Carnuntum Creative Commons License 2024.05.15 0 0 2801

Itt van a buca elásva finnugristáinknál, mint ótörök jövevényszó!

 

ótörök jövevényszónak álcázzák a bgokát, a bogot meg nem! :)))))))))))

 

Az okát is tudom... mert a finnugristák csan nk-s szavagból vélelmezik a g hang kialakulását. Ezért vágják el az ÖSSZES török-magyar szóegyezést!

 

 

ÚESz: boka A: 1193 ? boka [hn.] (ÓMOlv. 54); 1211 ? Buca [szn.] (PRT. 10: 515); 1405 k. boca (

 

https://uesz.nytud.hu/index.html

 

 

"Ótörök jövevényszó. |  ≡  Csag. bakay ’a birka sípcsontja’; kirg. bakay ’a pata feletti csontok’; kum. baqay ’ua.’; stb. Megfelelői a mongol és mandzsu nyelvekben is.  ⌂  A magyarba átkerült alak a *baka lehetett. A boka első szótagi o-ja elhasonulással jöhetett létre; vö. →pogácsa, →pogány stb. – A 4. és 5. jelentés főleg a baka változathoz kapcsolódik.  ≂  Tisztázatlan idetartozású a (N.) bokázófúró ’egy fajta fúró a kerék küllőinek készítéséhez’  (1696: SzT.), amely Erdélyben ismert tájszó."

 

 

Miközben itt a  bog:

 

 

ÚESz: bog: Valószínűleg örökség a finnugor korból. |  ≡  Vog.  (Szo.) pɔ̄χlip ’gomb’; osztj.  (DN.) poŋχəl ’csomó ‹a fán›’; zürj.  (Sz.) bugi̮ľ ’szemgolyó, szem’; md. pokoľ  (E.) ’csomó, rög, darab’, (M.) ’gombolyag’; finn punka ’kövér, testes ember’; lp.  (norv.) bug'ge ’púp, feldagadt, felduzzadt dolog’ [fgr. *puηka vagy *poŋka: ’csomó, duzzanat, dudor’].  ⌂  A magyar szó eleji b-hez vö. →bal; a fgr. *ŋk > m. g hangváltozáshoz vö. →dug, →mag stb. Az 2. jelentés valószínűleg metafora: az íz és az ág is gyakran bütykös.  ⚠  Az ótörökből való származtatása kevéssé valószínű.

Előzmény: Carnuntum (2800)