Mélyvíz
1999. május 18. kedd 22.55 MTV2

Magyarországon százezer ember dolgozik a közigazgatásban. Ok azok a "hivatásos bürokraták", akik végrehajtják a törvényeket, muködtetik az államgépezetet és egyszerre szolgálják a hatalmon lévo politikusokat és a nemzetet. Politikai körökben a rendszerváltás óta többször megkérdojelezték a magyar köztisztviseloi kar szakmai felkészültségét és a hatalom iránti lojalitását. Az 1992-ben elfogadott köztisztviseloi törvény ugyan a pártpolitika-semleges köztisztviselo ideálját kodifikálja, de nem teremti meg ennek garanciáit. A megyei földhivatalok élén most zajló személycserék és a jegyzok jövobeni (az önkormányzati választások eredményéhez igazított, határozott ideju) kinevezésével kapcsolatos képviseloi indítvány arra utal, hogy a jelenlegi kormány is a politikai zsákmány részének tekinti a vezeto köztisztviseloi állásokat. Ennek a feltételezésnek ellentmond a közigazgatás fejlesztési koncepciója, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoztak ki a közelmúltban. A kormányhatározat színtjére emelt dokumentum elvileg összhangban van a köztisztviseloi törvénnyel.
A gyakorlat mégis mást mutat. Mi indokolta 19 megyei és a fovárosi Földhivatal vezetojének cseréjét? (Húszból tizennégy állásba új vezeto került.) Mit kerestek a pályázatot elbíráló minisztériumi bizottságban a megyei kisgazda politikusok? Miért csak azt a döntést vonták vissza (Békés megye), amellyel kapcsolatban 157 földhivatali dolgozó vette a bátorságot, hogy a Miniszterelnöki Hivatalhoz panaszt nyújtson be?
Melyek azok a köztisztviseloi munkakörök, amelyek esetében elfogadható a politikai váltógazdaság közvetlen befolyása? Hol húzódik az a határ, amelyen belül a képzettségnek és a személyes szakmai teljesítménynek garantálnia kell a köztisztviseloi pálya biztonságát? Milyen új követelményeket támaszt a magyar köztisztviseloi karral szemben az európai integráció?

A kérdéseket, hozzászólásokat, véleményeket az adás előtt és alatt is várjuk.