A talány, és az adakozás öröme

 

 

1.- A kosárlabda lényege a kosárszerzés. Annak örül a sportbarát, a szurkoló, az edző, a játékos. Ünnepeljük a csont nélküli középtávoliakat, a megsemmisítő erejű, 8-9 méteres triplákat, és persze a gyűrűmorzsoló zsákolásokat, látványos alley-oopokat. Boldogok vagyunk, amikor a csapatunk játékosa végrehajtja valamelyiket, kurjongatunk, ugrálunk, a levegőbe csapunk.

 

Így volt ez tegnap is pécsi részről. Megvolt minden ami kell a látványhoz sőt, a kosárra törő támadójáték minden elemében – százalékosan - a kaposvári csapat fölé nőttünk!

 

Íme: Dobószázalék: 52.5 – 49.3. Ebből kétpontosok: 64.3 – 55.3. A trojkák: 42.4 – 39.3. Büntetők: 76.9 – 63.2.

 

Minden statisztikailag vezetett dobásformában jobb volt a Pécs. Igen, ezeket a számokat nézve van ok az örömre, a diadal minden kétséget kizáró.

Ám a csapat vesztett. Miért? Nem egy nagy talány természetesen. Mert a kosárlabda lényege ugyan valóban a kosárszerzés, de a győzelemé ennél sokkal összetettebb.

 

2.- A győzelem lényege a védekezés. Annak köszönhetően nyer a csapat. Ha erős a védekezés, hibázásra kényszerítjük az ellent, labdát szerezhetünk és könnyű kosarakat. És boldogok vagyunk mert győzelmet ünnepelhetünk.

 

3.- Nyerni akkor tudsz, ha a jó védekezés mellett labdabiztos vagy. Ha a neked szánt 24 másodpercben végig kontrollálod a spaldingot. Ragaszkodsz hozzá, nem engeded ki a kezedből.

 

„Örömmel” láttam, hogy tegnap a csapatunk megtapasztalhatta az adakozás örömét. Igen, nagyon nagylelkűek voltunk, és büszke vagyok rájuk ezért, hisz adni jó, és ami még fontosabb, önzetlen! A védekezésünkkel bizonyítottuk, hogy annyira nem szeretnénk zavarni a kosárra dobó szomszédváriakat, ha pedig leosztásból, váltásból besiettek a palánkunk alá, sokszor kedvesen inkább oda sem álltunk, nehogy azt mondhassák ránk, „irigy kutyák, sajnálják a jót másoktól”. Nem, ez tegnap nem volt ránk igaz.

Na és az nagylelkű ajándékozás? Az is megvolt: Labdaeladás: 17 – 5! Na ez már derekas! Ha legközelebb ezeket a labdákat színes masnival átkötve nyújtjuk át, nos az még egy szint lenne felfelé a karakterfejlődésünkben.

 

Dehát semmi gond, a derbin bármi előfordulhat. És míg a Kaposvár az elmúlt fordulókban gyengébbik arcát mutatta, ellenünk csak kijött a lépés. Gratulálok nekik, megérdemelték a wint.

 

Mi pedig megérdemelnénk egy edzőt. Nem kell drága, csak legyen tehetséges. Emlékszem, a 90-es években Pécsre vetődött egy fiatal, ígéretes dirigens, az a Rátgéber ocsó pénzért. Na, valami olyasféle tudna talán hozzátenni a dolgokhoz.