Kedves Barátaim!
Amikor beleolvastam a topicba, többszörösen meg kellett kapaszkodjak jól vasalt hivatali és otthoni íróasztali székembe. Ebből is látszik, hogy ez a hozzászólás egy érintett könyökvédős - a bolsevizmusban nevelkedett "kontraszelektált" és "a SZU gyarmati csinovnyik"-járól ered. Van még több számomra értelmezhetetlen politikai jelző a felszólalásokban, amelyekről azt hittem, hogy rég elvesztek 1993-tól kezdve. De nem! Ez még el is menne, hiszen a politikusoktól az ember sok lozungot megtanult.(politikus fejből politikus szél fúj....) Ami azonban jobban aggaszt, hogy még az "ex köztisztviselő"-knek sejtelmük sincs arról, milyen is ez a pálya, az ő szövegüket is belepi a parlamenti rendszerváltó szöveg lila köde. (bizos, hogy e pályának csak az egyik pici szeletébe lát/hat/tak bele) No erről ennyit, és előrebocsátom, hogy kissé hosszú leszek.

Általában:
A köztisztviselői kar nem egységes. (Itt jegyzem meg, hogy nincsennek bővebb ismereteim a TB és Nyugdíj-Biztosítós, APEH-es, meteorológus, húsvizsgáló stb. kollegáimról, én csak és kizárólag a tisztviselő kar -számításaim szerint- nagyobb hányadát kitevő önkormányzati (helyi) középszintű és állami irányításban dolgozó kollegáimról fogok értekezni.
Ebből következhet az, hogy a megosztottság egyik alapja az lehet, hogy a köztisztviselő milyen szervnél dolgozik: lehet önkormányzati- illetőleg egyéb állami szolgálatban álló kollega, és munkája attól is függ, hogy a közigazgatás melyik szintjén dolgozik. (alsó fokon: mondjuk az APEH-nál, középfokú szervnél, mondjuk az APEH Megyei Igazgatóságánál, vagy más DEKO-nál, vagy az államigazgatás felső szintjén, mondjuk a PM-ben, a MEH-nél stb.) Itt sem mindegy hogy milyen beosztásban: robotos rabszolga-e, avagy magasabb (főosztályvezető) avagy mégmagasabb beosztású. Az önkormányzatok is sokrétűek, dolgozhat a könyökvédős 2-3 fős apparátusban, végezve minden létezhető munkát, avagy dolgozhat nagyobb városi, MJ városi (Fővárosi kerületi) megyei (fővárosi) hivatalokban teljesen eltérő körülmények között. Köztisztviselői törvény (KTv.) ide, KTV oda, a feltételek, csak törvényalkotói álmok, (beleértve az EU-t feltételeit is) bár ezeket az álmokat BM szinten álmodták meg, ahol elvileg a szakmához közel állók ütötték össze eme jeles jogszabályt. Mi következik ebből? Az, hogy nincs még a közigazgatásban sem egység, legfeljebb párhuzamos síkok, amelyekről az itt-ott levő csinovnyikok egymásnak átkiabál(hat)nak. Ma -úgy látom-, hogy az eddig a BM-ből kifelé üzengető kórus mellé, illetve fölé egy erősebb kórus került: a miniszterelnöki hivatal (MEH), amelynek -az erősebb és a hangosabb jogán- más akarata van. Tehát mára az irányítás szintjén sincs összhang. Jó ez nekünk? Nem!

Eddig minden parlamenti választást követően damoklesz karja ereszkedett a fejünk fölé. Már 3 ilyen mizériát ért meg az idősebb tisztviselői generáció. (a nyugdíjvárók bandája) Igaz nekem a nyugdíjig már csak 2,5 ilyen periódust kell kibírni. Jó-e a, ha a erőböl politizálni akarják a köztisztviselői kart? Nem! Itt nemcsak alapvetően a vezetőkről van szó! Ha egy hivatalnok úgy látja, hogy nincs kilátása, akkor -hacsak nem hüje- megy amíg lehet, nem várja be azt, hogy elküldjék. Erről jut eszembe Kilényi Géza ama mondása még az ánti időkből. Az államigazgatásban dolgozókat három féle csoportba lehet beosztani:
1. az államigazgatás-buzik, akik ezt a munkát hivatásuknak tekintik, és akármennyire is szar az egész ott maradnak; az
2. ugródeszkások - akik azért lesznek hivatalnokok, hogy kinézzenek maguknak egy jó helyet az időközben megszerzett kapcsolataik révén; és
3. a fáradt k(g)özemberek - akik eltengődnek a nyugdíjukig valahogy.
Én magamat az első csoportba tartozónak vallom eme kategóriák alapján. Nincs kétségem a felöl, hogy ez a csoportosítás ma is élő dolog.
Lehet-e manapság kellően felkészült kollegákkal frissíteni az állományt? Nem! Ha valamely vezető úgy döntene, hogy egy ilyen embert venne fel, akkor valamennyi szóba jöhető jelöltje harsányan ki fogja röhögni. Ennyi pénzért, ilyen feltételek közé nincs épeszű ember aki jelentkezne. (ha másutt nem, de a jegyzői pályázatok során ez nagyon is nyomon követhető) A közigazgatás nem tolerálja még a KTV által nehányaknak előírt, másoknak ajánlott szakvizsga meglétét sem. Az állami igazgatásban ugyanis nincs erre olyan pénzösszeg, amelyből a fizetésemelés finanszírozható lenne, legfeljebb csak azoknál, akik esetében ez a vizsga kötelezően előírt.
Más: hagyjuk el a nagyobb településeket, vizsgáljuk meg, mi van egy kis(ebb) településen. Elvileg az ország 3200 egynehány településéből a nagyobb számot ezek teszik ki. Van-e lehetőség a merítésre? Nemcsak vezető tisztviselő(k)re gondolok, hanem egyáltalán érettségivel rendelkező akárkikre, akik a későbbiekben valamilyen köztisztviselői állást vállal(hat)nának. Hát nagyon kevés akad. Egyes helyi képviselők meg azt hiszik, hogy elég, ha csak egy jegyző van a településen, az el tud mindent látni. Nincs összehasonlítási alap sem, hogy hogyan kellene egy helyi hivatalnak felállni, hány fős lenne egy használható apparátus. Milyen létszámú településen lehet/kell fenntartani és működtetni hivatalt. Ismerek olyan települést, aholy cca. 250 állandó lakosú településnek önálló hivatala van. (de minek) Oda a közeli városból járnak ki dolgozni olyanok, akik a városi apparátusnak valamiért nem kellettek.

A fizetés:
Hát ezen lenne mit csámcsogni. Elsősorban különböztessünk meg kétféle köztisztviselőt. Az önkormányzatiak illetményét a KTv adta lehetőségeken belül az önkormányzatok határozzák meg. A lehetséges olló akkora, mint a bálna szája kitátva. Az illetményalap minimumának lehetséges összege a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapnak (26000.- ft) 90 %-a, a maximuma pedig a csillagos ég, azaz az önkormányzati költségvetés bukszájától függ. Keringenek hírek 40-45 ezer forintos iletményalapról is. (megjegyzem, az illetményalapokról a MEH-nek szinte 100 %-os információja van, s jól lát/hat/ják -ha van szemük a látásra- milyen különbségek vannak önkormányzati és önkormányzati- illetve önkormányzati és állami szolgálatban dolgozó köztisztviselők illetményalapja között. Ezt a listát a MEH-ben Balsai István ex államtitkár kérette be cca 1 hónapja.) Jó lenne ezt valami tanulmányban megírni. Az is igaz, hogy az általam ismert önkormányzatok cca 25 %-ánál az illetményalap csak 26000.- Ft. De a többinél több, a MJ városoknál és a megyéknél, mégha önhikisek is, jóval 30000 Ft felett van. Ezzel szemben az állami szolgálatban álló köztisztviselők illetményalapját a költségvetési törvény határozza meg, s az már "ezer év óta" 26000.- Ft. Jó-e ez? NEM! Még akkor sem jó, ha itt-ott némi pótlék akad(ozik). De bánnám is én a pótlékot a fenébe, normális fizetést várok el. Legalább megközelítőleg annyit, mint az igazságszolgáltatásban dolgozó bíró/ügyész kollegáim kapnak hasonló szolgálati idővel! (bár ők is sírnak, hogy kevés a pénzük)És nincs remény a normális fizetésre, mindenki csak pofázik, tépi a száját illetve a írja a magáét itt-ott, hogy bajok lesznek, ha a kormányzat nem tesz valamit, és minden marad a régiben. Még nehány megjegyzés ide: a pénzkérdés súlyos probléma mindenütt. Kistelepüléseken a helyi képviselő a falusi átlagjövedelemhez képest soknak tartja még azt a minimálisan is kifizethető illetményt is, amit adni kell! Más: én nem tudom, hogy egyes állami hivataloknál az illetményezés hogy megy, de néhol van pénz - a fizetést felstájgerolandó, más helyeken pedig még a kötelezően kifizetendő pénzért is harcolni kell. Hol a fenében van akkor a KTv-nek a normativitása?
Még egy megjegyzés. Én nem tudom, hogy honnan vette azt a pénzügyminiszter, hogy a köztisztviselők illetménye nem csökkent. Én csak egy számolni alig tudó jogász vagyok, nem közgazdász zseni, de azt látom, és tapasztalom, hogy ugyanakkora illetmény mellett mint 1998 évben volt, a havi pénzem kevesebb. ADÓJÓVÁÍRÁS!!!!

Munkavégzés:
A köztisztviselő jogszabályok alapján dolgozik és úgy, ahogy azt tőle az előljárói megkövetelik. Ez olyan szolgálat, mint a katonaság, csak épp nincs alakizás, bokacsattogás, meg egyenruha. Rang az van. Tehát, ha veszünk egy átlagos közszolgát, akkor annak a munkája a mai magyar jogrendszert tükrözi. A jogot meg a politika alkotja meg, akár a parlamentben, akár a (ön)kormányzatban. Tehát a munkánkkal való elégedettség/elégedetlenség a jogrendszerünk dícsérete, illetve kritikája. Az más kérdés, hogy még egy "rossz" jogot is lehet emberségesen végrehajtani, és a jót is lehet úgy cselekedni, hogy az ellentétébe csapjon át. Vagyis a közszolga személyén keresztül befolyásolhatja hellyel-közzel a lakosságnak az állammal, önkormányzattal való megelégedettségét, de a megelégedettséget erőteljesen csak a jogi környezet motíválja. Ha valakinek súlyos adót kell megállapítanom, azt tehetem kedvesen is, és azonnal a pokolba fognak kívánni. Nem köszönik meg a szociális segélyt sem Gazsiék, ha azt nem forintban, hanem teszem fel tüzifa/élelmiszer/ruha stb. formában adják. Ilyenkor az első szó mindjárt a lelketlen ügyintézés, a hivatali packázás, meg az első soraimban említett bolsevista csökevény stb. jön az ügyfélből, meg a médiából. Sajnos kétségbeejtően gyenge szinvonalú az átlagemberek jogtudata is.(nem beszélve egyes újságírókról, akik néha teljesen felkészületlenül akarnak valami nagy szenzációról írni) Az ember hivatali idő alatt átmegy sokszor ügyvédbe, és ingyenesen olyan jogi tanácsokat kell, hogy adjon, amelyekért súlyos ezreket kell egy-egy ügyvédnél legombolni.
Meg kell említeni azt a tényt is, hogy a köztisztviselői karon csapódik le honatyáink sokszor csapnivaló jogalkotása is. A törvényhozás nem futbal, amihez mindenki "ért". Tessék megnézni az AB döntéseit. Csoda, hogy a köztisztviselői karnak még ennyi respektje van! Nekünk azonnal kell dönteni. Nincs idő laca-facázni, és húzni az időt az elfuserált jogszabályokon töprengeni, hogy jaj mi a fenét is lehet ilyenkor tenni. (és azért az éves hatósági statisztikák -amelyek az értékeléshez adnak némi támpontot- azt mutatják, hogy nem is dolgozunk olyan rosszul)

Persze azt sem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy minden és mindenütt rendben van. Szervezéssel egy sereg dolgon javítani lehet, és kell is. Azonban én azt tapasztaltam, hogy ezek az (át)szervezések sem mindíg átgondoltak. Inkább csak valaki álmodott egyet az éjjel, aztán hoppsza, vágjunk neki. A hebehurgya, hübelebalázsi megoldásokat a közigazgatás nem képes tolerálni, ha pedig tolerálja, akkor az ügyfél vallja kárát. (lásd földhivatali helyzet) A földhivatali mozgolódásnak én nagyon örülök, és teljes mértékben egyetértek minden követelésükkel. Velük a kárpótás rettenetesen kibabrált, és az akkori politikai nyomás gőzkazánja most robban. És senki sem akar a biztonsági szelep(ek)hez nyúlni. Ugyan mire vár a mozdonyvezető? Sőt, még dob is egy-két lapáttal a tűzre, hagy robbanjon!

Nos hosszú voltam ugye. Bár még lenne sokminden, amiről írni kellene. Például arról, hogy mi értelme van a közszférában dolgozókat megkülönböztetni. Miért kell ezeket az embereket közalkalmazottai, köztisztviselői, fegyveres testületi stb. szolgákat egymás ellen ugrasztani az indokolatlan különbségtételekkel. Miért nincs kellően hatékony érdekvédelem. Miért itt kell ezen nyilvános vitát folytatni, amikor nem vitázni, hanem tenni kéne már valamit. Miért kap a minisztériumi kollega a KTv átfogó módosítását követően alig egy héttel később a költségvetési törvényben jól elbújtatva 50 %-os bérpótlékot. Miért kell pótlék címén különbséget tenni az egyes köztisztviselői munkák között, amikor épp olyan fontos az első fokon végzett munka, mint a megyei szintű vagy minisztériumi munka. Mire jó a közszolgálati nyilvántartás, ha gyakorlatilag semmire sem jó? És még sorolhatnám ...... Tehát van tenni itt még bőven.

PS.: a közzétételen egy napot gondolkodtam, amelynek részben technikai akadálya is volt (jelszó) Így átnézhettem az időközben beérkezett anyagokat is. Sajnos ez nem sok. Úgy látszik roppant kevesen olvasnak közülünk ilyen anyagokat. Kár, hogy lefujták a sztrájkot a földhivatali kollegák, mert -szerintem- végleges megoldás nem született, ami történt az csak időhúzás, és porhintés.
Stüszi