AOTD on

Primevil - Smokin' Bats At Camptons

Őszintén szólva nem ezt a lemezt szoktam rommá hallgatni a korszakból. Hogy miért lett második? Nem volt egy túl erős év, vagyis azóta már megismertem pár'74-es albumot, ami azért sokkal jobb ettől, pl: Red, Phenomenon, Highway Driver, Wally. Alapvetően persze nincs gond az albummal: az első két-három szám mesteri blues-alapú hard rock, még az ének hányavetisége sem zavar. A lemez második felében kezd egy kicsit sok lenni a resztli, vagyis a kötelező hozzávalókból nem mindig sikerült emlékezetes témákat kotyvasztani. Mondjuk én imádom ezt a stílust, már csak a hangzás miatt önmagában is jól esik hallgatni, de tény, hogy ez a lemez '70-72 között az első ötvenbe sem nagyon tudott volna bekerülni. 7/10

Kispál és a Borz - Naphoz Holddal

Volt egy kis haver barátnőm az utcánkban, egy időben nem volt náluk férfiember a háznál, gyakran voltam náluk segíteni behordani a tűzifát, kiganézni a jószágok alól, vagy csak simán ott lógni, tollasozni, ilyesmi, és náluk szólt állandóan az első három Kispál. Ahányszor a Húsrágót vagy az Autók a tenger felét meghallom, akkor mindig a tornácra kirakott magnó és a mellette lévő másolt kazetták jutnak az eszembe. Lemezenként volt 2-3 szám amit szerettem, általában a gyorsabb, punkosabb cuccokat, innen a Húsrágó és az Egyedül a szobábant, aminek most tudtam meg, hogy az igazi címe: A vadnyugat története indián szemmel. Szóval alapvetően nem volt velük bajom, csak szívesebben hallgattam volna a Férgeket vagy a Dookie-t. Mindig is úgy voltam a Kispállal, hogy brutál jó válogatáslemezeket lehetne belőlük csinálni, de egyhuzamban túlságosan sok a fehér folt, és ezért valahogy a Velőrózsákon kívül nem nagyon hallgattam őket, és alapvetően azt gondolnám, hogy csak felületesek az ismereteim, pedig valószínűleg az összes lemezük ott van valahol az agyam hátsó részében, mint ahogy most is fejből nyomom a Szőkített nő, a Kicsi csillag, a Barlangban dobolok vagy a Macska dalszövegét. Kicsit nehezen szálazom szét, hogy csak a dejavü mondatja velem, vagy ezek itt most a maguk egyszerűcske módján tényleg kurva jó kis dalok. Némelyik gitártémából, szólóból szinte csöpög a szenvedély, a rockandroll egy egyszerű, de tényleg alternatív megközelítése. Azon egy kicsit megdöbbentem, hogy szinte mindannyian érthetetlennek neveztétek dalszövegeket, mintha egy dalszövegnek mindenképpen kellene, hogy értelme legyen. Miért nem lehet úgy felfogni, hogy ezek csak képek, amik egyszerű hangulatokat közvetítenek? Vagy egyszerű szó-esztétikaként tekinteni rá, mert egyszerűen csak kurva jól esik kimondani: Itt elveszett este egy bogár a testbe. Szerintem Lovasi szövegei/szóképei által közvetített hangulatok teljesen egyértelműek, sokat tanult tőle az IHM-es Palika is. Egyszer az Önkényesben Puzsérék megpróbálták kielemezni a Húsrágó hídverő dalszövegét, a linket a Kispál facebookján találtam, ahol a Puzsér-féle elemzésre reagált Lovasi is, szerintem érdekes, be is másolom, mert sokat elmond a szövegírási attitűdjéről: "Sokat mosolyogtam, míg hallgattam, egyrészt megtisztelő, ha egy szöveggel érdemben foglalkoznak, másrészt hajlamos vagyok azt hinni, hogy Nyári úrnak igaza van, ez versként egy megúszós szöveg. Mentségemre szolgáljon, hogy eközben dalként meg a Kispál-világ egyik legjobb, legemblematikusabb dala. Így utólag úgy emlékszem, a fejemben erősen meglévő nyitókép után asszociációkkal haladtam tovább, ahogy a dallam adta, azt hiszem, az automatikus írás technikájával próbálkoztam Bowie meg az R.E.M. nyomán. A másik fontos követelményünk az volt a szövegeinkkel (ekkor még Ózdi Rezső is írt szövegeket), hogy ne legyenek "ciki" sorok benne. Akkor úgy értékeltük, hogy ebben nincs:)" 9/10

AOTD off