Öcsisajt, nem kívánok veled szövegértési meg nyelvészkedési hitvitákba bonyolódni, de szíves engedelmeddel te némiképp mást írtál (pl. a T-44 egyáltalán nem lett a II. VH során bevetve). A megbíhatósághoz meg annyit, hogy a T-34-et anno Zsugás Vili azért preferálta az új hk típus kiválasztása során, mert a fötervezö eccerüen Harkovból felment két T-34-es prototípussak Moszkvába a kivásztási bemutatóra simán probléma nélkül meglehetösen zord téli körülmények közt. Ez egy 600+ km-es túra volt. Most jön az 1 millió eurós kérdés: Mellik csili-vili szuper német tank volt pl. 1941-42-ben képes egy illen "menetgyakorlatra" (jelige: Szovjet ellentámadás 1941 decemberében Moszkva alatt, és a német nehéztechnika becsödölése). Zárásként csak annyit, hogy a németek elöször maquk is a T-34-et Németországban saját gyártásba akarták vinni, de kiderült, hogy ez nem igazán megy (nem tudtak tanktornyot önteni, meg aluminim házas tankmotort gyártani, stb.), úgyhogy jött a Párduc. A dologgal nem kívánok tovább foglalkozni, mert a T-34 elönyeinek és hátrányainak elemzéséröl az Interneten több könyvtárnyi anyag található, és a végkövetkeztetés biza az, hogy a T-34 anno egy echte "game changer" volt. Ezügyben még ajánlanám neked Eric von Manstein Generalfeldmarschall emlékiratait, aki már a T-34/KV-1 tankokkal történt elsö harctéri találkozások után azt jelentette az OKW-nak, hogyha a szovjetek ezeket a tankokat nagy sorozatban tudják gyártani, akkor a német páncélos haderö esélyei a sikerre drasztikusan a nulla irányába mozdulnak el.