Nézd, a kollektív életérzés, a félelem vmtől, és az ellenállás közös melankóliája sorra szülte a sziklarajzokat. A népek lelkét maguk alá temették a városok, így eltűnt egy (szub)kultúra, ami viszont máig megpendít bennünk nosztalgikus és romantikus húrokat. A fogékonyság, az értelmiségiek mellett az érzelmiségiek menthetnék meg, ami még maradt.

(Hát nem volt még elég? Miért, maradt még valami?)

Ma sem gondolkodnak másképp, csak sokat romlott a helyzet. Ma már nem vagyunk képesek megmászni a falat, ami az agy mély sejtcsöndjét a kémiai szinapszistól elválasztja. A szentinelézek reméljük minél tovább megőrzik az elszigeteltségüket. Már megint Huxley kísért: ha bekövetkezik a hülyeség térhódítása, akkor majd üvegépítményekből figyelik ezeket a vadembereket, és kirázza őket a hideg az élvezettől.

A sámán sok mindenről tehet. Az embereknek meg volt igénye gondolom arra, hogy mely jelenetek, és mely félelmeik szerepeljenek kőbe vésve, mindörökre. Ha nekünk nem is, de az utánuk következő nemzedékeknek lerajzolhatták, hogy mi történt, és mire ügyeljenek. Ha fizetnének nekem busásan, akkor le tudnám írni a sziklarajzok egyszerű és unalmas magyarázatát, és a pénzből meglátogatnám a világ  sziklarajzait személyesen.

De a másik oldalon állok!

Tehát a bagoly nem feltétlenül bagoly és a sosonok göndör vonalai és körei nem biztos, hogy térképek, lehetnek a fény különböző viselkedési formái, vagy viziszellemek, amelyeket a sámán minden esetben hatékonyan kibékít. Primitív népeknek nevezik őket, és azt mondják, hogy a teljesen eltérő kultúrák hasonló módon fejlődnek, ezért van az, hogy sok azonos ikonikus ábrázolás van a különböző földrészeken, és mindenkinek simán eszébe jutott hogy ilyen módon írja le/fel  a történeteit a következő generációk számára. Kár, hogy elfelejtettük olvasni őket. Ritkán látunk idillt, házat, csak a szokásos (ritual&hunting) epizódok. Egy biztos: nem bármit jelentenek. A művész nemcsak az volt, akinek legnépszerűbbek és legjobbak voltak a vésetei, szerintem.