"Nem hiszem, hegy egyáltalán értelmes dolog volt kitalálni az abszolút mozgás műszót, mikor a mozgás természete szerint nem lehet más, mint valamihez viszonyított. " (Albert Einstein)"

Nem tévedett, hanem csak te vagy reménytelenül kevés a megértéséhez.

Pláne ha egyetlen egyszerű mondattal akarja érzékeltetni egy mélyenszántó elmélet eszmei hátterét.

A mozgást persze, mindig valamihez képest mérjük. Nem csak a sebességet, hanem a gyorsulást is.

Még akkor is, ha kizárólag a kérdéses testhez férünk hozzá (pl. egy hozzá rögzített giroszkóppal). Akkor is, ha azt a valamit nem is látjuk, csak a giroszkópról olvassuk le, hogy a vizsgált test letért az helyi inerciális pályáról. Ezeket a tehetetlenségi pályákat ugyanis mindig a környezetben lévő nagy tömegek határozzák meg, az általános relativitáselmélet alapegyenlete szerint. Így a giroszkóppal kimért gyorsulás tulajdonképpen a környezetben lévő nagy tömegek rendszeréhez képest mutatkozik. Amelyek persze nincsenek egymáshoz rögzítve, hanem szintén mozognak egymáshoz képest, általában szintén mindenféle tehetetlenségi pályákon.

Egy a Föld környezetében mozgó Űrszonda esetében ezek a meghatározó nagy tömegek a Föld, a Hold, s a közeli bolygók, meg a Nap. A szonda giroszkópjai pedig akkor mutatnak gyorsulást, ha a szondának be van kapcsolva a hajtóműve, vagy ha mondjuk összeütközik egy másik szondával, űrszeméttel, kozmikus törmelékkel. De nem mutatnak gyorsulást abban az esetben, amikor olyan nagy égitesthez közeledik, aminek tömege megváltoztatja a lokális tehetetlenségi pályákat, vagyis ami ugyanúgy hat a giroszkópokra is, mint a szondára.