Ragyamóczki: Szerintem ez a szlovák *Radimovský (magyaros ejtéssel: Ragyimovszkí) családnév magyarosodása lehet, ahol a második szótag i hangját az első szótagi a magához hasonította. A szlovák -ovský végződés -ócki (-óczki, -óczky) alakban történő magyarosodása tipikus.

 

A szlovák Radimovský, bár jelenkori családnévként nem mutatható ki, de közszói használatban létezik, és a nyugat-szlovákiai ’Radimov (magyarul Radimó) községhez tartozó, oda való’ értelmű melléknévről van szó. Ilyenként lakosnévi vezetéknévről van szó, amely az onnan történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat, esetleg az ottani birtokot jelöli.

 

 

Petróczki: A szlovák-cseh Petrovský családnév magyarosodása. Ez valamely Petrov, Petrová, Petrovo, Petrovec, Petrovce stb. nevű helyről történt elszármazást, az oda való kapcsolatokat, esetleg az ottani birtokot jelölő lakosnév. Ezek a gyakori helynevek egy Peter ’Péter’ nevű telepítő vagy családfő nevét viselik, esetleg Szent Péternek szentelt templommal rendelkeznek. Ilyen lehet szlovák viszonylatban: Petrová (m. Vágpetri), több Petrovce (m. Petróc, vö. itt), Petrovec (ma Kalinovo / Kálnó része).

 

 

Hurkovits: Hurkowicz néven ismert egy, a XVI. sz.-ban kihalt fehérorosz eredetű lengyel főnemesi család. Az ennek megfelelő Гуркович (Hurkovics) családnév a jelenkorban is kimutatható Fehéroroszországban (ill. Gurkovics ejtésmóddal oroszosodva Oroszországban). A jelenkori és a történelmi nevek csak az etimológia szintjén függnek össze: egy Гурко (Hurko) személynevet viselő felmenő leszármazottait jelöli. Ez a személynév a György egyházi személynév fehérorosz Гурый (Hurij) alakjának köznapi formája. Ez a személynév Гурій (Hurij) alakban az ukránban is járja, így a jelenkori kimutathatatlansága ellenére a magyarosodott név ukrán eredetű is lehet, mert mind a -ко (-ko) kicsinyítő képző, mind az -ович (-ovics) apanévképző produktív az ukránban is. Mindkét forrás esetén a név közvetlenül, de lengyel közvetítéssel is átkerülhetett a magyarba.

 

Esetleg felvethető, hogy a kiindulási név a Horkovič volt, és a magyarosodás során történt o > u hangváltozás. Ez esetben a ruszin-szlovák kontaktusvidékről származó gondolhatunk, és a név a szlovák horký ’keserű, keserves’ (~ ruszin гірькый / hirkij) melléknévből lett ragadványnév apanévi származéka.

 

 

Polmilner: A forrásterületen való adatolhatatlansága ellenére nyilvánvalóan német családnév, amely a német Paul ’Pál’ személynév nyelvjárási Pol ~ Pohl alakjából és a köznémet Müller ’molnár’ foglalkozásnév nyelvjárási Müllner változatának népies, ajakréses ejtésmódú formájából forrt össze. Vö. még a Pohlmüllner, Polmüller, Pohlmüller vezetékneveket is. A németben a gyakori foglalkozásnevek sokszor valamilyen minősítő előtaggal összeforrva lesznek vezetéknevek. Adott esetben a felmenő személyneve és foglalkozásneve válhatott együtt a leszármazottaira utaló ragadványnévvé.

 

 

Greczovits: Ha ez nem műtermék (elírás), akkor talán a szerb Grcović vezetéknévvel lehetne összevetni. Ez a szerb-horvát Grk ’görög’ népnévből képzett Grce személynév apanévi származéka.