekben, az ombudsmani vizsgálat azonban kimutatta, ennek oka nem a cigány tanulók szellemi képességeiben, annál inkább a velük szemben tanúsított diszkriminációban keresendő, ez pedig a rendes közoktatási intézmények pedagógiai kudarcának a jele. Megfigyelhető, hogy amíg a szellemileg alkalmas roma gyermekeket nehezen kezelhetőségük miatt többnyire eltanácsolják az iskoláktól, a több olyan nem roma, de enyhén értelmi fogyatékos gyermek tanulhatott ugyanott. Az értelmi fogyatékosoknak létrehozott intézmények eltérő tanrendük miatt csak korlátozottan biztosítanak esélyt a továbbtanulásra és az elhelyezkedésre, sőt, kimutatták, ha egy gyermek csupán egy-két évet tölt el itt, már akkor is nehéz felzárkóztatni a normális iskolákban tanuló társaihoz. Mindenekelőtt az előítéleteket kellene leküzdeni ezekkel a gyerekekkel szemben, ehhez pedig gyakorlati szemléletváltozásra lenne szükség a pedagógusok között, képzésükben pedig szintén változtatások szükségeltetnek. Az ombudsman szerint a közoktatás rendszerében esélykiegyenlítő programokat kell megvalósítani, és be kell vezetni Magyarországon az integrált oktatást. Pokorni Zoltán oktatási miniszter elmondta, jelenleg nem a fejlesztő, hanem a szelektív pedagógia jellemzi a közoktatást, és nem a készségek, képességek fejlesztésére, hanem az információátadásra helyezik a hangsúlyt a pedagógusok, ami minden gyermeket egyaránt leterhel. Gondot okoz, hogy a szülők általában nincsenek tisztában a jogaikkal. Az Oktatási Minisztérium a tájékoztatásban, a pedagógusképzésben és továbbképzésben, az oktatási rendszer megreformálásában, és szakemberek képzésében látja a megoldást. Amennyiben a tanításhoz szükséges feltételek egyike sem teljesül, -- miszerint a gyerek tud és akar tanulni, és a családja is támogatja ebben -- pedagógiai megoldást kell keresni arra, hogy a gyermek ne kerüljön hátrányos helyzetbe, nem pedig kibújni a kihívás elől. Az OM tervezi, hogy rosszabb képességű gyermekek érdekében a tankötelezettség korhatárát 16-ról 18 évre emelik, és 7 éves korukig maradhatnának az óvodában. Azok, akik 16 éves korukig nem tudták elvégezni az iskolát, felzárkóztató oktatáson vennének részt. Az általános iskola első négy évében integrált oktatást biztosítanának az intézmények, ez idő alatt pedig nem osztályoznának, engedélyeznék a tanulóknak az egyéni előrehaladást. A pedagógusoknak pedig arra kell törekedniük, hogy elfogadtassák a cigány tanulókat a többi diákkal.
