Üdv mindenkinek!

 

Az eddigi lassan 48 évem nagyjából elkerült a derékfájás, de most teljes erővel rámtört. Ezt sajnos a saját magam elővigyázatlansága okozta.

 

Kamionos vagyok, és pár napja a parkolóban olyan lendületesen léptem ki a fülkéből, bele az obligát módon a lépcsőn figyelő, letaposott kérgén hordott cipőbe, hogy egy szempillantás alatt a betonon csattant hanyatt 115 kilós hab testem. A becsapódás erejére jellemző, hogy még sirályok is odébb rebbentek ijedtükben. 

 

A lélegzetem is kimaradt pár másodpercre, azt hittem ott és akkor megbénultam, de aztán meglepődve vettem észre, hogy tudok járni - jóllehet kínok árán. Még pár nap eltelt, míg hazaértem. Közben tantaloszi kínok, hideg ásványvízes palack a hátam mögött, ülésfűtés nyáron, hideg, meleg, különféle kombinációban, próbálkozások. A szenvedést csak fokozza, hogy a székelés igencsak megnehezült (az ebben szerepet játszó deréktáji izmok irgalmatlan fájdalma miatt), így még szorulás is gyötör. Ezt itthon két liter tej elfogyasztása orvosolta, hosszú vajúdás után született meg hűtlen gyermekem, Barnabás. 

 

Tudom, tudom. Tudom. Orvos látta - e már? Még nem, úgyhogy nem is írok többet, megyek az orvoshoz.

 

Na jó, de mégis, azért vannak ilyen fórumok, hogy érdeklődjünk. Holnapután elvileg repül a család a napfényes Törökországba, azt azért nem szívesen hagynám ki. Mivel érdemes enyhíteni a panaszokat? Azt látom, hogy a meleg fürdő jót tesz. Éjjel jól alszom, ha már megvan a megfelelő pozíció, viszont reggel felkelni az ágyból, zoknit és nadrágot húzni igen kalandos.

 

Mit vigyek magammal az útra? Állítólag van valami tapasz, matrica, vinyetta, amit a beteg magára ragaszt, és akkor jó neki. Abban bízom, hogy a pihenés, a sós víz, megfelelő koszt, nyugalom, Efes sör és Yeni raki jó hatással lesz, ha a derekamra nem is feltétlenül, de az általános közérzetemre bizonnyal. Persze feleségem kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán elutazzunk - e? Nyaralás helyett nincs túl sok kedvem fehér ajtók előtt várakozni az egészségügy bejárhatatlan útvesztőinek folyosóin. Persze, ha muszáj, akkor muszáj, de egyelőre a népi praktikákat próbálgatom. 

 

Zsibbadás, lábba, nyakba való kisugárzás nincs. Végül is minden megy, csak mint Peter Weller a Robotzsaru jelmezében, úgy járok, merev mozdulatokkal. Milyen fokú lehet itt a sérülés? Azok az izmok fájnak, amelyek párhuzamosan haladnak a gerincoszlopommal, de cefetül. A fenékcsontom is érzékeny, elsőnek ezek értek betont a zuhanáskor. Kicsit bejáratva már jobb, a testhelyzet változtatás a kellemetlen.

 

Egyszóval, mit szedjek, egyek, vegyek, tegyek, hogy újra teljes értékű tagja lehessek a társadalomnak?