>> Egyrészt mi számít „értelmes szóképnek” <<

 

A Bitó kétség kívül értelmes szókép a köznévi megfelelője folytán. A Bicó nem az.

 

 

>> Érti már, hogy ezeknél a magyar neveknél a legtöbb esetben SZUBJEKTÍV döntés kérdése, hogy c-vel, vagy t-vel olvassuk-e ki az adott nevet? <<

 

A filológiai döntések a lehetséges olvasásmódok közt nem szubjektívek most sem, hanem már évszázadok alatt kicsiszolódott (forráskritikai, nyelvészeti stb.) eljárások segítenek alátámasztani a választást.

 

Amitől viszont abszurddá válik az adott esetben a t és c megkülönböztetésének kimódolt problémája az az, hogy a mostani olvasási problémáját kivetíti az évszázadokkal korábbi emberek orális hagyományozására. Cétény falu és patak nevét az ott élő generációk megszakítás nélkül adták át egymásnak szóbeli kommunikációval, a dokumentumokban szereplő íráskép a hangzást próbálja a lejegyző tehetségének megfelelően visszaadni, és nem fordítva: nem fogják a falusiak a községüket másként nevezni attól, hogy egy hiteles helyen egy határleírásban vagy peranyagban hogy lett leírva, miközben ez a dokumentumot nemzedékenként ha előveszik az irattárból, viszont a falusiak tömege naponta használja a lakóhelyének az orálisan hagyományozott nevét.

 

 

>> Megnézte az általam javasolt DL 96581 és DL 96584 okleveleket? El tudta dönteni, hogy János apja Tétény volt-e vagy Cétény? A regeszta írója szerint Cétény! <<

 

A DL 96581-t megnéztem: se nem Tétény, se nem Cétény, hanem Theten vagy Cheten. És az ezzel kapcsolatos álláspontját a regeszta írója világosan jelzi, ugyanis nem írta le azt hogy *Cétény, hanem meghagyta a nevet a mai magyar fordításban is az általa legjobb olvasatnak tartott Cheten formát. A Cétény a lehetséges olvasatok közül csak az egyik, de mivel a magyarban etimológiailag izolált, hapax legomenonként előforduló személynévről van szó, a többi olvasat valószínűsége sokkal valószínűbb: pl. Csetény, Hetény, Setény (csak, hogy a rímelő lehetőségeket említsem).

 

De még ha a Cétény nevet is vennénk, akkor is magyar névtani trívium az, hogy település nevéből képzőtlenül is lesznek személynevek. Nem lehet azonban egy 1383. évi személynévi adatból magyarázni egy két és fél évszázaddal korábban, 1113-ban előforduló helynevet.

 

Ide tartozik, hogy a magyarban a /cs/ hangból nem lesz /c/ (akármit is ötletel a Wikipedia laikus szerkesztője), és a <ch> betűkapcsolat visszahatása, ha betűejtést feltételezünk is, /cs/ ejtést implikálna, nem /c/-t.

 

A DL 96584-ban detto nem *Cétény, hanem Cethen formát ír a regeszta.