A média a legdurvább, leghamisabb, ezért leghatásosabb eszköz - de mindenkire nincs-nem lehet hatással, lásd pl.: a "rovarirtás" a 3 test probléma' végén, lényegében "tünetmentesít egy időre, de nem orvosol semmit", elodázni lehet vele a probléma megoldását csupán. 

 Az Ég és Föld erőit nem is ismerjük eléggé, a saját erőinket merítjük ki (valahol célként ez szerepel, közben könnyen beveszi az átlagemberke, hogy mást is el-felhasználtunk fullosan, így egyszerűbb megadásra bírni) 

 A beszéd nem baj, ha halkabb, arra jobban figyelünk, jobban koncentrálunk, a szelektálás pedig már megy elég régóta, rég tudjuk mi az, amit nem rögzítünk-elutasítunk (rajtunk áll, milyen gombokat hogyan nyomkodunk, mit kapcsolunk ki-be) - és ezt átvették, és gyorsabban-könnyebben alkalmazzák az utánunk jövő generációk. Bármennyire szidják Őket, ezen a téren okosabbak, gyorsabbak, hatékonyabbak - nehezebben átverhetők, értelmetlen küzdelmekre, "harcokra" nem fognak energiákat pazarolni, látják-tudják mi lesz belőle. 

 Az emberek közti beszéd, beszélgetés, értelmes véleménycsere, nézet egyeztetés az, amire inkább odafigyelünk, ami jelent is valamit, a médiákból ömlő szemetet a sivataghoz illesztjük, de

úgy is felejtjük el, mint a futóhomok formáit. Ez szinte már feltétlen reflex, de akkor is működik, ha éppen politizálni akarnánk. Az írás-görgetés szintén méltó helyre került a "valós tudás" lehetőségének termében, mert mi van ha nem, vagy csak félig igaz, esetleg ordító nagy hazugság, hamis információ, ami le van írva? Ahogy mai, tegnapi, úgy a 100 éve, vagy ezer, kétezer éve leírtakról sem mindig tudhatjuk, mennyire igaz, hamis, vagy félig az .... a beszédből leszűri, a hangsúlyból, a stílusból az élesen figyelő, hogy mennyire igaz, értelmes, vagy mennyire gyanús, átverés.