nu, kérem szépen..., tegnap nosztalgielázós kedvembe' elindultam ismét Naurura..., aztán el is jutottam ebbe a kocsmába..., nézem, hogy hűűűű, de ismerős, de ismerős..., csak valahogy flancosabb és derágább lett..., elolivásodott..., aztán zizitől megérdeklődtem teflonon, hogy én akkor most tulajdonképpen hol is vagyok..., kiderült, hogy ez a Silver Stone! Mondom, hoppá! Mintha itten má' ittunk volna valamikor Zöld Pardon téli bezárásilag...., méghozzá csütörtökönként...

Múl a zidő, kérem szépen, múl..., csak a Sör marad!