az, hogy egy proton mennyi G reszecsket tud fogva tartani, az fugg a proton B reszecskejenek (mivel a proton tulkepp egy B reszecske amibe a G reszecskek beleszorulnak es ezzel a terfogatat is jelentosen megnovelik) nyomottsagatol (az anyaga mennyire van megfeszulve) es a kornyezet G reszecskeinek sebessegetol.

a kornyezet G reszecske sebessege hatarozza meg a protonbol kitorni akaro G reszecskek sebesseget es ennek az erohatasanak kell nagyobbnak lennie, mint a proton B reszecske anyaganak belso feszultsege. ha ez a B reszecske anyag jobban megfeszul, akkor kisebb erohatassal tud attorni a G reszecske.

 

az elemek protonszamanak novekedesevel csokken a protonba szorult G reszecskek sebessege, vagyis amikor fisszio tortenik, az elnyelt G reszecskek nagyobb mozgasi energia csokkenesen mennek keresztul, nagyobb az egy G reszecskere juto kibocsajtott energia.

ugyan akkor a protonszam novekedesevel no a protonba beszorulo G reszecskek szama, vagyis amikor fisszio tortenik, kevesebb G reszecsket tud elnyelni, ez alapjan csokken a kibocsajtott energia.

a ket hatas ellentetes, es a novekvo Egysegenergia es a csokkeno Darabszam kozos E*D fuggvenye kb azt az energiakibocsajtasi merteket adja egy protonra, amikor elszakad a magtol, mint a nemreg betett abra mutat.

 

az uran es kornyezetenek fisszioja soran a kb 230-240 protonszamu mag egy kb 90 es egy kb 130 protonszamu magra bomlik illetve par szolo protonra. hivatalosan ez harom, de ki tudja.

vagyis az abrarol saccolva kb 235 proton kienged 0.5 egysegnyi energiat es 3 kb 8 egysegnyi energiat. ez protononkent jo kozelitessel 0.5 egysegnyi energia.

viszont amikor a litium bomlik triciumma majd heliumma, akkor 3 egysegnyi energia szabadul fel protononkent, amibol valamennyit visszavesz a deuterium heliumma alakulasa, igy kb 2.5 egysegnyi energia szabadul fel protononkent a folyamatban. plusz ehhez hozzajon a heliumma ossze nem allo, neutronkent szetszorodo protonok energiaja, ami protononkent 5.5 egyseg.

vagyis all az a megallapitas, h akar 7-9 szeres energia kibocsajtasa lehet a h bombanak.

 

 

azert lehet korlatlan erossegu hidrogen bombat kesziteni, mert nincs kritikus tomege igy spontan nem indul be a fisszio barmekkora tomegnel, ellentetben az uran es tarsaival. ha viszont a litium-deuterium keverekben megindul a reakcio, akkor az akkora nyomast es hot gerjeszt, fuggetlenul az indito energiatol, h a reakcio vegigfut a teljes anyagmennyisegen.